A péceli Ráday-kastélyban jártak már? Jöjjenek velem egy sétára! A péceli kastély alapját az 1720-as években Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc titkos kancellárja, a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja tette le, majd ezt a korai épületet fia, Gedeon, könyv- és műgyűjtő bővítette a ma is látható alakjára 1755 és 1766 között.

raday-kastely

Fotó: internet

„Kell, hogy történjenek! Olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen. Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősíték” – írta Jókai Mór.

Neves írónk minden bizonnyal csodaként élte meg a helyet és az időt is, amely Pécelhez köti. Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848 nyarán ott kötött házasságot. Bár Jókai így emlékszik a frigyre lépésre: „Elvittem magammal egy szegény kis faluba s ott esküdtünk össze”. A mézesheteiket emlékezetes helyszínen élhették meg: a péceli barokk kastélyban, annak tulajdonosa, Ráday Gedeon jóvoltából.

Hazánk kifejezetten gazdag kastélyokban és kúriákban. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése alapján Magyarországon jelenleg 718 védett kastély és 103 vár található, ebből 51 működik kastélyszállóként. Dr. Virág Zsolt, a Kastélylexikon szerzője szerint jelenleg 1500-2000 közé tehető a magyarországi kastélyok száma.

Pest megye mintegy 72 nemesi lakából – melyek között kastély, kúria és vadászlak is szerepel – a péceli Ráday-kastély igazán rangos párhuzamban szerepel: építészeti megoldásaiban és stílusjegyeiben leginkább a gödöllői Grassalkovich-kastélyhoz hasonlít. A Ráday- és a Grassalkovich-kastély közötti hasonlóság nem véletlen: mindkettőt a salzburgi származású, a magyarországi barokk-rokokó építészet egyik legtehetségesebb képviselője, Mayerhoffer András és fia építette.

A Ráday-kastélyban a díszes könyvtárterem a legkülönlegesebb, többféle tudományághoz kapcsolódó görög-római mitológiai jeleneteivel és felirataival. Mennyezetét négy vörösmárvány oszlop tartja és osztja kilenc részre. Ráday Gedeon, aki két évet külföldi egyetemen tanult, és már fiatalon elhatározta, hogy életét a nemzeti művelődésnek áldozza, egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi és művészeti élet fellendítésével foglalkozott.

Mintegy tizenkétezer kötetet számláló gyűjteménye az egyes tudományágak legkiválóbb műveit, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát képviseli. Olyan alkotásokat őrzött, amelyekre maga Napóleon és Nagy Katalin cárnő is áhítozott, és amelyeket hordókba rejtve csempésztek be a könyvtárba.

A híres könyvtár kulcsszerepet játszott abban, hogy a 18. században és a 19. század első felében itt kiemelkedő tudományos-kulturális élet folyt: gyakran időztek a kastélyban tudósok és írók. A vendégek névsorát olyan neves személyek gazdagították, mint Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Szemere Pál és Kölcsey Ferenc.

Gedeon műveltsége európai szintű volt, de elsősorban a magyar történelem érdekelte. Kereste és gyűjtötte a régi magyar könyveket Erdélytől Pozsonyig, a magyar tudósok portréiból pedig történelmi arcképcsarnokot hozott létre. Habár bárói és grófi címet is kapott, Ráday Gedeon megőrizte puritán életvitelét.

Végrendelete alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni. 1861-ben a Duna-melléki Református Egyházkerület tulajdonába került, így ott épségben megőrizték védett gyűjteményként.

A Ráday-kastély műemléképületének kuriózuma az emeleti díszterem, a „Nagy Szála”, melynek oldalfalait mitológiai témájú fekete-fehér freskók ékesítik. Ezek Bernard Picart, a párizsi születésű rézmetsző és rézkarcoló műveinek felnagyított változatai, melyek 15 jelenetben mutatják be Ovidius átváltozásait. A sorozat további nevezetessége, hogy maga Ráday Gedeon fogalmazta meg a faliképek alatt olvasható erkölcsi témájú verssorokat. A díszterem akusztikáját vezetett túra keretében ki is próbálhatják a látogatók egy-egy dal közös eléneklésével.

A barokk konyhában még megtekinthetjük az eredeti padlóborítást, és számos korabeli szerszámot, például szilvaaszalót és kávébabprést a Bécsből érkező kávé elkészítéséhez.

A Ráday család több tagja megyei és egyházi hivatalt viselt. Nagy részt vállaltak a 1798 és 1800 között épült, a kastéllyal szomszédos református templom építési költségeiből. A kastély és a templom között átjárót is létrehoztak.

A 19. század második felében az úri lak új gazdák kezébe került: Kelecsényi Rafael 1872-ben árverésen megvásárolta a péceli Ráday-kastélyt, amelyet halála után idősebb lánya, Izabella örökölt.

A második világháborút követően, mint sok más magyarországi kastély, a péceli is az eddigitől merőben eltérő szerepet kapott: 1955-ben MÁV-kórházzá alakították, s az is maradt szokatlanul hosszú ideig, csaknem az ezredfordulóig.

Jelenleg múzeumi kiállítóhely, koncert- és rendezvényhelyszín.

Érdemes belélegezni a péceli Ráday-kastély atmoszféráját, és megismerkedni egy melegszívű és művelt mecénás család szellemi és építészeti örökségével.

Ha az épületbe lépve a bejáratnak háttal állunk, a hölgyek a baloldali, az urak a jobboldali lépcsőn induljanak felfelé!

 

Antalfi-Farkas Erzsébet írása és fotói

Vendégposzt

Források:

Idézetek
Jókai Mór esküvője Pécelen 
Várak és kastélyok 
Wikipédia 
Várak – Pécel 
Péceli Református Egyházközség

 

Kastélytúrákról itt írtunk

 

Hozzászólások