„Mikor híres ember arcképét nézzük, azt akarjuk látni, ami láthatatlan: a lelkét.” Gárdonyi Géza

Vannak olyan emberek, akikre rátekintünk, és egyből szimpatikusak. Van valami megfoghatatlan báj vagy kedvesség, ami vonzóvá teszi őket. Talán lelküknek egy olyan darabját vesszük észre, ami a felszín alatt van. A hétköznapi életben, de a híres emberek világában is így van.

 

jeangabin1

 

Jean Gabin (eredeti nevén: Jean Alexis Moncorgé) (Párizs, 1904. május 17. – Neuilly-sur-Seine, 1976. november 15.) francia színész. A nagy színészlegendák közé tartozik, a filmes szakma és a nézők megbecsülését a mai napig élvezi. Van valami huncut mosoly és emberség a tekintetében, ami egyből a szívünkig hatol.

Kalandos életutat járt be hasonlóan sok tehetséghez, akik keresik helyüket az életben, de nem mindig találják meg, vagy éppen nincsen lehetőségük, hogy kibontakoztassák. Sokat jelent, ha van valaki, aki segíti, támogatja, unszolja az embert. Jean Gabin édesapja egy ilyen személy volt. Az ő ajánlására került be 1923-ban a Folies Bergères zenés színházba, ahol statiszta lett.

 

jeangabin2

 

1928-ban forgatott először filmet: két néma bohózatban kapott szerepet. A hangos film 1930-ban fedezte fel: a Pathé fivérek produkciójában, a Chacun sa chance (Mindenkinek a maga esélye) című filmben kapott szerepet. Az első nagy játékfilmje a Méphisto volt, azonban igazi nagy ismertséget a Maria Chapdelaine-ben nyújtott alakításával szerzett 1934-ben. Ezt követően valódi sikerfilmek következtek: A nagy ábránd, Ködös utak, Állat az emberben.

A nagy ábránd Jean Renoir filmrendező leghíresebb alkotása. 1958-ban felkerült a világ legjobb filmjeiként elismert Brüsszeli tizenkettő listájára. A nagy ábránd sok találgatásra adott okot, de abban mindenki egyetértett, hogy több jelentése is lehetséges: a nemzeti és a faji ellentétek megszűnésének, a szolidaritás, a jóság és a szeretet felülkerekedésének, a háború elkerülhetőségének illúziója.

 

jeangabin8

A nagy ábránd

Napjainkban is elgondolkodtató ez a film, hiszen mindig kell olyan eseménynek történnie, ami összehozza az embereket, amikor megszűnnek azok a gátak, korlátok, melyek sok esetben ott állnak az emberek között. Azonban nem mindegy, hogy ez a humánum, az emberség jegyében történik, vagy pedig az embertelen gondolatok, cselekedetek mögé sorakozunk fel.

1939 szeptemberében mozgósították: Cherbourg-ba vonult be a haditengerészethez. Franciaország német megszállása után, 1940-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Filmrendező barátaihoz csatlakozva Hollywoodba ment, ahol két középszerű, De Gaulle-t támogató propagandafilmet forgatott. Ott találkozott Marlene Dietrich-hel, akivel 1947-ig együtt élt. A háború után két közös filmet is forgattak, de az átütő siker elmaradt.

 

jeangabin9

Marlene Dietrich és Jean Gabin

Amikor 1945-ben „a Szabad Franciaország legöregebb harckocsi parancsnokaként” leszerelt és visszatért a „világot jelentő deszkákra”, haja már hófehér volt. 1947-ben ismét színpadra lépett A szomj (La soif) című darabban, közben filmezett. A szerény sikerű, kisebb filmek után 1954-ben érkezett újból a siker Az utolsó akció című filmmel. Innen karrierje ismét töretlen.

Sokszínű egyéniségével meggyőzően alakította mind a csirkefogó, mind a Maigret-féle zsaru szerepét. A II. világháború előtt inkább a tragikus hősök szerepében tündökölt, utána inkább intellektuális szerepeket kapott (elnök, rendőrfelügyelő, igazgató). E szerepei nagyban hozzájárultak mítoszának megteremtéséhez.
Egyike azon színészeknek, akik végig jelen voltak a francia filmgyártás nagy pillanatainál, forgattak vele némafilmet, de színes kópiát is. Olyan nagy személyiségekkel dolgozott együtt, mint Jean Renoir, Marcel Carné, Jacques Prévert, később pedig Michel Audiard, Alain Delon illetve Jean-Paul Belmondo csodálhatta nagyszerű jellemábrázolását és egyedi játékstílusát.

 

jeangabin3

Két férfi a városban (színes, francia-olasz krimi, 1973)

Egy bankrabló 10 év után szabadul a börtönből. A társadalomba való beilleszkedéséhez ugyan megkap minden segítséget, de egy zsaru a múltjából állandóan ott van a nyomában. A film egy olyan ember története, aki egyetlen hiba elkövetése miatt soha többé nem kap esélyt az igazságszolgáltatás oldaláról és a társadalomtól a tiszta lappal történő újrakezdéshez.
Alain Delon filmbéli szerepformálása pályája egyik kiemelkedő pontja, míg Jean Gabin életművének egyik utolsó állomása ez az alkotás.

