5 lépésben… 9.0 Szent Antal-lánc a himalája sótól – a könnyekig.  Új játékkihívás a Montázsmagazin olvasói számára!

Akár egy lépésben is lehetne:

“A sóban kell valami szentnek lennie. Könnyeinkben is, és a tengerben is jelen van. Istenünk kegyelmes szomjúságában mindannyiunkat felissza, a harmatcseppeket is, a könnyeket is.” (Kahlil Gibran)

De álljon itt 5 lépésben: himalája só → konyhasó → tengeri só → kiömlő só → veszekedés → sírás → könnyek

Himalája só:

fotó: pixabay

A sóról mindenki tudja, hogy nélkülözhetetlen eleme a mindennapjainknak. A nátriumból és kloridionokból álló kristályos anyag elsősorban étkezési célokra használatos, de számos más felhasználási területe van. Gondoljunk csak az utak sózására télen. A hagyományos, fehéres színű kősón kívül léteznek másfajta sók is, és ezek közül kiemelkedő jelentősége van a himalája sónak.

A himalája só nemcsak jellegzetes színében tér el a hagyományos sótól, de összetétele is kissé más. Ennek köszönhető, hogy mind az étkezésben, mind a gyógyászatban, mind a wellnessben egyre ismertebb és népszerűbb.

A himalája só története

A só a szervezetünk minden folyamatához szükséges. Ott van a vérünkben, a sejtjeinkben, szabályozza az anyagcsere folyamatokat, hat a vérnyomásunkra, de még a megfelelő gondolkodáshoz is szükség van sóra. Hamarosan kiderül, mindezekhez miért nem a legmegfelelőbb az általánosan ismert és használt asztali só, de előbb ismerkedjünk meg a himalája sóval!

Nevét onnan kapta ez a színében és megjelenésében is különleges kőzet, hogy a Himalája hegység belsejében, extrém nyomásviszonyok között keletkezett, illetve kristályosodott ki. Eredendően több száz millió évvel ezelőtt került a só oda a tengerek és sós tavak kiszáradásával. A hegység felemelkedésével az Indus-völgyének kincse elérhető közelségbe került az emberiség számára.

A himalája sót a mai napig mechanikusan bányásszák, azaz géppel és főként kézzel, ami szemben a kősóval (robbantásos bányászat), így nem tartalmaz egyéb szennyező anyagokat. A himalája sót megőrzik eredeti formájában. Nem teszik ki vegyi kezeléseknek, sem fehérítésnek, így összetételében őrzi ősi paramétereit. Napon szárítják, és kézzel végzik a törését is.

A himalája sónak is sok fajtája van, így a kifejezés egy gyűjtőfogalom, de összetételükben és hatásukban nagyon hasonlóak.

1. lépés: Konyhasó:

fotó: pixabay

Mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használjuk.

A só életszükséglet. A sóhiány szédülést, izomgyengeséget, görcsöket okozhat, de kritikusabb helyzetben apátiához, halálhoz vezethet. Szervezetünknek napi 5-10 g sóra van szüksége, de ez is egyénenként változó lehet. Az étkezések során 20-25 g sót fogyasztunk, ez a mennyiség viszont már nem ajánlott.

A kellően fűszerezett étel ízét kiemeli, javítja a sózás, de ha túlsózzuk az ételt, elnyomja a fűszerek ízét. A kereskedelemben többféle típus kapható, melyek az eredet, szemcsefinomság, tisztaság, adalékanyagok tekintetében különbözhetnek egymástól.

A só a történelem folyamán mindig fontos alapanyag volt. A korábbi évszázadokban, amikor még a hűtőt nem ismerték, sóval tartósítottak. A 20. századig több országban monopólium volt sót előállítani, akkora haszon volt rajta. Indiában ezért is indult el a függetlenségi passzív harc.

A só fizetőeszköz volt az ókorban és még a középkorban is. Megbecsültségét jelzi, hogy számos népnél szokás a vendéget kenyérrel és sóval fogadni.

Magyarország hosszú ideig gazdag volt sóbányákban. A máramarosi és a parajdi sóbányák termelése királyi monopólium volt. Erdélyből a sószállító vízi úton tutajjal hozták le a sót Szegedig s ott raktározták, majd osztották el az országban.

Eredete, gyártása

Száradó sóhalmok Bolíviában, a Salar de Uyuni sóstó szélén.

