“Az ért el igazi sikereket, aki jól élt, gyakran nevetett, sokat szeretett, elnyerte az okos emberek tiszteletét, a szegények bizalmát és a gyerekek vonzódását, aki különb világot hagyott maga után, mint amilyet ő talált születésekor, aki mindenben a jobbat kereste, és ő is a legjobbat adta önmagából.” (Moldova György)

Kérlek, Józsi, mesélj magadról, hadd ismerjenek meg közelebbről a magazin olvasói is.

Nevem Hajdrik József. 1951. február 19-én Törökszentmiklóson születtem. Két évvel ezelőtt eget rengető dologra szántam el magam: hátrahagyva a múltamat Szegedre költöztem! Eddig többféle módon alkottam, de ma már csak az íráshoz maradtam hűséges. A könyveimben megjelenő gondolataimat főleg művészbarátaim illusztrálták, de egyet-egyet a saját grafikáimból is igyekeztem becsempészni a profik mellé! Agyagból szobrokat formáztam, festettem. Barátaim sora ma is a művészetekben jeleskedő emberekből tevődik össze!

Az ilyen szerteágazó tehetséggel megáldott emberekre szokták azt mondani, hogy polihisztor. Milyen újságokat, magazinokat szerkesztettél?

1997-ben létrehívtam a “Léleküdítő Magazin” ezoterikus médiumot. 1998-ban a szolnoki Aranysor Íróklub alapító tagja lettem. Sok, ma már országos hírnévvel bíró író, költő, képzőművész művét jelentettem meg 13 éven át a “Szárnyaló Képzelet” irodalmi folyóiratban. 2010-ig a Divius Lux MM. Kiadó tulajdonosaként tevékenykedtem. Alkotótársaim könyveit adtam ki! Törökszentmiklóson évente több alkalommal képzőművészeti kiállításokat és irodalmi összejöveteleket, valamint “Egészség- Életmód” napokat szerveztem.

Mikor mutatkoztál be először Kecskeméten?

Költőként bemutatkozásomra Kecskeméten Kovács István József javaslatára, Erdős Imre műsorában került sor valamikor a XX. század legvégén! Turai Kamil és Schirilla Gyuri is készített velem riportot a Gong Rádió részére! De nem ez volt az utolsó alkalom, hiszen még veletek együtt a Katona József Színházban is szerepeltünk, ahol ezoterikus verseimet mondhattam el. Tehát sok szép emlék fűz Kecskeméthez! Boldog vagyok, ha nálatok lehetek.

Tudom, hogy fontos a művészeti tevékenységed, és te nagyon sokat tettél a ,,köz asztalára”. Milyen elismeréssel, kitüntetéssel ismerték el eddigi munkádat?

2010-ben Cserhát József Arany fokozatú Nívó díjat kaptam. 2001-től (11. éve), a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja vagyok. Itt 60. születésnapomon a Krúdy Gyula Irodalmi Kör vezetősége méltatta addigi művészeti tevékenységemet. A szerencsi Hegyaljai Alkotók Társasága, valamint a budapesti AKIOSZ és KEK után a szegedi Dél-Alföldi Művész Kör tagjai közé is felvételt nyertem.

Hol hallhatók, olvashatók az írásaid?

A Miskolci Irodalmi Rádiónak szintén a tagja vagyok. Az általuk kiadott három hangos-könyvben és egy Net-kötetben szerepelnek az alkotásaim. A You-tube-on két riport látható, hallható rólam. Írásaim közölte a: Betyárvilág, Kristály, Szárnyaló Képzelet, Újjászületés, Nyírségi Napló, Üzen a homok, Léleküdítő Magazin, Pandúr országos magazin. Jelent meg írásom a Napsziget, a Hévíz, és a Magyar Jövő, valamint a Reader’s Digest folyóiratban, és egyéb, regionális lapokban, antológiákban. Magánkiadóként nyolc antológiát jelentettem meg!

Azt nem mondhatom, hogy elhalmoztak kitüntetésekkel, de mire vagy a legbüszkébb eddigi életed során?

A “Gyöngyös koszorú Kossuth szíve fölé” című antológiát Washingtonban, a világ legnagyobb könyvtárában Tom Lantos személyesen vette át.

Erre igazán büszke lehetsz, de kérlek, mondd el, hogy milyen könyveid, egyéb alkotásaid jelentek meg ez idáig.

1999-ben a “Vitorlafestmények” című verses-képes kiadványt Kari Zsókával a Gyergyószentmiklósról Törökszentmiklósra költözött festőművésznővel jelentettük meg. Ekkor jelent meg a “Joel, aki szeret téged” című misztikus regény is, amelyet az ország ismert ezoterikusaival együtt alkottunk meg. Ebben a könyvben találhatóak a kecskeméti Erdősi Imre sajátosan egyéni, ezoterikus gondolatai is. Könyveimben, kiadványaimban főleg Hangodi Lajos János illusztrációit használtam.

2002-ben a “Parttalan éj” című verseskötetemet Dienes Eszter költőnő méltatta. 2003-ban “Istenről, hitről, szeretetről szabadon” című kötetem előszavát dr. Szuhács Renáta írta meg csakúgy, mint a “Rózsaszüret” c. verskönyvemét is! A “Népigyógyí(R) tások” című humorkönyvem Vaj Ákos, míg a “Népi gyógy (Ó) módok”-at Kuruzs Lóránt név alatt jelentettem meg. A két könyv előszavát Schirilla Gyuri követte el.

“Érintés” címmel verseimet Szabó Norbert és Vági Anikó zeneművész mondta, játszotta és énekelte fel CD-re! 2006-ban új párkapcsolatba kerültem,(ami már a múlté). Ekkor jelentettük meg a “Bíborfény”, a “Róka Rudi vegetáriánus lett” és az “AlligÁtortól az alig Zergéig” c. verseskötetünket! Az “Újjászületés” és a “Glória” antológia, valamint a közös folyóiratok az együtt-alkotás jegyében láttak napvilágot. A “Bíborfény” c. kötet verseit Keres Emil Kossuth Díjas színművész mondta fel CD-re. A zene Szabó Norbert fuvolaművész tehetségét fémjelzi.

2011-ben és 2012-ben Orosházán a Petőfi Művelődési Központ színháztermében mutatták be a “Sül a banya”, a “Fagy a Banya” és a “Banya-tanya” című háromrészes mese-musical-ünket. Mindhárom darabnak a zenéje és hangszerelése Farkas András és Szabó Norbert munkája. Ez évben jelenik meg 200 versemet tartalmazó zsebkötetem “Álomérzékenység” címmel.  “Jani, a vigéc, alias Hans Tengeri” áthallásos verskölteményem kiadatása is szponzorokra vár!

Jelenleg a “Szegedi szoborhangulat” című verseskötetemen dolgozom, amelyben Szeged város általam kedvelt szobrait jelenítem meg versformában, fotó illusztrációival együtt. Talán legnagyobb volumenű közös alkotásunk jelenlegi alkotó társaimmal az “Anekdótia” munkacímet viselő 3D-s film mesetörténetünk hozhatja el a várva-várt sikert mindannyiunk számára!

Józsikám, szívből gratulálok neked! Ahhoz külön, hogy nem feledkeztél meg alkotótársaid megemlítéséről sem. Kívánom, hogy jöjjön el számodra és mások számára is a siker.

 

Nélküled

Múljon az álom, ha úgy sem valódi,
Vesszen a múlt, ami rég nincs már
Csontjaim között reped az emlék,
Bóbita szemeidben a fény kalimpál.

Este, ha várom ködkönnyű lépted,
Az ábránd ajakamra csókot szitál
Lepedőm ráncában hiányod sóhajt
Szél szava kápráztat, benn muzsikál.

Szokatlan simítás töri a csöndet
Serceg a pók lába órám falán.
Nem megy az idő, kiszögelt csillagok
Üres az éj, ránk horpad a vágy.

Rózsaszüret

Várok…! A csend koszorút fon éppen
Remegő kezem tested érinti
Szikrázó napszínben fürdőző
Vágyam meglopja ékes kincseid.

“Egyetlen Rólad” álmodom újra
Ki száz arcod mutattad meg eddig.
Gránitkőből szövődő szép tested
Szemeim tündérfénnyel öntözik.

Kertemben élsz évezredek óta,
Minden virágban téged rejtlek el
S ha szúr is fáj is hiányod
Rózsaszüretkor csak enyém leszel.

Megdermedt idő

A park ódon padján ültem szótlan.
Hallgattam a fák delejes szavát
Gondolatom a múlt felé rohant
S ekkor a csöndre ráunt egy madár.

Víg dalt csörrent csőre, oly régiest.
Légkönnyű volt, mint az esti fuvallat.
Szívből szólt – éreztem – no, még ilyet?
Tán gondot űzni jött az unalmast!

Virágbontó ágak összebújtak
S a tüzes Nap meleget szivárgott
Úgy véltem, lelkemben gömbcsigák búgtak,
Már csak te voltál, aki hiányzott.

Egykoron azt ígérted visszatérsz,
Bárhová sodor zord idők szele.
Csillagláng tüze rég a Holdba ért,
De téged az utad elvitt messze.

Már nem várlak, megbékélt rég szívem.
Az idő fogy, elbukott a remény!
Bár mindig a szó erejét hittem
S hogy mi együtt leszünk a nagy egész!

Kezemmel gyűrött képed simítom
A törés fájdalma izzón elég!
Elmémben a vágy szavát csitítom:-
Te az maradsz, ahogyan elmentél!

 

Nagy L. Éva

Hozzászólások