Fiatalon láttam ezt a filmet és mély hatással volt rám, hiszen meg kell tanulnunk lehetőséget adni az embereknek az újrakezdéshez, bizalmat adni, hogy változhat az életük és saját maguk is. Döbbenetes volt a film végkifejlete. Amikor az ember híradásokból értesül, hogy valaki ártatlanul szenvedett el büntetést, akkor szembesülünk azzal a ténnyel, hogy bármi megtörténhet a hétköznapokban is, nem csak a filmvásznon.

 

jeangabin4

1963-ban barátjával, az ugyancsak világhírű Fernandellel együtt GAFER néven filmprodukciós céget alapított.

Több állami kitüntetésben részesült. 1960-ban a Becsületrend Lovagja lett, 1976-ban pedig a Nemzeti Érdemrend tiszti rendjelét vehette át. 1976-ban ő vezethette az első César-díj átadást (ez volt az utolsó megjelenése nagyközönség előtt). Halálának tízedik évfordulóján, 1987-ben pedig ő is megkapta életművéért a Tiszteletbeli Césart. Nevét adja a Jean Gabin-díjnak, melyet minden évben egy ígéretes fiatal színész kap meg.

A César-díj (hivatalosan: César du cinéma français – a francia film Césarja) Franciaország legrangosabb, évente odaítélt filmművészeti díja, melyet 1976 óta osztanak ki különböző kategóriában a legjobb alkotások elismerésére.

 

jeangabin10

 

Georges Cravenne 1974-ben alapította meg Franciaországban a Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémiát, melynek a kezdetektől fogva az volt a feladata, hogy – létrehozva az amerikai Oscar-díj francia megfelelőjét – elismerésben részesítse a francia filmművészet legjelentősebb alkotásait. Végül is 1976. április 3-án került sor az első César-díjak átadására Jean Gabin tiszteletbeli elnökletével.

A César-díj odaítélése a mintegy 4000 művész és szakmabeli akadémiai tag titkos szavazata alapján történik minden év február végén, március elején. Első körben a tagok kiválasztják a jelölteket, a második körben pedig a jelöltek közül a díjazottakat. Nagyjátékfilmek esetében az előző év január 1. és december 31. között forgalmazásra került, és a párizsi régió valamely nyilvános mozijában legalább egy hétig vetített alkotást, rövidfilmek esetében pedig a díjátadó gálát megelőző év június 30. előtti egy évben bemutatásra került műveket lehet jelölni.

 

jeangabin5

Pierre Richard a Tiszteletbeli César átvétele után

A díjak átadására „Césarok éjszakája” elnevezéssel gálaünnepséget szerveznek Párizs valamely előadótermében, manapság a Châtelet Színházban.

Jean Gabin részletes életrajza ITT olvasható:

Jean Gabin pályája csúcsán megkapta meg A nyomorultak (Les misérables) – színes, magyarul beszélő, francia-olasz- NDK filmdráma, 1957- (Jean Valjean) főszerepét, ezt a csak kevesek számára elérhető, rendkívüli szerepet.

A francia író-óriás áradó meseszövését, a fő- és mellékesemények szétágazó, majd egymásba bonyolódó szálait, a regény megszámlálhatatlan kisebb-nagyobb szereplőjének történetét próbálta meg a heroikus vállalkozás filmre vinni. Az eredmény lenyűgöző, de nem hibátlan. Jean Gabin hosszú tanulmányra méltó játéka mellett Bernard Blier és Bourvil gazdag ívelésű alakítása emelkedik ki a népes szereplőgárdából.

 

jeangabin7

 

A nyomorultak (eredeti francia címe Les Misérables) Victor Hugo francia író regénye, amely 1862-ben jelent meg, és a 19. század leghíresebb irodalmi alkotásai közé tartozik. Cselekménye Franciaországban játszódik, a napóleoni háborúkat követő nyugtalan évtizedekben. A mű alatt lejátszódó nevezetes történelmi események: a waterlooi csata, I. Lajos Fülöp francia király uralma, az 1832-es párizsi felkelés. A főhős Jean Valjean, a nehéz sorsú volt fegyenc, aki szabadulása után megpróbál jó útra térni, de ebben őszinte igyekezete ellenére is akadályozza a meg nem bocsátó társadalom. A regény körkép Franciaország 19. századi történelméről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetéről, elmélkedés jóról, rosszról, erkölcsről, vallásról, törvényről, szerelemről és családi összetartozásról. Gazdag leírások találhatók benne Párizs építészetéről.

 

jeangabin11

Egy szép estét vagy délutánt tölthetünk el, ha megtekintjük a filmet.

„A touloni fegyházba vezet ez az út a nyomorból a gyalázatba. Ezen az úton viszik megláncolva a társadalom kivetettjeit, nyomorultjait, akiknek már nevük sincs, csak számuk. Vajon nem szörnyűség-e, hogy a társadalom éppen azokkal bánik így, akik a legrövidebbet húzták az anyagi javak elosztásában és vajon egyensúlyban van–e bűnük a bűnhődéssel?”- részlet a filmből.

Elgondolkodtató sorok, hiszen miden időben találkozunk ezekkel a gondolatokkal. A film a szeretet, remény, megbocsátás üzenetét hozza el számunkra.

 

A film ITT megtekinthető:
 

 

Lakatos Ilona
Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

 

Hozzászólások