Megújult kiállítással várja látogatóit a magyarországi kékfestés központi intézménye, a pápai Kékfestő Múzeum. A Kékfestő Múzeumnak otthont adó Kluge család műhelyéhez egy patinás szárító épület tartozik, melynek emeletén még az 1980-as évek elején létesült egy állandó kiállítás. Ennek renoválása most három kiállítótérben – a perrotine-, a tarkázó- és a laborszobában – valósult meg. A tervezéstől a kivitelezésig minden tevékenységet a múzeumi dolgozók végeztek.

a papai kekfesto muzeum

A tarkázó szoba szemlélteti a kékfestés egyik legfontosabb munkafolyamatát. A kékfestő mester segédjeivel festés előtt ebben a helyiségben mintázta az anyagokat. A szebbnél szebb mintázatok egy speciális fedőmassza, az úgynevezett ’pap’, valamint mintafák segítségével kerültek a fehér textíliára. A mintázás folyamatát ebben a térben a Kluge család eredeti tárgyain keresztül mutatjuk be.

Itt látható a család műhelyének több mint harminc mintafája is, amelyek jól szemléltetik a magyarországi kékfestés mintáinak sokszínűségét. Információs táblák mesélik el, milyen történeti stílusok, korszakok, politikai mozgalmak hatottak a magyarországi kékfestés mintavilágára.

A mintakincs megismerése mellett bepillanthatunk egy mintafakészítő mester műhelyébe, ahol láthatjuk, hogy milyen anyagokból és milyen szerszámok segítségével készültek a tarkázáshoz szükséges eszközök.

A perrotine-szobában ismerhető meg a gépi tarkázás technikája. A perrotine-gép az 1900-as években váltotta fel a kézi technikát, megkönnyítve több ember fáradtságos munkáját. A gép megjelenésével azonban nem csak a munkafolyamat egyszerűsödött, de a mintakincs formavilága is átalakult, melyet a kiállított gépi mintafák szemléltetnek.

Egy kékfestő kiállításból természetesen nem hiányozhat a legfontosabb, vagyis maguk a textíliák. A Kluge család, valamint ma is működő műhelyek különleges darabjai kerültek most bemutatásra.

 

A tarkázás, kékfestő minták és textíliák felfedezése után a laborszobában különféle kémiai szerek, pácok és színezékek világába csöppenünk. Ezeket Kluge mester itt a laborban készítette, majd a festés és mintázás során alkalmazta. Nem csak azt mutatjuk meg, milyen anyagokat használt a mester, de lerántjuk a fátylat titkolt ’pap’ receptjéről és színezési eljárásairól is.

A kék mellett más színekkel is dolgoztak a kékfestők. A kékfestő ruhának a fehéren kívül különféle színű mintái lehettek, amely a nemzetiségi hovatartozást is jelölte. A laborszobában ezt szemlélteti egy sárga-zöld mintás sváb kékfestő viselet, illetve egyéb színes mintájú textíliák.

Ebben a helyiségben festőnövények is bemutatásra kerülnek. Hangsúlyos szerepet kap az indigó, amelynek segítségével a mesterek kék színűre festették a textíliát. Megtudhatjuk, hogy a középkorban az indiából érkező növény miért kapta az „ördögi festék” elnevezést, illetve az indigó megjelenése előtt melyik festőnövényből nyerték ki a kék színt.

A pápai kékfestő kiállításban egy rövid film szemlélteti a kékfestés bonyolult folyamatát, illetve bemutatja a ma működő műhelyeket és mestereket. Ezen kívül megjelennek divattervezők által újragondolt kékfestő ruhák is, többek között a 2012-es Gombold újra! öltözéktervező pályázat kékfestő darabja. A film azt is megjeleníti, hogy a kékfestés jelen korunkban is élő mesterség, valamint az UNESCO szellemi kulturális örökség része.

 

a papi kekfesto muzeum

A munkafolyamatok megismerése mellett a szórakozás sem maradhat el! Kipróbálható a mintázás, vagy kékfestő ruhák is felpróbálhatóak. Digitális eszközön megjelenő játékok segítik az ismeretek élményszerű elsajátítását, illetve a Monopoly mintájára tervezett Kluge-poly nevű társasjátékunk is várja a látogatókat.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Fotók: kekfestomuzeum.hu, Wikipédia

 

Kapcsolódó cikkünk:

Találkozás Kovács Miklós kékfestő mesterrel

 

 

Hozzászólások