A só kinyerésének hagyományos módszere (ugyanígy tengerből is). A konyhasó legtöbbször bányászott (kősó), vagy tengeri só lehet. Ez utóbbit a tengervíz lepárlásával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Ezáltal egészségesebbnek tartják, mivel a túlzott nátrium bevitel káros lehet a szervezet egészségére. (Felborítja az ionegyensúlyt, a só-víz háztartást, a magas vérnyomás egyik okozója stb.)

Adalékanyagok a konyhasóban
A minőségi konyhasó adalékanyagokat is tartalmaz; magnézium-karbonátot az összetapadás gátlására, illetve jódot (kálium-jodid vagy kálium-jodát formában) a golyva (lat: struma) illetve egyéb jódhiányos panaszok megelőzésére. (Erre a tengerektől távol eső területeken, így Közép-Európában, különösen Magyarországon nagy szükség van, mivel a talajok, így a táplálék is jódban rendkívül szegény.)

A nátrium-klorid igen nagy mennyiségben fordul elő a Föld felszínén, főként a világtengerekben, óceánokban. Ezek összességében 3-3,5% oldott sót tartalmaznak, melynek kb. 80%-a NaCl. A sarkkörök tájékán az olvadó jég miatt ennél alacsonyabb a sókoncentráció, egyes lefolyás nélküli tavak, tengerek viszont magasabb sótartalmúak. Ilyen például a Holt-tenger. A sókoncentráció gyakran annyira megnő, hogy az oldat túltelítetté válik, és a só kikristályosodik.

2. lépés: Tengeri só

fotó: pixabay

A sótelepek nyílt tengerektől elszakadt tengerrészek beszáradásakor keletkeztek. Ezek azokat a sókat tartalmazzák, amik eredetileg a tengerben voltak oldva, legnagyobb mennyiségben nátrium-kloridot. A nátrium-klorid mellett kisebb mennyiségben megtalálható a nátrium-bromid és -jodid, a nátrium-szulfát. Illetve tartalmaznak kálium-, magnézium- és kalciumsókat is, ezek főként a sótelepek fedőrétegében találhatók.

Előállítása

A nátrium-kloridot vagy konyhasót a kibányászott kősó tisztításával, valamint a tengervíz bepárlásával nyerik.

Kősóbányászatra csak olyan rétegek alkalmasak, amelyek legalább 97-98% nátrium-kloridot tartalmaznak. Az ennél alacsonyabb sótartalmú rétegekből a kősót kioldással nyerik. A kioldást a föld alatt végzik, úgy, hogy először vizet szivattyúznak a bányába, majd ha az oldat telített lett, kiszivattyúzzák és bepárolják.

A tengeri sót a tengervíz bepárlásával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Meleg éghajlatú területeken a tenger vizét lapos medencékbe engedik, és a Nap melege segítségével párolják be. A Föld legnagyobb sólepárlója a mexikói Déli-Alsó-Kalifornia állam északi részén, Guerrero Negro városa mellett található.

A kereskedelmi minőségű, ipari só körülbelül 2-3% szennyezést tartalmaz, főként magnézium-kloridot, kalcium-kloridot és kalcium-szulfátot. Ez higroszkópos, levegőn állva megnyirkosodik. A kereskedelmi minőségű sónál azonban nagyobb tisztaságúra van szükség étkezési, gyógyszerészeti és egyéb kémiai célokra.

himalaja

fotó: pixabay

A sót úgy tisztítják, hogy először feloldják vízben, majd nátrium-karbonát hozzáadásával a kalcium- és magnéziumsókat kalcium-karbonát, illetve magnézium-karbonát csapadék alakjában leválasztják. Az oldatot ezután sósavval semlegesítik, majd főzéssel besűrítik. Ebből tiszta nátrium-kloridot HCl-gáz belevezetésével nyernek, ez részben kiválasztja a nátrium-kloridot, de a kis mennyiségben jelenlévő szennyezéseket nem.

Laboratóriumban NaCl keletkezik sósav és nátrium-hidroxid semlegesítési reakciója, vagy nátrium-karbonát és sósav reakciója során.

3-4. lépés: Kiömlött só-Veszekedés:

Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora (részlet) – kiömlött só

A sóhoz egy sor babona kapcsolódik, ezek közül is a legismertebb, miszerint ha kiborul a só, az szerencsétlenséget és veszekedést jelez.

