II. Hódító Mohamed (1451–1481) hitharcosai 1453. május 29-én hajnalban döntő rohamra indultak a Római Birodalom egykori fővárosa, az addigra önmaga árnyékává zsugorodott Konstantinápoly/Bizánc ellen. Érdekes módon a védők a két hónapja tartó ostrom ellenére is jól állták a sarat a rommá lőtt évezredes városfalon. A tragédia mégis bekövetkezett. 

Paolo Veronese: II. Mehmed szultán

Paolo Veronese: II. Mehmed szultán

 

A létszámhiánnyal küzdő védők figyelmetlensége miatt az Aranyszarv-öböl közelében álló egyik kisebb kapu védtelenül nyitva maradt. A hajnali derengésben ezt észrevették a támadók, a nyitott kapun beözönlöttek és hátba támadták a védőket. XI. Konstantin (1448–1453), az utolsó császár hősies küzdelemben a falakon veszítette életét. A védelmet irányító genovai Giustiniani (1418–1453), mikor meggyőződött róla, hogy az ellenállásnak már nincs értelme, a kikötőben állomásozó hajók egyikén idejében elhagyta a várost. Az ostrom alatt szerzett sebeibe halt bele néhány héttel később Leszbosz szigetén. Ezúttal csodás jelenés sem mentette meg a várost. A hagyomány szerint ugyanis 1422-ben egy ragyogó ruhába öltözött nő jelent meg a városfalakon, amely elriasztotta II. Murád szultánt és katonáit az ostrom folytatásától. A görögök természetesen Jézus édesanyját, Szűz Máriát fedezték fel a jelenésben.

Constantine_XI

XI. Konstantin, az utolsó bizánci császár szobra Athénban

 

Az elfoglalt városból ezen a napon nagyon sokan menekültek meg, mivel a törökök inkább a gazdag várost akarták kifosztani, mint a védőit megölni. Ezzel a Római Birodalom lényegében megszűnt, az új nagyhatalom, az Oszmán Birodalom pedig az elkövetkező évszázadok nagyhatalmává emelkedett. Néhány terület pár évig még görög kézen maradt, köztük a Peloponnészosz-félsziget és Trapezunt érdemel említést, de sorsukat, a török hódítást azok sem kerülték el. A görög népre ezzel egy négy évszázados idegen uralom és szabadságharc köszöntött be.

1024px-Karte_Eroberung_Konstantinopel_1453

Konstantinápoly 1453. évi ostromának térképe

 

Érdekességek:

A város mai török neve, Isztambul szintén görög eredetű. A görög isz tin polin: a városba kifejezés torzult el a török nyelven.

Konstantinápolyban az ostrom idején nagy meghasonlottság uralkodott, mivel VIII. János császár 1439-ben egyezséget kötött a nyugati egyházzal történő újraegyesülésről. A pletykák szerint az ezt elítélő papok, köztük a későbbi Gennadiosz pátriárka is az alábbi rigmust terjesztették a nép között: „Inkább a szultán turbánja, mint a pápa mitrája.” Nos, megkapták, amit kértek, de az ortodoxia és a kereszténység elveszítette ősi, gyönyörű templomát: a Hagia Szófiát (ejtsd: aja szófia). A templomot mecsetté alakították, majd Kemal Atatürk idején múzeum lett.

Fall-of-constantinople-22

A város elestét többen is megörökítik irodalmi formában. Közülük kiemelkedik Lewis Wallace (a Ben Hur írójának) Konstantinápoly eleste, és a világhírű finn író, Mika Waltari Johannész Angelosz című történelmi regénye.

Az eseményeket török szempontból A hódítás 1453 című török film dolgozza fel.

Schramek László

Hozzászólások