Ki ne hallott volna a mesés városról, El Dorádóról, melyet oly annyira áhítottak megszerezni a konkvisztádorok? Egy város, ahol a házak, de még az utcák kövezete is aranyból volt. Nos, senki sem találta meg, mert talán nem is létezett. Legalábbis ebben a formában nem. Még Hollywoodot is megihlette jó néhány film erejéig. De mi is volt valójában az El Dorádó mítosz?

eldorado3

A kutatás El Dorádó mesés gazdagsága után minden idők leghíresebb kincsvadászatai között foglalja el a helyét. Hernan Cortés mexikói expedícióitól kezdve 20 éven át fosztogatták a spanyolok az Újvilágot. Amint Pizarro megdöntötte az Inka birodalmat, hatalmas vagyonra tette rá a kezét. Elkezdték kutatni az Andokot újabb kincsek után. Expedíciókat szerveztek a dzsungelbe. Ezek az expedíciók ihlették a történelem egyik legelképesztőbb mítoszát. A teljes legenda 1540-re kristályosodott ki. Azt beszélték, hogy valahol a mai Kolumbiában, valahol a Bogotá körüli hegyekben lakott egy törzs, amely minden nap áldozatot mutatott be a napistennek.

Hajnal előtt a törzsfőnököt olajjal és gyantával kenték be, szolgái finom aranyporral hintették be, egész testén az arany csillogott. Ő volt Manoa el doradó, azaz az aranyember. Aztán a főnők hajóra szállt, egy tó közepére mentek, vízbe merült és lemosta magáról a hajnal első sugarainál az aranyport. A hajóról pedig aranytárgyakat dobáltak a vízbe. Persze mondani sem kell, hogy a szerencsevadászokat elbűvölte a szóbeszéd, hiszen milyen gazdag nép lehet az, ahol ezt megengedhetik maguknak. A történet úgy duzzadt tovább, hogy El Doradó, az ember aranyvárossá változott.

eldorado2

Hét évvel Peru meghódítása után, 1540 végén Pizarro és öccse értesült a legendáról, és elhatározta, hogy megszerzi magának a területet. Pizarro 1541 elején indult útnak 220 spanyollal és több száz teherhordó indiánnal. Helyettes parancsnoka Orellana volt. A kutatóút 10 hónapig tartott a dzsungelben, miközben az összes indián megszökött, mert éheztek és kínlódtak a trópusi őserdőben. El Dorádót sehol sem találták. Kétségbeesésükben tutajt építettek, s Orellana kapta a feladatot, hogy a folyókon 57 emberrel induljon el segítségért. 1200 km-t haladtak, de semmit sem találtak. Végighajóztak az Amazonason. Végül sok viszontagság után 1542-ben érték el a Venezuela előtt fekvő Margarita–szigetet. Az expedíció teljes kudarccal zárult.

eldorado4

Az aranyövezet (Kép: mediacoop)

Másoknak azonban ez nem szegte kedvét. Az Andok rivális expedíciói keltek át Kolumbián keresztül Venezuelába. Két expedíciót indított a nagy brit kutató, Sir Walter Raleight is. Az első 1595-ben felkutatta az Orinoco kincseit, de az 1617-es második sikertelenül zárult, s a fejébe került. A legenda mégis tovább élt és nőtt. Már 1560-ban megállapították, hogy az El Dorádó legendában szereplő tó a Guatavita-tó lehet, mely egy vízzel elöntött vulkáni kráter Bogotától északkeletre. A körülmények is igazolni látszottak ezt az állítást. A helybéli muisca indiánok bővében voltak az aranynak, s néha áldoztak a víznek. 1562-ben Sepulveda volt az első, aki árkot ásatott, és le akarta csapolni a tavat, hogy hozzájusson az aranytárgyakhoz. Az eredmény 10 gramm arany lett. Mások is próbálkoztak, eredménytelenül. 1820-ban egy José Ignacio névre keresztelt szerencsefi és angol társa több árkot ásott, és jelentős mennyiségű vizet csapolt le, de aranyat nem talált.

eldorado5

A mítosz híveit semmi sem riasztotta el. A kincs értékét, mely ott rejtőzhet, 300 millió dollárra becsülték. Amikor pedig egy szomszédos tóban egy aranytárgyra bukkantak, egy csónakra, mely a főnököt ábrázolja az áldozati tutajon, akkor a mítosz igazolást nyert. Végül 1900-ban egy angol társaság majdnem az egész tavat lecsapolta, s néhány aranytárgyat találtak az iszapban. Legutóbb 1965-ben kíséreltek meg hasonlót, de a kolumbiai hatóságok minden amatőr kezdeményezést betiltottak.

eldorado01

Úgy látszik, a legendának valós alapja lehetett, de máig sem sikerült a kincsek zömét megtalálni, amit a tóba hajigálhattak. Mindenesetre megállapítható, hogy maga az aranyváros, El Dorádó sosem létezett. Az csupán az arany utáni mohó vágy délibábja volt. A kincsvadászok ugyanis mindent elkövettek azért, hogy megtalálják, de sosem lett meg. A mítosz az elképesztő gazdagságról azonban tovább él mind a mai napig, s még mindig foglalkoztatja a képzeletünket.

Dr. Garzó László

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

Hozzászólások