Azt mondják, hogy eredete a keresztény hagyományokra vezethető vissza. Iskarióti Júdás állítólag kiborította a sót az Utolsó Vacsorán nem sokkal azelőtt, hogy elárulta Jézust. Tény, hogy az eredete valószínűleg sokkal pragmatikusabb: egészen a közelmúltig a só drága portékának számított, így pazarló kiborítását szerencsétlenségnek tartották.

Hasonlóan a fekete macska babonához, a kiömlött só is működhet mindkét irányba – egy másik általános hiedelem úgy tartja, hogy a bal vállon át, hátunk mögé vetett csipetnyi só szerencsét hoz, és távol tartja a gonoszt. A babonának országonként eltérő verziói vannak.

A norvégoknál úgy tartják, annyi könnyet ejtünk majd, amennyi a kiborult só feloldásához szükséges. Egy régi angol hiedelem szerint pedig minden egyes kiömlött sószem egy-egy jövőbeli könnycseppnek felel meg. A németek szerint a kiborult sóval magát az ördögöt hívjuk meg magunkhoz.

Persze van megoldás is arra az esetre, ha már megvan a baj: ha ugyanis a kiömlött sóból egy csipetet átdobunk a vállunk felett, az a babona szerint az ott várakozó ördög szemébe hullik. Ezzel megvakítjuk, és egyrészt nem tud ártani nekünk, másrészt sírva fakad, és a könnyeivel helyettünk ő oldja fel a sót.

5. lépés: Sírás, könnyek:

Antalffy Yvette haiku-kalligráfiája

Szemünk többszörösen védett szervünk. A szemgolyók csontokkal határolt mélyedésben, a zsírszövettel bélelt szemüregben, vagy szemgödörben. A szem elülső felszínét és a szemhéj belső felületét folytonos és átlátszó hártya, a kötőhártya borítja. Ez védi, tisztítja – könnyben fürdeti – a szem elülső felszínét. A könny a szemüregek külső sarkában található könnymirigyekben termelődik, és a szemüregek belső sarkából vezetődik el. Ha valamilyen szennyeződés kerül a szembe, a könnymirigyek több könnyet termelnek, kimosva így a szennyező anyagot.

A könnytermelés szerepe

A könnytermelés állandó folyamat. A könny és a kötőhártya-váladék vegyi összetételénél fogva baktériumölő hatású, így a szem védelménél fontos szerepe van. A könnyet a könnymirigy termeli. Nagyrészt vízből és az abban oldott szerves (enzimeket is tartalmaz) és szervetlen anyagokból áll. Összetételénél fogva a szemnek állandó védelmet biztosít.

A könny „útja”

A könnymirigyek által termelt könny az alsó és felső szemhéjszélek belső zugában látható könnypontokon át a két könnycsövecskébe jut. Ezek összeérve a kb. 10 mm hosszú, 4 mm széles könnyzacskóba torkolnak. A könnyzacskó a belső szemzugban, az orr külső részén helyezkedik el. A könnyzacskó gyűjti össze a könnyet, és részt vesz annak továbbításában is.

Ugyanis az alsó része fokozatosan elkeskenyedik, és az alsó orrkagyló mögött az orrban végződik. Ha ez a vezeték elzáródik, a könnyzacskóban pangásnak induló könny gyulladáshoz vezet, és a tömlő kitágul. Ha a belső szemzug alatti tájékot megnyomjuk, a könnypontokon keresztül genny ürül. A gennyes gyulladás sürgős orvosi ellátást igényel, mivel a felfelé szivárgó genny a szemgolyót károsíthatja.

A könnykészülék

A könnykészülék a könnyet termelő mirigyekből és az elvezető rendszerből áll. A könnyet a szemüreg oldalsó-elülső részén fekvő mirigy (glandula lacrimalis) termeli. A mirigy kivezető csövén keresztül a váladék a szemgolyó elülső felületére jut, ahol a sótartalmú folyadék végigfolyik (a pislogás elősegíti a könny elkenését a szaruhártyán), majd a belső szemzugban található könnytóba gyűlik össze. Innen a könnycsatornákon keresztül a könnyzacskóba, majd az orr-könnyvezetéken keresztül az orrüreg alsó járatába jut.

Antalffy Yvette üvegképe

 

(Forrás: wikipédia)

Antalffy Yvette

A cikk forrása: Szent Antal-láncok blog

………………………………………….

A továbbiakban is kíváncsian várjuk az öt lépésben kitalált láncolatokat az új témákhoz is. 

A játék lényege és szabályok itt olvashatók.

 

Hozzászólások