A Lyme-kór – 40 éve fedezték fel a kórokozót, ami ma minden 5. embert érint Közép-Európában. Willy Burgdorfer kutató, aki korábban a (szintén kullancscsípés által okozott) Sziklás-hegységi foltos lázat tanulmányozta, az 1970-es évek végén kezdte el vizsgálatait a gyerekek között terjedő súlyos ízületi gyulladások miatt az USA-beli kisváros, Lyme területén.

Lyme-kór fertőzés

A Lyme borreliosis, azaz a Lyme-kór később erről a településről kapta nevét. Dr. Burgdorfer hamarosan megtalálta a kapcsolatot a szarvas-kullancs és a betegség között: felismerte, hogy a kórt egy spirochéta baktérium okozza, amelyet a kullancsok hordoznak. A felfedezést először 40 éve, 1982-ben publikálta munkatársaival, az orvosi közösség pedig azzal tisztelgett Dr. Burgdorfer előtt, hogy a baktériumot Borrelia burgdorferinek nevezték el.

40 évvel később, a BMJ Global Health folyóiratban idén megjelent kutatás szerint a világon Közép-Európában a legmagasabb a fertőzési arány, közel 21%. A legnagyobb kockázatnak a vidéki területeken élő 50 év feletti férfiak vannak kitéve.

Az 1980-as évek óta a Lyme-kórral fertőződöttek száma egyre nő a világ minden tájékán. Az amerikai járványügyi központ, a CDC már 2012-ben a 10 legfontosabb bejelentés köteles betegség közé sorolta. A korábbiaktól eltérő módszerekkel végzett, 2022-es becslésük szerint az Egyesült Államokban évente körülbelül 476 ezer ember kaphatja el ezt a betegséget. Európában még ennél is több, egyes becslések szerint akár 2,5 millió új fertőzött lehet évente.

Lyme-kór terjedés

A Lyme-kór diagnózisa még a gyakorlott orvos számára is nehézségekkel teli. A diagnózist nehezíti, hogy nincs egyértelmű laboratóriumi módszer a szakorvos döntésének megalapozására, és a tünetek sem mindig egyértelműek.

A fertőzés kimutatására ma többféle tesztet is találhatunk, és az eddigi, immunválaszon alapuló laborvizsgálatok mellett már megjelentek a kórokozót közvetlenül kimutató, úgynevezett direkt tesztek.

A Lyme-fertőzés folyamata során a baktérium a szervezet védekezését aktívan gátolja. A hatékony immunreakció így az esetek nagy részében nem is tud kialakulni, vagy nem mérhető. Ennek következtében az immunreakción alapuló tesztek az esetek felében nem adnak pozitív eredményt a fennálló fertőzés ellenére.

A fertőzés kimutatása ilyenkor leginkább egy direkt teszt alkalmazásával igazolható, aminek eredménye csak a kórokozó jelenlététől függ. Ilyen a magyar fejlesztésű DualDur teszt is. A fertőzés tényének megállapítása után pedig a kezelés menetét a szakorvos határozza meg.

 

Forrás:  Arterego Kft.

 

Kapcsolódó cikkünk