Külföldi egyetemekre járt (Münchenbe, Stuttgartba, Cambridge-be), közgazdaságtant tanult. Már gimnazista korában szenvedélye volt a vadászat és az állatgyűjtés.

1927-től szervezett és vezetett világjáró expedíciókat, ezekre gyakorlatilag egész vagyonát elköltötte. A legtöbbször Kelet-Afrikában járt. Expedícióiról hangulatos, humoros és olvasmányos vadásznaplókban számolt be.

Első afrikai vadászexpedíciójáról szól Csui (leopárd) című könyvében, amely már megjelenésekor nagy siker volt, és azóta több kiadást ért meg. Afrikai kalandjairól olvashatunk még az Afrikai tábortüzek című kötetben.

A Hengergő homok-ban szaharai útját mutatja be. A könyv külön érdekessége, hogy az expedícióban az a híres magyar sivatagkutató, Almásy László volt a társa, aki az Angol beteg című nagy sikerű film hőse.

1935-ös alaszkai expedíciójáról szól az Alaszkában vadásztam. Nemcsak a vadászatokról, hanem az ott lakó emberek életéről, hagyományairól és gondolkodásmódjáról, valamint a csodálatos természetről is rendkívül élményszerűen ír.

Nahar című könyve India egzotikus tájaira vezet, a maharadzsák világába. Ebben különösen érzékletesen ír az indiai nagyvárosokról (Kalkutta, Agra) és a helyi vallási szokásokról.

A háború után a Mezőgazdasági Múzeumban, majd a keszthelyi Helikon Könyvtárban dolgozott. 1960-ban egy magyar gyűjtőexpedíció vadászati szakértőjeként újra eljutott szeretett Afrikájába. 1964-ben feleségével járt utoljára Kelet-Afrikában. Utolsó éveiben szerény körülmények között élt Budapesten. 1967-ben halt meg.

Weninger Endre

2014. január 23.

Hozzászólások