A Maróti hegyek lábánál elterülő, festői szépségű településen, Pilismaróton, az ősi park ölelte Heckenast-kúriában került megrendezésre az 51. Írótábor Madár János József Attila-díjas költő vezetésével, aki egyben a Magyar Nemzeti Írószövetség elnöke. A Rím Könyvkiadó által indított és az évtizedek óta sikeresen működtetett alkotótábor több szervezet – Magyar Nemzeti Írószövetség, Magyar Újságírók Közössége, Magyar Toll Alapítvány – együttműködésével valósul meg.

irotabor

Heckenast Gusztáv villája

Az írótábornak, e szellemi, ötnapos együttlétnek különlegességét adta az alkotók részvétele mellett a meghitt tér, amely ősi szellemi kincsek őrzője.

Pilismarót középpontjában található a híres pesti nyomdász, Heckenast Gusztáv romantikus stílusú villája, amit az 1850-es évek második felében, 1860 körül a kor jelentős építésze, Feszl Frigyes tervezett. A villa felépüléséig a két egymás mellett álló házat használta a Heckenast család nyaralásra. A forradalmi Nemzeti dal nyomdászának udvarában fogalmazta meg Deák Ferenc a kiegyezés tervezetét.

A történelmi-ősi kultúra levegője árad a falakból, a csodás természeti környezetből. Felemelő érzés nagy elődeink nyomában járni. Lelki szemeink előtt feltűnnek irodalmunk nagy alakjai, a korabeli politikai élet kiemelkedő személyiségei. Heckenastnál megfordult többek között Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Gyulai Pál, Eötvös József. A Petőfi-pince a forradalmár költő szellemiségét idézi.

 

Heckenast Gusztáv nyomdájában jelentek meg Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Jósika Miklós művei. A fent említett irodalmi, művészeti élet nagyságai mellett maga Feszl Frigyes építész is járt a kúriában. A villa mint szellemi műhely működött. Nemcsak baráti találkozók, irodalmi és zenei szalon színhelye volt, de alkotóház is, ahol a nyomdász-mecénás jóvoltából művészek csendes alkotómunkával tölthették itt el idejüket.

Heckenast barátja volt többek között a német származású zeneszerző, Volkmann Róbert, aki 1853-70 között a nyarakat Maróton töltötte, és a nyomdásznak ajánlotta Maróti emlék című zongoradarabját.

 

Az írótábor tagjai a villa parkjában – A múlt és a jelen találkozása

1840-ben Landerer Lajos nyomdásszal közös vállalkozásuk nyomdájában nyomtatták ki 1848-ban a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Az épület pincéjében pedig a Kossuth-bankót nyomták. Ma a pince terében egy helyi szobrász, Konyorcsik János kiállítása tekinthető meg. Nem csoda hát, hogy mindannyiunkat elvarázsolt a hely szellemisége, kultúrtörténeti jelentősége. Felemelő érzés volt nagy elődeink szellemi örökségét újraélni, befogadni.

Ünnepélyes megnyitással indult az írótábor programja augusztus 10-én. Madár János köszöntő szavait követte Dr. Földesdy Gabriella köszöntője. Ünnepi beszédet mondott Dr. Lovas Dániel, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke. Nagy elődeinkre emlékeztünk a jövő lehetőségeit érintve, kiemelve kultúránk, irodalmi hagyományaink megőrzését.

Az emléktábla megkoszorúzása

Az emléktábla megkoszorúzása után József Attila: A Dunánál című versét hallhattuk Varga Tibor költő, tanár értő, nagyszerű tolmácsolásában. Majd Katona Mária énekelőadásában gyönyörködhettünk, aki Ady Endre megzenésített versével örvendeztette meg a hallgatóságot. A Pilismaróti Kórus előadása értékes színfoltja volt a rendezvénynek.

Az ünnepi műsort követően a Váci Mihály-díj átadására került sor. Az idén a kitüntetettek, Katona Mária és Varga Tibor vették át a méltó elismerést.

 

Katona Mária és Varga Tibor, a kitüntetettek

Lovas Dániel bemutatta a 2017-ben induló Magyar Múzsa folyóiratot, melynek továbbra is kiemelt célja a nemzeti értékek, a hagyományok őrzése, miközben nyitott az új hangok, stílusok iránt.

A színvonalas előadásokat, a műhelymunkákat kirándulások színesítették: A „Római Birodalom újbéli meghódítása” a 200 éves fák társaságában, a csodaszép Kálvári-domb bejárása.

Alkotók együtt

Együttlétünk az írótáborban ismét megerősített mindannyiunkat abbéli hitünkben, hogy az emberi kapcsolatokban a legfontosabb a beszélgetés, a kultúra terének tágítása. A világ jó irányban történő változtatásának egyik eszköze kultúránk erősítése, őrzése, amely fennmaradásunk záloga, amely ”Üzen, mint gyökér a fának,/Mint jövőnek üzen a jelen…”

 

Orosz Margit

 

A szerző hasonló jellegű cikke ITT olvasható

 

Hozzászólások