Álom és álomfejtés  – Téli napforduló – Álmomban egy kerecsensólyom hangját hallottam, majd arcom fölött repdesett, még a szárnya suhintását is érezni véltem.

alomfejtes

nagyálmom téli
napfordulón… kerecsen-
-szárny érintése

Csodálkoztam, hogy a csukott ablakon hogy jöhetett be. Hosszú perceknek tűnt, míg ott lebegett, és a szemembe nézett.

Álomfejtés – Szent Antal-láncolat:

“nagyálom” – téli napforduló – Emese-Álmos – Mária-Jézus – turul-kerecsen-karácsony – tiszafa-tiszafa-íj – hangszer/íj húrja – Buddha-Remete Szent Antal – Arany középút…

Álomfajták:

  • ingerálmok
  • betegséget jelző álmok
  • hétköznapi kaotikus, asszociációs álmok, amolyan napi zárszámadások
  • vágyálmok
  • szorongásos álmok
  • kompenzációs álmok
  • figyelmeztető, koncentrációs álmok
  • prekognitív, (jós)álmok, telepatikus álmok
  • iskola, vizsga, lépcsőálmok
  • repülő, zuhanó álmok
  • visszatérő álmok
  • nagyálmok – a 3. szemen keresztül érkező transzcendes üzenetek. Jung szerint leginkább 3-6 éves korban, serdülő fiatal felnőtt korban illetve a változó korban, vagy megrázó események során jelentkeznek.
    (Forrás: Szász Ilma – A ponttól a mandaláig)

Emese álmát álmodtam újra?

Forrás: Szász Ilma

Az Emese álma – eredetét, tipológiai jellegzetességeit és talán első feljegyzését tekintve is – egyike a legkorábbi magyar mondáknak. Álmos nagyfejedelem származásáról szól, keletkezését 860–870 körülre, de mindenképpen 820 és 997 (Álmos születése és a kereszténység felvétele) közé teszik.

Emese-Álmos története analóg a Mária-Jézus-ival…”

“A monda nemcsak pogány, kereszténység előtti, hanem kimondottan ősi jellegű. Az Árpádok eredetmondájaként évszázadok múltán is jelentőséggel bírt, így kerülhetett be a Képes Krónikába. Az első írásos változat keletkezésének ideje nem tisztázott, az azonban igazolt, hogy az Anonymus által feljegyzett és a Képes krónika által tartalmazott szöveg is egy régebbi közös forrásra támaszkodik.

Emese Ügyek vezér felesége, Álmos vezér anyja. A monda szerint a turulmadár álmot sugallt neki, amiben Emese méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy fiút szül, aki kivezeti népét hazájából, Levédiából, s utódai dicső királyok lesznek.

Magyar szerzők Menróth nevét gyakorta összekapcsolják, illetve helyettesítik Nimródéval. Menróth a magyarok mondabeli vagy valóságos őse, fejedelme lehetett. Személyét Nimróddal felcserélni már csak azért sem szerencsés eljárás, mivel utóbbi a Biblia szerint nem Jáfet, hanem Kám legidősebb fia, Khús sarjadéka. (Forrás: wikipédia)

Turul, avagy őseink védő madara tért vissza a “nagyszabadság” után?

December elején visszakerült a Turul a régi helyére, a Budai Vár Habsburg-kapuja mellé:

Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, (Falco cherrug altaicus), a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható.

S eleink az év legsötétebb napján engedték szabadon az őket vadászatukban is segítő solymaikat, majd később újra befogták őket. Volt olyan madár is, mely önként tért vissza gazdájához, hogy tovább szolgálja őt!

“A pusztai népek által felfedezett, majd művészi fokra fejlesztett solymászat napjainkra meghódította szinte az egész világot. A mintegy 5000 év alatt jelentős szerepet töltött be az élet szinte minden területén. A vadászati és kíméleti időszakok, valamint kíméleti területek kijelölésével megteremtve a vadgazdálkodás és a természetvédelem alapjait. Több ezer éve alkalmazva a fenntartható használat napjainkban megfogalmazott elméletét.

