Hogy néztek ki az őskori falvak, léteztek–e városok az őskorban? Milyen építészeti ismeretekkel rendelkeztek a Kárpát-medencében élő őskori népcsoportok? Egy-egy őskori épületből mit talál meg a régész a földben? Hogyan rekonstruálhatjuk maradványaikból az egykor álló házat? Egyáltalán hogyan épült fel egy ház az őskorban és e tevékenységhez milyen eszközöket vettek igénybe építőik? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik március 2-án az Aquincumi Múzeumban meghallgatják Szilas Gábor régész ismeretterjesztő előadását.

A kérdések ma már részben megválaszolhatók, hiszen az utóbbi évek
precíz, nagy felületű őskori település feltárásai során nem csupán
edénytöredékek, állatcsontok, kő- és csonteszközök kerülnek napvilágra,
hanem a területen egykor álló, földbe ásott, vagy földfelszíni, mára
részlegesen, vagy teljesen megsemmisült építmények (épületek, házak,
kutak, kemencék, stb.) maradványai is.

Az előadás a Kárpát-medencében feltárt őskori – a
paleolitikumtól a késő vaskorig terjedő több ezer évet átölelő
időszakban keletkező – építményekhez (házak, kemencék, kutak, stb.)
köthető tudományos eredményeken túl bemutatja az egykori települések
belső szerkezetének jellegzetességeit, valamint az azokat gyakran kerítő
védművek szerkezeti megoldásait is. Az eredmények ismeretében egy újabb
lépéssel kerülhetünk közelebb az őskori ember mindennapi életének
megismeréséhez.


Tudható–e az építmények funkciója, belső tagolása, egykori berendezése? Hányan laktak bennük, mennyi ideig állhattak fenn és hogyan pusztultak el? Léteznek–e az őskorban gyökeredző, és máig élő építészeti hagyományok, tradíciók? Hogyan állapítjuk meg korukat, azaz ma már felvázolhatunk–e egy őskori építészettörténeti képet? Az előadásból ezt is megtudhatjuk.

Időpont: március 2., 11 óra

Az Aquincumi Múzeum honlapja

Forrás: Aquincumi Múzeum

2014. február 26.

Hozzászólások