Az államalapításra emlékező, új kenyér illatú ünnepünk – Augusztus 20. István napja, államalapító Szent István király ünnepe. Magyarország ekkor ünnepeli az államalapítást. Augusztus 20-án első királyunk nagyszerű művére emlékezünk, mely nemzetünk legfontosabb öröksége, minden magyar ember közös szellemi tulajdona.

Az államalapítás azonban nem egyszeri eseménye történelmünknek. Fáradságos munkáját nemzedékről nemzedékre el kell végeznie a magyarságnak, hiszen változnak az idők, változnak az állam feladatai is. István király a törvényesség alapjára építette Magyarországot, és az általa lerakott alapok mindmáig szilárdnak bizonyultak.

Amit I. István királyunk lerakott, az sokkal több, mint országépítés, sokkal több, mint kő és vas. Ő épített és harcolt, de a kövek és a kardok már régen elporladtak. Szent István országa nekünk, magyaroknak, legyünk bárhol a világban, a szívünkben él. Ez a hit és a nemzet, ami túlélt 1000 évet, és ha ezt a kettőt megtartjuk, akkor bízunk benne, hogy még legalább ennyit megél.

Nem adták ingyen a mögöttünk hagyott ezer évet, és a következő ezret sem fogják ingyen adni. István kemény időkben, külső támadások és belső lázadások során tudta erős kézzel, mégis igazságosan irányítani az országot, így egy népet tett nemzetté, egy területet országgá és erős állammá.

Augusztus 20. – Ünnepi szentmise és Szent Jobb körmenet a Szent István bazilika előtt

Augusztus a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja. Ha jó az idő Istvánkor, bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk! Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon.

Népi mondóka augusztusra

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.

Augusztus 20. az új kenyér ünnepe is

A kenyérrel kapcsolatban különböző hiedelmek és mágikus eljárások éltek. Például általános volt a kenyérsütés tilalma pénteken, kedden és bizonyos jeles napokon, például Luca és Borbála napján. A sütés egyes fázisaihoz is kapcsolódott valamilyen mágikus kísérő cselekmény. A dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, kemencébe vetés után a dagasztó, illetve a sütőasszony felemelte a szoknyáját, a szakajtót felborította, hogy a kenyér magasra nőjön. Mágikus cselekmény volt a kenyér sütése, hogy kovászolás (a képen), dagasztás, bevetés előtt és után keresztet vetnek kés élével, sütőlapáttal a tésztára, a kemence szájára.

A kenyér megszegését és fogyasztását szabályozó előírások és tilalmak a kenyér tiszteletét tükrözték. Augusztus 20-án, István napon az új kenyér köszöntésekor számos helyen tartanak összejöveteleket, baráti találkozókat, búcsúkat. Ha a cséplés befejeződött, akkor tartották általában Magyarországon a dologvégző ünnepséget. Ezen a napon az új búzából őrölt lisztből sütik az új kenyeret. A bort, búzát, békességet, mint a kívánt bőség és a nyugodt munka jelképét mondogatták.

Országszerte színes programokkal emlékeznek meg az államalapítás és az újkenyér kettős ünnepéről, ami a bő termés, a biztos jövőbe vetett hit miatt vidám, bizakodó hangulatú alkalom. Ilyen lélekkel átélt , pozitív érzelmekben gazdag ünnepet kívánunk Olvasóinknak!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Forrás

 

 

Hozzászólások