(Petényi János irataiból Csörgei Titusz által összeállított “MADÁRTANI TÖREDÉKEK c munkában is olvashatjuk, hogy hazánkban a madarászok által az egyik fészekről kilőtt kerecsensólyom lábán egy kis bőrpárnácskában egy arab nyelvű iratot találtak – vélhetően a solymász ennek alapján várta vissza kitűnő vadásztársát. Ebben a korban a madártani kutatás úgy történt, hogy a fészekről lelőtték a madarakat…..)

A ritka madarak beszerzését, tartását Európában és Ázsiában is szigorú törvények szabályozták. Ezek megszegését nemegyszer halállal büntették.

A több tízezer főt mozgósító nagy közös solymászatok hadgyakorlat számba mentek, hiszen egy ilyen hetekig tartó esemény megszervezése, lebonyolítása nem különbözött egy hadi megmozdulástól. A kiszemelt vad lóháton, árkon-bokron keresztül való üldözése, a vad és a vadászmadár, a ló és a kutya figyelése, irányítása nagy ügyességet, rátermettséget igényelt, és olyan tulajdonságokat fejlesztett ki, amelyek a harcászathoz is szükségesek. Ennek jelentőségét az uralkodók is hamar felismerték.

Ezekről a hadgyakorlatszámba menő nagy solymászatokról szemléletesen számol be Marco Polo, s hasonló rendezvényekről számolnak be a muszlim időszak Maghreb solymászatát bemutató írások is. Anonimus is leírja, hogy a magyarok rendszeres lovas vadászatának köszönhető kiemelkedő harckészségük.” (Forrás: A szakrális turul legenda)

Kerecsen – Karácsony analógia

“A karácsony szó eredetének magyarázatára több elmélet is született. Eredeztethető a latin creatio (teremtés) szóból. A környező népek közül, talán nem véletlenül, a román (újlatin) nyelvben crăciun szóval illetik a karácsonyt, ami legvalószínűbben a latin calatio (összehívás) vagy creatio (teremtés) kifejezések valamelyikéből származhat. Eredeztethető még a latin incarnatio (megtestesülés) szóból, mivel ez Isten emberi testben való megjelenésének ünnepe.

……………

Fehér Mátyás Jenő – a tudomány mai állása szerint modernkori hamisítványnak tekintett Kassai kódexre hivatkozva – azt állította, hogy e szavunk a magyar kerecsen/kerecseny szóból származik, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre. A magas/mély hangrend változása, vagyis a hangrendi átcsapás egyáltalán nem ismeretlen a magyar nyelvben: pl. szaracén ~ szerecsen; tarján (törzsnév) ~ Terény (helynév, Nógrád).

(Forrás: wikipedia)

Téli napforduló és hun őseink tiszafából készült íjai

Kötődésem magyarázata még ehhez a naphoz:

Hun őseink az íjaikhoz ilyenkor vágták a tiszafa ágakat. A tiszafa ekkor a legmérgezőbb – ebben rejlik az erőssége és a rugalmassága is a belőle készült íjnak. (A tiszafa minden alkatrésze mérgező, csak a kis piros bogyók nem.)

Yvette nevem tiszafa-íjat jelent.

(Forrás: Kliment Emilia: Névmágia – hogyan befolyásolja a név a szélyiségünket)

“Fanaptár: december 23.

I mint idho, azaz tiszafa : téli napforduló (dec.23.)

Tiszafa a MOMKult kertjében (a szerző fotója)

“A tiszafa (Taxus baccata) a fenyőhöz hasonló tűlevelű örökzöld Európában. Kemény és rugalmas fájából régen főleg fegyvert, íjat készítettek. Levelének és magjának mérges volta szabja meg helyét a hiedelmek világában. Ma is kedvelt temetői díszfa, de már az antikvitásban a halál fája volt. Ezért az ír fanaptár az év utolsó napjának jeléül a fenyővel, az újjászületés fájával párban az év fordulójára ültette.

A tiszafa téli helyét a naptárban az is indokolja, hogy igazán ekkor fejti ki mérge a hatását; lombja télen négyszer annyi mérget (taxint) tartalmaz, mint nyáron. 

(Forrás: Fanaptár)

Az arany középút megtalálásának hasonalatai

Egy hangszer-húrjának megfeszítése Buddha szerint.

“Sziddhártha elindult a Neránja folyóhoz, hogy megfürödjön. Teste olyan gyenge volt, hogy összeesett a parton. Nanda (egy állattenyésztő lánya) éppen a folyónál zenélt húros hangszerén, amikor megpillantotta a legyengült testű férfit, ételt hozott neki. A herceg kezdett észhez térni a tápláléktól. Egy kicsit pihent még a parton és hallgatta a hangszeren játszó lányt. A hercegnek nagyon tetszett a lány játéka és kíváncsi volt rá, hogy miként tanult meg ilyen szépen zenélni.
A lány csak ennyit mondott:

“Nem szabad a húrokat megfeszíteni vagy nagyon lazán hagyni, ennyi a lényeg”.

Sziddhártha felismerte a lány mondatában megbújó bölcsességet, rájött arra, hogy valamilyen középutat kell találnia ahhoz, hogy elérje a megvilágosodást. Elköszönt a lánytól és továbbindult. “

Egy íj húrjának megfeszítése Remete Szent Antal szerint.

“Valaki egyszer tanúja volt annak, hogy Antal a látogatóba érkező szerzeteseket milyen – szerinte éppen nem aszketikus – módon fogadta és vendégelte meg. Az az ember vadász volt. Antal fölszólította, tegyen nyilat az íjára és feszítse jól meg. Az ember úgy tett, de megjegyezte:

“Ha túlságosan megfeszítem, eltörik.”

Erre az ősz Antal ezt mondta:

“Így fognak járni a szerzetesek Isten művének végzése közben (a szerzetesek aszketikus gyakorlatait értették ezen abban az időben), ha mértéken túli erőfeszítést kívánunk tőlük.”

****************************************************************************

Ezt a blogbejegyzésemet 2021. karácsonyára elküldtem Szász Ilmának is:

Ezt válaszolta:

Bizony az íjból rögtön adódik a húr megfeszítése az arany középúton.

Nem hiába ismételgetik, hogy vegyük le rövidlátó szemüvegünket, és fogjuk fel: az egész Mindenség összefügg.

Szép kifejezést találtam erre:

“A Szentlélek láthatatlan vibrációjának tánca itt minden.”

És egy hosszabb Szent Antal lánc révén visszatalálhatnánk igazi eredetünk középpontjába.

******************************************************************************
Majd néhány napja rátaláltam az Alkimiai folyamatoknál a Rubedo fázisban erre a lánc-haikumra:

…folyamatábra:
az isteni szeretet
rajtam át üzen…

…rajtam át üzen,
Yvett(e) nevemen át, mely
lám tiszafaíj…

…lám tiszafaíj
felajzva…, nyílvesszején
szeretet-szív…

szeretet-szív
az íjon át a földre
ér sebesen…

…ér sebesen,
sebet ejt…, nyílhegyében
szeretet magja…

…szeretet magja
föld mélyében csírázik
s égfelé törve ….

…s égfelé törve
magba szökik…, föltartom
figyelmem íját…

…figyelmem íját
mint keresztet, s így leszek
égbe nyilazó…

…égbe nyilazó,
szeretetem Uram most
hozzád röpítem…

…hozzád röpítem,
s lásd, teljes lesz immár a
folyamatábra…

A környékünkön lévő Égbe nyilazó szobor pedig meg is testesíti a folyamatábrámat:

A MOM helyén – Égbe nyilazó

 

Antalffy Yvette / SzemLélek – Figyelmem önéletrajza blog

 

A szerző hasonló írása:

Öt lépésben… 13.0 Szent Antal-lánc – Vincent van Gogh-tól a tihanyi barátlakokig

 

Hozzászólások