Buda várát 1541-ben foglalták el a törökök. A történet jól ismert az Egri csillagok című regényből: Szulejmán szultán katonái ellenállás nélkül vették birtokukba a várat. Buda 145 évig maradt török uralom alatt, amikor végül 1686. szeptember 2-án a keresztény sereg hosszú és véres ostrom után visszafoglalta.

Benczúr Gyula festménye Budavár visszavételéről

A törökök 1683-ban indították utolsó nagy támadó hadjáratukat Európa ellen. A Kara Musztafa nagyvezír parancsnoksága alatt álló óriási sereg több hétig ostromolta Bécset, ezután azonban katasztrofális vereséget szenvedett az egyesült birodalmi-lengyel seregtől, amelyet Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg vezetett. Ezek után vetődött fel a törökök Európából való kiűzésének gondolata, melynek legfőbb szószólója XI. Ince pápa volt, akinek kezdeményezésére létrejött a Szent Liga a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence részvételével. A pápa anyagilag is jelentős támogatást nyújtott a török elleni harchoz és azt is elérte, hogy a francia király, XIV. Lajos felfüggessze a háborút a Habsburgokkal Nyugat-Európában.

1684-ben került sor Buda első ostromára, de a megfelelő előkészítés hiánya miatt ez sikertelennek bizonyult. Két év múlva, 1686 júniusában hoztak döntést Buda újabb ostromáról. Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel bajor fejedelem vezetésével egy 60 000 fős jól felkészült hadsereg körülzárta Buda várát és megkezdte az ostromot. A mintegy 10 000 fős török védősereg vezére az albán származású 70 éves Abdurrahman pasa volt.

Abdurrahman, az utolsó budai pasa

Az ostrom nagyon sok áldozatot követelt. A védősereg szívósan védekezett és az ostromlók többször is két tűz közé kerültek, mert a nagyvezír megpróbálkozott a vár felmentésével. Az ostromló seregben sokan vettek részt Thököly Imre korábbi kuruc katonái közül. Ezt megelőzően a Habsburgok ellen harcoltak, most azonban úgy gondolták, hogy legfontosabb az ország felszabadulása a török uralom alól. Számuk még inkább megnőtt, amikor a váradi pasa bebörtönözte Thökölyt.

A végső rohamra 1686. szeptember 1-2-án került sor. Az ostromlóknak sikerült behatolni a várba és megtörni a kétségbeesett török ellenállást. Az utolsó budai pasa, az öreg Abdurrahman harc közben esett el.

Cserei Mihály korabeli történész szerint elsőként Thököly egykori kuruc tisztje, Petneházy Dávid jutott fel a várfokra és tűzte ki a zászlót. A történészek ezt nem tartják hitelesnek vagy bizonyíthatónak. Más neveket is felhoznak, mint például Fiáth Jánosét, akinek nevét utca őrzi a várban. Ez is része a jelenlegi deheroizáló szemléletnek, amely több korábbi legendát is cáfolni próbál (pl. Dugovics Titusz). Ma már valóban nehéz lenne döntést hozni ebben a kérdésben, de tény, hogy Petneházy az ostrom egyik hőse volt és az elsők között hatolt be a várba.


        

Lotharingiai Károly herceg                           Petneházy Dávid

Budavár elfoglalója Lotharingiai Károly herceg volt, aki kortársaitól a „csendes herceg” nevet kapta szerénysége miatt.  A herceg később is nagy szerepet játszott a törökellenes harcokban és 1687-ben döntő győzelmet aratott a hadtörténelem által második mohácsi csatának nevezett nagyharsányi ütközetben. A budai várban ennek ellenére nincs szobra. A királyi palota előtt álló lovasszobor Savoyai Jenő herceget ábrázolja, aki részt vett ugyan Buda ostromában, fiatal tisztként azonban szerepe jelentéktelen volt. Igaz, hogy 10 évvel később, 1697-ben zentai győzelmével nagyban hozzájárult Magyarország felszabadításához. Lotharingiai Károly alakját Benczúr Gyula „Budavár visszavétele” című festménye örökítette meg.

Weninger Endre

2014. szeptember 2.

Hozzászólások