A Föld jövője – Felvetődik bennünk, hogy az elkövetkezendő évmilliókban, sőt évmilliárdokban milyen jövő vár a Földre, és vele együtt az emberiségre, ha egyáltalán az ember fennmarad. Hisz meglehet, hogy hamarabb elpusztítja magát, sem mint megérné azokat a változásokat, melyekről itt szó lesz.

 

fold1

 

A gondolattal Madách Imre is foglalkozott Az ember tragédiája eszkimó-színében. Akkoriban még a tudósok úgy gondolták, hogy a Nap egy izzó golyó, mely lassan kihűl, így a Föld jégbe fagy. Madách és kortársai szinte semmit sem tudtak a Nap valódi mibenlétéről, szerkezetéről és arról a folyamatról, ami az energiát szolgáltatja. Ma már megértettük a csillagok életciklusát, előre tudjuk jelezni bolygónk és az egész Naprendszer jövőjét.

A Nap mélyén, a magjában, mely több mint a felét teszi ki a Nap tömegének, a nagy nyomás és a mintegy 15 millió Celsius fok hatására magfúzió zajlik. Ennek során a hidrogén atommagok, melyek tulajdonképpen protonok, hélium atommaggá egyesülnek az úgynevezett proton-proton ciklusban. Ezen átalakulások során energia szabadul fel, mely a Nap magjából kifelé áramlik különböző sugárzások formájában. A Nap egy átlagos sárga csillag, mely életének felénél jár. Ez azt jelenti, hogy a magjában a hidrogén és a Hélium aránya 50-50 %. Körülbelül 10 milliárd év az életciklusa, és csillagunk most 5 milliárd éves.

 

fold2

 

A Föld egy kicsivel fiatalabb, csak 4,6 milliárd éves. Sorsa azonban elválaszthatatlanul összefonódik a Nap sorsával. A Földet alkotó kéreglemezek folytonos mozgásban vannak. Szaladjunk most előre néhány tíz millió évet, mely földtörténeti szempontból csupán egy pillanat, és nézzük meg, milyen lesz a bolygónk. A legszembetűnőbb változás, hogy ekkorra Afrika kettéhasad a Kelet-Afrikai árokrendszer mentén, és új óceán születik. A Vörös tenger is jóval szélesebb lesz, ezzel ellentétben viszont a Földközi–tenger szinte teljesen el fog tűnni. Amerika is távolabb lesz, mivel az Atlanti–óceán egyre szélesedik. A Himalája is magasabb lesz, mert az Indoausztrál kőzetlemez mozgásban van. Ha 250 millió évet haladunk előre, akkor pedig azt látnánk, hogy az összes ma ismert kontinens újra egy szárazulatot alkot.

 

fold3

 

A kőzetlemezek állandó mozgásban vannak. A kontinensek ütköznek és széthasadnak, tengerek és óceánok születnek és pusztulnak. A Föld sorsának kulcsa azonban maga a Nap. A csillagunk ugyanis halálra van ítélve. Körülbelül 250 millió évenként mintegy 7-10%-kal fényesebbé és forróbbá válik. Ennek oka, hogy a magjában fokozatosan feldúsul a hélium, míg a hidrogén egyre csak fogy. Hogy hogyan hat ez a Földre? Ez egyszerű: ha a Nap forróbb lesz, akkor a Földön is melegebb lesz.  Ez a folyamat egészen addig tart, míg az óceánok vize gyors párolgásnak indul, az átlaghőmérséklet pedig jelentősen megemelkedik. Olyannyira, hogy először az összetett életformák pusztulnak ki, az állatok és a növények, mert képtelenek elviselni az egyre nagyobb meleget. Úgy 500 millió év múlva a Föld felszínén a hőmérséklet már meghaladja a 100 Celisus fokot. A tengerek, óceánok egyszerűen felforrnak, és az extremofileknek nevezett baktériumok kivételével minden élet kipusztul.

 

fold4

 

A Föld azonban még tovább létezik, noha ahogy haladunk előre az időben, életre egyre alkalmatlanabb lesz. Végül a baktériumok is elpusztulnak. A végjáték akkor kezdődik el, amikor úgy 3-3,5 milliárd év múlva a Nap magjában minden hidrogén héliummá alakult. Ekkor a Nap magja összehúzódik, forróbb lesz, és a hélium elkezd szénné alakulni. Közben a külső rétegek a héliumfelvillanás folyamata miatt kitágulnak és lehűlnek. A Napból vörös óriás lesz. Ez azt jelenti, hogy az átmérője akár 100-150-szeresére is nőhet. Elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, és talán a Földet is. De ha nem is nyeli el a Földet, olyan forróság lesz, hogy a Föld felszíne egyetlen olvadt kőzetóceánná válik. Az égboltot pedig teljesen kitölti a vörös óriássá lett Nap. Ha nincs szerencséje a Földnek, akkor őt is elnyeli a Nap, és megsemmisül.

 

fold5

 

Végül, amikor úgy 10-12 milliárd éves lesz a Nap, a magjában minden hélium szénné alakul. Ekkor a mag fehér törpévé omlik össze, külső gázrétegeit ledobja, planetáris köd keletkezik. A fehér törpe, a Nap egykori magja rendkívül forró, mintegy 100 ezer Celsius fokos, de ha még létezik a Föld, nem ad számára több fényt és hőt, mint a telihold. Így a Föld fagyos, kietlen világ lesz, mint egy kiégett kohósalak. A Föld tehát meghal, akárcsak a Nap.

 

fold6

 

Az emberiségnek azonban, mint láttuk, jóval hamarabb új otthon után kell néznie. Kapkodni azért még nem kell, van addig legalább 200 millió évünk. 

 

 

Garzó László dr.

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások