Szerelem címmel már több színdarab íródott. De talán sokan nem ismerjük ennek, a kecskeméti Katona József Színházban frissen bemutatott Szerelem című darabnak a szerzőjét. Barta Lajos (1878-1964) Kossuth-díjas magyar író, újságíró. Főként drámákat és prózai műveket írt. Legismertebb és sokat játszott műve a Szerelem. Életéről ITT olvashatunk bővebben.

 

szerelem013

 

A mű stílusában közeli kapcsolatot mutat Heltay Jenő és Szép Ernő műveivel. Témája pedig Csehov Három nővér című darabjára emlékeztet. A magyar polgári életstílust mutatja be, a reménytelenség és a bizakodás motívumai váltakoznak benne. A darab 1916-ban íródott, de egy csöppet sem poros vagy ódivatú. Egy apró csavarintással az I. világháborúra való utalás helyett a II. világháború idejére helyeződik a történet, a postás 1940. december 28-ra datál egy levelet. Ez talán segít a nézőknek, hogy közelebb érezzék magukhoz a történéseket, hiszen a szereplők 100 évvel ezelőtti öltözéke kissé elidegenítő hatású lehetett volna.

 

szerelem014

 

Sikerül is elérnie a rendezőnek, Bezerédi Zoltánnak, hogy a színpadon látottakat a mai ember problémájaként (is) láttassa. Mondhatjuk, hogy örök emberi törekvés a boldogság keresése, a társ, az igazi megtalálása. A Szalay család három lányának életcélja lett a férjhez menés és elmenekülés arról az Isten háta mögötti helyről, ahol élnek. Foggal-körömmel harcolnak is ezért: csatákat vívnak szüleikkel, testvéreikkel, s a kiábrándult Nelli már az egész világgal harcban áll. Mindhárom lány a maga mentalitásával, érzékenységével és szeszélyességével vagy éppen méltóságteljes viselkedésével küzd a szerelemért.

 

szerelem017

 

Nellinek (Märcz Fruzsina) jut a leghálátlanabb szerep, a megkeseredett vénlányé, akinek egyénisége a darab végén kiragyog a Hamupipőke-szerepből. Tőle halljuk a megnyugtató végszót, a katartikus mondanivalót, a választ arra, hogy mi is a szerelem. Decsi Edit (Lujza) játéka érett, komoly, mély érzésű hölgyet mutat be. Imponáló az alakítása. Korunk fiatal leányai példát vehetnének róla. Böske, a legkisebb lány (Gábri Nikolett egyetemi hallgató) még alig 18 éves. Egy szertelen, csapongó, üde, vidám, de meggondolatlan fruska, aki elszereti nővérei elől azt a néhány férfit, aki véletlenül megfordul magányos házukban.

 

szerelem011

 

No, igen, a férfiak! Dóra Bélához (e.h.) illik a bohém költő karaktere, Farkas Ádám a katona szerepében a komoly egyenruhához nem illő félszeg, mafla, ügyetlen férfit alakít, játéka több humoros jelenet forrása.

 

szerelem018

 

Komoróczy, az adótiszt figurája (Porogi Ádám) pedig a darab végére nemesül meg, s válik a nevetséges, szürke, jelentéktelen, kisszerű alakból a darab egyik főszereplőjévé. A szó szoros értelmében.

 

szerelem019

 

A Dunai Tamás által alakított nyugalmazott mérnök, Szalay figurája szeretni való, de egyben megmosolyogtató. Bár a lányai is őt vádolják, amiért olyan elhagyatott környéken kell lakniuk, ahol sem madár, sem vőlegény nem jár, mégsem tudnak rá haragudni, hagyják, hadd élje csöndes, egyszerű nyugdíjas életét. Úgy tűnik, Szalay tud valamit az életről, valami fontosat, s a maga nyugodt módján példát is mutat. Derű és nyugalom árad a figurájából, s hála Dunai Tamásnak, hiteles és nagyszerű alakítást láthatunk.

 

szerelem09

 

Szalayné, a feleség szerepében Réti Erikát láthatjuk. A három lány édesanyjának minden empátiájára szüksége van, hogy segíteni, irányítani tudja gyermekeit. Többször is úgy tűnik, hogy kudarcot vall, de kedves, mindenkiért aggódó személyisége sokszor kisegíti őket a szenvedés szorításából: együtt érez és szenved velük, örül, ha ők is örülnek. Egy igazi anya alakját látjuk magunk előtt.

 

szerelem016

 

A parádés szereposztás sikeres színészi alakításokat ígért, és úgy tűnik, hogy van is benne része a közönségnek. A rendező nagyszerű munkát végzett. Azt mutatta meg, ami a darabban van. Nincs elgondolkodtató szimbólum, rejtély, nem kell kérdeznünk egymástól, hogy vajon mit akart kifejezni ezzel meg azzal a rendező. Egyértelmű, nemesen egyszerű, de élményt jelentő produkciót láthatunk, ha ellátogatunk a kecskeméti Katona József Színházba, hogy megnézzük Barta Lajos színdarabját. Talán még arra is rájövünk, hogy mi is az a SZERELEM.

 

 

Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

Hozzászólások