Szakállas Anna búcsúztatása – Élete teljében, 66 éves korában, tragikus hirtelenséggel vette el tőlünk a halál a kedves és mosolygós Annát, a verselgető üzletasszonyt, a szerető anyát, feleséget és nagymamát. A Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köre nevében búcsúzunk most tőle.

 

foto_anna_ferenczi

 

Hirtelen és váratlanul törte derékba életét – a már-már új célokra és reményekre lelt – de érzelmeiben fájdalmasan csalódott – asszonynak, a kiteljesedés lehetőségeitől megfosztva. Mi, barátai valahogyan ráéreztünk erre, és folyton ösztönöztük, biztattuk első verses kötetének megjelentetésére. 2015 nyarán meg is jelent az első versválogatása „Hamvadó szerelem” címen, és Szegeden, Anna szülővárosában volt a bemutatója.

 

konyvborito

 

Emlékezek

Fehér akácok
Parittya ága közt
Suhan a szél.
A zöld liget
Közepén
Álmodok én.
Itt ülök egyedül,
Lelkemet töltöm,
Őseim gúnyáját
Magamra öltöm.
Itt szabad vagyok.
Lelkem felfut az égbe,
Oltalmat remélve
Könyörgök neked
ÉGIATYÁM.
Szemem sarkából
Könnycsepp kandikál.
A tanya előtt
Krisztuskereszt áll
Büszkén, erősen,
De nem felelősen.
Életemért
Én felelek csupán.

(Ágasegyháza, 2014. augusztus 15. Írótábor, Lehoczki-tanya
Ferencziné Szakállas Anna verse)

Igen, a szerelem – a kék madár röptű érzés -, az élet is elsuhant felette, de a szeretet és a barátság emlékező üzenetei megmaradtak verseiben és baráti körünk tagjainak visszaemlékezéseiben. 2016. március 5-én 15.00 órakor a Baráti Kör megemlékező búcsúdélutánt tart, ahol bemutatjuk (sajnos, most már posztumusz) kötetét kedves költőtársunknak a kecskeméti Hírös Agórában (Deák Ferenc tér 1.)

 

0612kehli2

 

A megemlékező irodalmi délutánra szeretettel várjuk a költőtársakat, a törzsközönségünket és mindazokat, akik ismerték és szerették Annát. Ezúttal is búcsúzom tőle verseskötetét lapozgatva, s versei által megidézve az alábbi emlékversemmel:

Ne félj!

Te csak ne félj!
Beteljesült az álom.
Ha végül is
pontot tett rá a halál.

Emlékezni
mind fogunk nevedre
Az olvasó
majd versedre rátalál.

A szeretet,
szerelem és a féltés
átszőtte mind,
mind életed, s verseket.

Szeretettel
most elbúcsúzunk Tőled,
s a szívünkben
őrizzük emlékedet.

Ferencziné Szakállas Anna költőtársunk halálára és emlékére: Kovács István József költő, a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének elnöke

 

temetes1

 

Ferencziné Szakállas Anna (Ferenczi Fanna) Békés megyében, Kaszaperen született 1950. november 20-án. Már egész fiatalon érdeklődött a magyar nyelv és a magyar irodalom, főként a költészet iránt. Korán kezdett verseket írni. 1992-ben, amikor Kecskemétre sodorta az élet, találkozott Nagy L. Éva költővel, és az ő biztatására kezdett komolyabban verseket írni.

Először antológiákban, irodalmi folyóiratokban és internetes felületeken jelentek meg versei, majd önálló kötettel is jelentkezett. 2015-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a Batsányi-Cserhát Művész Kör ART-díjat adományozott pályázata elismeréséül.

 

 

temetes2

 

A temetése 2016. február 26-án volt szülővárosában, Szegeden. Családtagok, rokonok, ismerősök, barátok búcsúztatták és kísérték utolsó útjára Annát. Nagy L. Éva versét Gyöngyösi Szabó Katalin előadóművész mondta el.

 

Nagy L. Éva

Meghalok… akkor is veletek leszek.
Majd beköltözöm én a kéklő égbe,
Megtaláltok engem zöldellő rétben.
Rám találtok májusi napsugárban,
S ott leszek én patakcsobogásban.
Ott lesztek velem örök álmaimban,
Veletek leszek fent a csillagokban.
Arcotokat simítom selymes széllel,
Hulló hópehelyként visszaérkezem,
A patyolatfehér szikrázó télben.
Ott leszek mindenben, a tavasz dalában,
az új sarjadásban, búzavetésben,
érlelő nyárban, aratók dalában,
őszi lombhullásban, új bor mámorában.
Egy falat kenyérben, forrás vizében
Napsugár fényében, éjnek tengerében.
Gondoljatok majd rám, ha dalol a szél,
Ha elhervad a virág, ha üzen a tél.
Benne leszek én fűben és a fában
Az emlékekben, a versek sorában.

 

temetes5

 

 

A Montázsmagazin interjújából jobban megismerhetjük Annát, és általa szeretettel emlékezhetünk rá.

 

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

Hozzászólások