Városliget – „Ujjé, a Ligetben nagyszerű!”  – Talán sokunknak a fülébe cseng Bilicsi Tivadar hangja, amikor énekli a címadó slágert. Vajon mit tudunk a Városligetről?

A Városliget egy egészen varázslatos hely. A föld alatt rejlő források, az épületekben megbújó színpompás mozaikok, a bennünket leső mitológiai alakok egész mesebeli környezetet teremtenek. Annyi titkot és érdekességet rejt ez a terület, hogy több órán keresztül lehet barangolni, nézelődni. Ahova csak lehet, kukkantsunk be, néha kis szabadtéri koncertnek is örülhetünk a séta közben. A főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, amiben, vagy aminek határain számos nevezetesség, látványosság található.

Liget-történelem:

1799-ben 24 évre bérbe vette a leendő ligetet Batthyány József hercegprímás, aki bérleti díjat nem fizetett, de feladatának tudta be a terület tervszerű fásítását, kiépítését. A város vállalta, hogy az elkészült gazdasági épületeket és fogadókat a 24 év elteltével napi áron átveszi. Továbbá azt is, hogy megépíti az „Angol királytól” a Városerdőbe vezető utat, annak két oldalát fasorrá képezi ki a hercegprímástól kapott fákkal, majd a fákat és az utat gondozza, karbantartja.

Batthyány a munkálatokkal Witsch Rudolf mérnököt, a bánáti német határőrezred földmérőjét bízta meg, aki kétezer emberrel fogott hozzá. Irányításával csatornákból táplált, 10 000 négyszögöl területű, nyílt víztükrű tavat hoztak létre, és a kitermelt földből a mocsárban két szigetet töltöttek fel:
• a Mocsár-szigetet a mai Széchenyi gyógyfürdő helyén,
• a Drót-szigetet a mai Vajdahunyad vára helyén (ezt 1861-ben Széchenyi Istvánról Széchenyi-szigetre keresztelték át). A tavat Witsch olyan szakszerűen alakította ki, hogy a betelepített halak megnőttek és elszaporodtak.
• A Ligetet a reformkorban Városerdőnek nevezték, és a pestiek igen kedvelt szórakozóhelye volt annak ellenére, hogy a hozzá vezető főútvonalat elcsúfították 1830-ban, amikor a rendkívül hideg télben József nádor engedélyt adott a Fasor fáinak kivágására.
• 1830 körül már volt céllövölde és csúszda, itt láthatták az emberek Antóniót, a kardnyelőt, itt állhattak ki birkózni Horánszkyval, az erőművésszel.
• 1832-ben megindult Pest első omnibuszjárata, aminek a Páva-szigeten volt az egyik végállomása.
• Az 1838-as pesti árvíz idején több ezer, a városból kiszorult ember menekült a Városligetbe, ahol a dombokon, buckákon dideregve várták több napig, hogy az ár levonuljon.

Vajdahunyad vára

1896-ban itt volt a millenniumi ünnepségek fő helyszíne. A Millenniumra készült el:
• a Millenniumi Földalatti Vasút
• a Műcsarnok
• a Vajdahunyad vára első, zömmel fából épült változata

1906. december 1-jén adták át a Szépművészeti Múzeum épületét, mely a kulturális értékek gyűjtőhelye lett. Az ünnepségen Ferenc József is részt vett. 

1900–1914 között népszerű intézmények egész sora létesül: Vajdahunyad vára (1907, újraépítés), Fővárosi Állatkert (1912, teljes felújítás), Széchenyi Fürdő (1913, fedett rész). A Széchenyi Gyógyfürdő 1927-ben strandfürdővel bővült, kiépült Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma. Lassanként kibontakozott a magyar egészségkultúra. Sokarcú Városligetet ismerhetett meg a főváros lakossága. A budapesti Városliget lett a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja.

A második világháborúban a Városliget súlyos veszteségeket szenvedett. A Liget területe csatatér volt, ahová azután betelepedtek a megszálló csapatok. Az állatkert állománya, – a vízilovak kivételével,- ekkor pusztult el teljesen. A háború pusztítása megsemmisítette a polgári életforma színtereit és intézményeit.

1974–1978 között a magyar történelem legnagyobb parképítő programjában kb. 100 000 cserjét ültettek és pótolták a hiányzó fákat. A park megújítását és funkcióbővítését 2013-ban iktatta törvénybe a Parlament, és ezzel Liget Budapest néven megkezdődött a Városliget funkciójának jelentős módosítása.

Őshonos fajok itt:
• fűz
• jegenyenyár 
• rezgő nyár
• akác
• platán – mára kipusztultak;
Nebbien-féle telepítés 1808 után:
• ezüst hárs
• platán – ezek közül néhány ma is áll; ezek a Liget legöregebb fái
• mocsárciprus

Nevezetesebb fák, facsoportok
• A Közlekedési Múzeum mellett áll három szép mezei juhar (Acer campestre),
• a Városligeti körútnál, az Ilka utcával szemben hét korai juhar (Acer platanoides),
• a Mezőgazdasági Múzeum és a Petőfi Csarnok között egy zöld juhar (Acer negundo).
• A régi, tönkretett szökőkút környékét a bükkfa néhány különleges változata díszíti. Közelükben áll a magas kőris egy ritka szép változata, a Fraximus excelsior ‘Aurea’.
• A Paál László sétány mellett álló örökzöld tölgyet 70 éves korában, 1977-ben ültették át jelenlegi helyére.
• Az egykori mocsári vegetációra emlékeztető fák a Petőfi Csarnok és a Városligeti-tó közötti részen:
• szomorúfűz (Salix x sepulcralis) facsoportok; egy 18 és egy 16 méter magas fa éppen a volt patakmeder mellett áll.
• amerikai mocsárciprusok (Taxodium distichum). Egy 20 méter magas mocsárciprust 1846-ban – halála előtt egy évvel – ültetett József nádor.

Ugye, mennyi-mennyi érdekesség tárult elénk? Jöjjenek, tegyenek egy könnyű sétát, hozzanak fényképezőgépet, hűsöljenek a zöldben, gyönyörködjenek a madárdalban, hiszen a Ligetben nagyszerű!

Forrás
Dr. Lovas Dániel: Élet a régi Városligetben (könyv)
Fotók: szeretlekmagyarorszag.hu és Fortepan

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások