Májusban 125 éve, hogy átadták Budapesten a „kisföldalattit”, ami nem csak a magyarok generációinak „szíve csücske”, de ma már a turisták kedvence, a világörökség része is. A kontinens első „metrója” két évtizeddel Budapest alapítása után, egy dinamikusan fejlődő világvárosban indult világhódító útjára. Noha a budapesti Földalatti csak alig 4 km-es vonalon járt. Mégis olyan technikai innovációt jelentett, ami a mai napig mérföldkőnek számít a közlekedés és technika történetében.

foldalatti

Adatok

Átadás: 1896. május 2.
Rekonstrukciók évei: 1973., 1995.
Állomások száma: 11
Járműtelep: Mexikói út
Nyomtáv: 1435 mm
Megengedett sebesség: 50 km/h
Áramellátás: 600 V
Üzemeltető: Budapesti Közlekedési Zrt

A világ első elektromos üzemeltetésű földalatti vasútjának műszaki, technikai újításait már 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon, és – a közlekedéstechnika fejlődésének mérföldköveként – azóta is nagy becsben tartják. A Millenniumi Földalatti Vasutat (MillFAV) – amely az első mintaként szolgált a világon oly sikeressé lett metróközlekedés megteremtésében – az Institute of Electrical and Electronics Engineers (Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézete) éppen tavaly választotta be a világ nagy technikai mérföldkövei közé.

Az 1896-os millenniumi ünnepségekre elkészült budapesti földalatti vasutat az első elektromos hajtású felszín alatt futó vasútként írták be a tudomány és technika nagy képeskönyvébe. Születésének körülményei között említendő, hogy Budapest robbanásszerű fejlődése, a növekvő mobilitási igények és a millenniumi eseménysorozat miatt a Sugárút (mai Andrássy út) közlekedését fejleszteni kellett.

A hatóságok viszont – a korszellemnek megfelelően – a környék nyugalma és az utcakép megóvása érdekében nem engedélyezték felszíni villamosvonal építését. Az építkezés mindössze 19 hónapot vett igénybe, a földalatti vasút ünnepélyes megnyitására 1896. május 2-án került sor.

A projektgazda az a Balázs Mór (1849-1897) volt, akinek nevét a BKV Zrt. legnevesebb belső kitüntetése is őrzi. Az újító szellemű mérnök egyben az egyik fővárosi közlekedési társaság, a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. (BVVV) alapítója is volt. A járműveket attól a Schlick gyártól rendelték meg, amelytől a BVVV a villamosait is beszerezte.

Balázs Mór még a rivális villamosvasúttal, a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal (BKVT) is társult a vállalkozás sikere érdekében. Ennek eredményeként a 20 villamos motorkocsi egyik fele a BVVV Rt. sárga, másik fele a BKVT Rt. barna színeit kapta, a belső technikát pedig a Siemens és Halske „tette” a kocsikba.

A föld alatt futó villamosvonal megépítése már önmagában jelentős innovációt jelentett, de felszín alatt futó járművei új know-how szerint készültek: az első alacsonypadlós vasúti járművekről van szó ugyanis, amelyeknek ráadásul mindkét végén vezetőfülke kapott helyet – szemben az akkoriban használt egyirányú, mozdony vontatta járművekkel.

Ezek egyike, a gyári állapotában megőrzött 11-es pályaszámú, gyönyörű, favázas jármű ma is a BKV Zrt. évről évre bővülő nosztalgiaflottájának matuzsáleme! A tíz és fél méter hosszú, 14 ülőhellyel rendelkező, 46 utas befogadóképességű jármű 1960-ig állt a közösségi közlekedés szolgálatában. Maximális sebessége 50 km/óra volt.

A budapesti Földalatti vasutat 1996-ban újították fel, majd 2006-ban ismét állagmegőrzést hajtottak végre rajta. Az eszmei értékkel bíró „Öreg hölgy”-ben tárgyiasulva őrzi a BKV Zrt. Budapest közösségi közlekedésének folytonosságát, a hajdani közlekedési társaságok dicső emlékét.

foldalatti

Ez volt a királyi különkocsi, ezen utazott Ferenc József 1896-ban.

A Millenniumi Földalatti Vasút nemcsak nagymúltú közlekedési eszköz, hanem jelkép is.

Méghozzá Budapest jelképe, a budapesti mobilitás jelképe. Egyszerre jelenik meg benne a modernitás, a fejlődés, a hagyomány és a történelem. A MillFAV a BKV számára is jelkép. Szimbolikus jelentőségű az összefogás, ami több mint 125 éve létrejött, hogy megépülhessen a világ első villamos hajtású földalatti vasútja.

Érdekesség, hogy anno a millenniumi ünnepségekre Budapestre látogató Ferenc József és kísérete is utazott a világújdonságnak számító földalatti vasúton, amely a második világháborúig a Ferencz József Földalatti Vasút nevet viselte. Nem csak császárok utazhattak a vonalon, 20 fillérért bárki válthatott egy menetre érvényes vonaljegyet. A Gizella (ma Vörösmarty) tér és az Artézi (ma Széchenyi) fürdő közötti, eredeti vonal teljes hossza 3,7 km volt. Tizenegy állomásából kilenc helyezkedett el a felszín alatt.

Egy különleges élményben is része lehet ezen a héten az M1-es utasainak! Neves színészek és költők előadásában ugyanis kortárs versek szólalnak meg a kisföldalatti állomásain! Álljanak meg egy percre Budapest egyik legszebb helyszínén, a világörökség részét képező földalatti valamely állomásán, és hallgassák meg a Vers a peronon elnevezésű kezdeményezés keretében elhangzó műveket!

foldalatti
Szemezgessünk a korabeli sajtóból! (Eredeti helyesírással közöljük a cikkrészleteket.)

1.„Már a múlt évben volt alkalmunk a magyar főváros föllendüléséről megemlékezni. Akkor ugyanis — szeptember hónapban lehetett — éppen megkezdették az Andrássy-uton a földalatti villamos vasút előmunkálatait. Most már a csaknem teljesen kész alagutban sétáltunk, melyet jövő évben fognak átadni a közhasználatnak.”
Fővárosi Lapok 1895. október (269-299. szám)

2.„A király ma délben a földalatti vasúton érkezett a kiállítás területére. A földalatti vasutat mától fogva hivatalosan Budapesti Ferenc József Villamos Földalatti Vasútnak nevezik, röviden hát a Budapesti Ferenc József vasúton utazik ezentúl a földalatti vonal közönsége. A vasút uj nevét ma a király maga avatta föl látogatásával, miután élőbb, május 3-iki legfelsőbb elhatározásával megengedte, hogy a vasút az ő nevét viselhesse.
Pesti Napló, 1896. május (47. évfolyam, 120-149. szám)1896-05-08 / 127. szám

3. „Főhercegek a földalatti vasúton. Ma délelőtt fél tízkor Mária Valéria királyi hercegnő, Ottó és Ferdinánd Salvátor királyi hercegek megjelentek a földalatti villamos vasút Gizella-téri állomásán, hogy szemügyre vegyék a magyar fővárosnak ezt a legújabb technikai remekét. A magas vendégeket a szolgálattevő személyzet nem ösmerte föl azonnal, s amikor azután megtudták, hogy királyi hercegekkel van dolguk, óriás kapkodás, lótás-futás támadt, mig végre a zavar közepette félórai várakozás után megérkezett az Andrássy- uti végállomásról a külön kocsi, amelyben a hercegnő és magas kísérői helyet foglaltak. A külön kocsi néhány perc alatt elvitte a vendégeket a liget felé, akik elismerésüknek adtak kifejezést a vasút csinos berendezése felől.” Pesti Napló, 1896. május (47. évfolyam, 120-149. szám)1896-05-05 / 124. szám

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Korábbi cikkünk a Földalattiról

 

Hozzászólások