• Kezdetben regényekkel próbálkozott, de ezeket elutasították, később némelyiket színdarabbá dolgozta át. Sikeresebbek voltak újságcikkei, zene –és drámakritikái. Először egy barátja kérésére kezdett el színdarabokat írni, kezdetben ezeket sem nagy sikerrel vitték színre.
  • Oscar Wilde egyszer azt a megjegyzést tette, hogy Shawnak nincsenek ellenségei, de a barátai se szeretik őt.
  • Shaw csatlakozott a főleg értelmiségiekből álló Fabian Society-hez. Rokonszenveztek a kapitalizmus-ellenes eszmékkel, és nagy befolyást gyakoroltak a Labour Party-ra.
  • 25 éves korától vegetáriánus volt
Legismertebb és az utókor számára is legmaradandóbb darabjai

Warrenné mestersége: témája miatt először betiltották, hiszen egy nyilvánosházak üzemeltetéséből meggazdagodott nő családjának széthullását ábrázolja. Warrenné lánya elfogadhatatlannak tartja, hogy anyja már jómódban élve is folytatja „üzleti vállalkozását”, és a hazugságtól megundorodva elhagyja őt, hogy új életet kezdjen. A darabot egyébként a budapesti Nemzeti Színház is sikerrel játszotta.
Caesar és Kleopátra: a győztes római hadvezér és a kislányból határozott, akaratos királynővé érő Kleopátra kapcsolatának ironikus feldolgozása. Szellemes dialógusok, jól megformált karakterek teszik élővé és majdnem hihetővé a Shaw-féle értelmezést.
Pygmalion: mindmáig talán legsikeresebb színdarabja, legtöbben talán a My Fair Lady című világsikerű musical-változatból ismerik, mely egyébként jelentősen eltér az eredeti ironikus-fanyar hangulatú, nem happy end-del végződő színműtől. Eliza Doolittle, és az őt beszélni és viselkedni tanító mogorva professzor, Henry Higgins története évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvend.
Szent Johanna: Johanna útja a vidéki várkapitánnyal majd a királlyal való találkozástól a kivégzésig. Egy naiv, de lelkes és elszánt, elveiben a végsőkig hívő lány drámája, a Shaw-féle iróniával fűszerezve.
Az első világháború alatt Shaw a béke mellett állt ki, ezért nagyon népszerűtlen lett. A háború kitöréséért a diplomaták ügyetlenségét és a politikusok képmutatását hibáztatta. Shaw-tól ezért elvették az állampolgárságát, és a társasági eseményeken látványosan nem álltak vele szóba.
Shaw személyes kedvence saját írásai közül a háború alatt írt Megtört szívek háza volt. A Lear királyra és a csehovi drámákra emlékeztető darabot remekműnek tartotta, a kritikusok azonban inkább a Szent Johannának adták ezt a címet és Shaw életművén belül az első helyet.
Az Írországban zajló politikai ellentétek, elszakadási küzdelmek tárgyában is hallatta a hangját. Michael Collins-ot, az IRA egyik vezetőjét házában is fogadta, felszólalt a lázadó ír vezetők kivégzése ellen.
1950 szeptemberében Shaw-t baleset érte: leesett egy almafáról. A kórházból saját kérésére október 4-én hazavitték. November 2-án halt meg. Az egész világ meggyászolta. A Times vezércikke megemlékezett róla, az indiai kormányfő rendkívüli ülést hívott össze, az amerikai Broadwayn leoltották a villanyokat.

A londoni Shaw Színház 1971-ben nyitotta meg kapuit.

Weninger Nóra

2013. július 25.

Hozzászólások