A betlehem-állítás ma az egyik legelterjedtebb karácsonyi szokás. De tudjuk-e, ki kezdeményezte az első betlehem megépítését, hogyan terjedt el Európában, és milyen különleges betlehemek léteznek?

Alig van ma Magyarországon olyan település, ahol a főtérre vagy a templom mellé nem állítanak betlehemet az adventi időszakban. Kisebb-nagyobb, különböző esztétikai minőségű kompozíciókat láthatunk kirakatokban, iskolákban és egyéb közintézményekben, vendéglőkben, kávézókban, áruházakban is. Nem volt ez mindig így. 1949-től a rendszerváltásig a betlehemet beszorították a templomba. Manapság újra hallunk ilyen hangokat, az Egyesült Államok egy kisvárosában az ateisták kezdeményezése győzött: nem lehet köztéren betlehemet állítani. Reméljük, ez az eset a kivételek közé fog tartozni, nem egy tendenciát jelez.

Az élőképtől a figurákig

A korai keresztény időkben is jászlat állítottak a templomokban karácsonykor, hogy a Kisjézusnak legyen mibe megszületnie. Ezt a hagyományt teljesítette ki Assisi Szent Ferenc, akit különösen foglalkoztatott a gyermek Jézus alakja.
Ferenc már évek óta Assisi közelében, Greccio városa mellett élt remeteségben, amikor 1223-ban azt kérte egy helybéli, János nevű gazdag embertől, hogy karácsony estéjén elevenítsék fel Jézus születésének történetét: „tulajdon testi szemeimmel akarom szemlélni gyermeki korlátoltságának kényelmetlenségeit, látni akarom, hogyan helyeztetett a jászolba”. Ez meg is történt. Ferenc áhítattal csodálta az élőképes előadást, a megelevenedő Szent Családot, a jászolhoz vezetett ökröt és szamarat, ahogy erről rendtársa, Celanói Tamás életrajza is beszámol.

„És íme, megsokasodtak a Mindenható ajándékai: egy erényes férfiú elé csodálatos látomás tárult. A jászolban ugyanis egy élettelen gyermeket látott feküdni; amikor azonban Isten szentje odalépett hozzá, úgy tűnt, mintha a gyermeket mintegy álomból új életre támasztotta volna. És nem is volt egészen alaptalan ez a látomás. Mert lám, a kisded Jézus sokak szívében egészen feledésbe merült; most ellenben Isten kegyelméből szolgájának, Szent Ferencnek segítségével megint életre támadt, és kitörölhetetlenül mélyen belevésődött az emberek emlékezetébe.” (Celanói Tamás életrajza, XXX. fejezet.)

A ferencesekkel terjedt el a szokás Európában. Szent Ferenc betlehemét még nem a templomban mutatták be, hanem egy erdőben, de Európa-szerte a templomi élőképes betlehem bemutatása terjedt el elsősorban. A 15-16. században már általános szokásnak mondható. Az egyház azonban egy idő után élőképes betlehemet és más dramatikus játékokat is csak a templomon kívül engedélyezett. Ennek köszönhető a figurális betlehemek megjelenése, illetve a betlehemezés szokásának elterjedése köztereken, iskolákban, kocsmákban.

A Kisjézus mellett a szamár

A betlehemek állandó szereplői a Szent Család tagjai, Mária, a Kisjézus, Szent József, a pásztorok, a háromkirályok, az ökör és a szamár. Utóbbiak jelenlétének is megvan a bibliai magyarázata. Izajás írja: „Az ökör megismeri gazdáját, a szamár pedig urának jászlát. Izrael azonban nem ismer engem, népem nem ért meg.” Mellettük azonban egyre inkább megjelentek a korabeli társadalom jellegzetes szereplői is. Itáliában Nápoly volt a betlehem-építés központja, ahol ez a mesterség az iparművészet egy ágává fejlődött. A 18. században előfordult, hogy itt 100-150 alakos betlehemet állítottak, amelyen megelevenedett az egész város élete.

Az élethű elefánt és a ferencesek

Ma is léteznek különleges betlehemek szerte a világban és hazánkban is.
A Vatikánban minden évben hatalmas élőképpel emlékeznek Jézus születésére. A római Pantheon tavalyi betlehemének magyar vonatkozása is volt. A jászlat Kiss János egri fafaragó mester készítette.
A rekordok korát élve nem csodálkozhatunk azon, hogy a települések a betlehem méretében is versenyre kelnek egymással. Hazánkban Vörsön 50 négyzetméteres betlehemet állítottak fel. Még ennél is nagyobb a dél-csehországi Jinrichu Hradec város múzeumában, egy volt jezsuita kolostor ebédlőjében felállított betlehem. Készítője, Tomas Kryza csaknem 60 évig dolgozott rajta, majd a fia modernizálta az alkotást: az addigi kézi mozgatást elektromos meghajtásúvá alakította. A betlehemen 1756 figura és tárgy szerepel, amelyek közül 200 állat és ember mozog is.

A betlehemek különleges fajtája volt, amikor egy kis, felnyitható fedelű ládába építették bele. Ebben a formában a karácsonyi dramatikus játékok, a betlehemezés kelléke volt.
Nálunk a legérdekesebb betlehem a pécsi ferences templom életnagyságú figurákból álló együttese. Az alakokat szorgalmas ferencesek készítették egy évszázada. A szocialista időszakban nem használták, majd a rendszerváltás után eljött az ideje, hogy a figurák újra az emberek örömét szolgálják. A betlehem legnagyobb attrakciója az élethű elefánt, amelyen a háromkirályok egyike érkezik. Hogy egy ilyen elefántot megcsodáljunk, nem kell feltétlenül Pécsre utaznunk, mert a Margit körúti ferences templom is rendelkezik hasonlóval.

Betlehemeket nemcsak karácsonykor láthatunk, hanem múzeumokban is, például Greccióban, születésének helyén, szintúgy Rómában. A müncheni Bajor Nemzeti Múzeumban található Európa leggazdagabb betlehem-gyűjteménye. Néhány éve a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállításon mutatott be különleges betlehemeket.

Csak a képzelet szab határt

Érdemes szót ejteni a különféle alapanyagból elkészíthető házi betlehemekről is. Legegyszerűbb talán a papírkivágós betlehem, amelyet sokféle kivitelben lehet kapni. De a gyerekekkel összeülve akár agyagból, akár nemezből, fából, még újrahasznosított műanyagból is, némi textil, szalma, hurkapálcika, nád segítségével megépíthető a család saját betleheme.

Lehetne-e személyesebben átélni Jézus születésének misztériumát, mint úgy, hogy a magunk készítette betlehem jászlába fektetjük bele a kisdedet?

Kóczián Mária

Forrás: www.talita.hu

2012. december 11.

Hozzászólások