A nyomozás hamarosan kiderítette, hogy merénylet történt. A rendőröknek már a helyszínen feltűnt egy ember, Matuska Szilveszter zavart viselkedése, aki azt vallotta, hogy a vonaton utazott, és sérüléseit a baleset alkalmával szerezte. Később kiderült, hogy a merényletet Matuska követte el. Bécsben letartóztatták, elmebetegséget színlelt, de bevallotta, hogy két korábbi vasúti robbantást (Németországban és Ausztriában) ő követett el. Ausztriában ezért hat év fegyházra ítélték, majd kiadták Magyarországnak. A magyar bíróság korábban távollétében halálra ítélte, mert Ausztriában nem volt halálos ítélet, és a kiadatásnak ez volt a feltétele.

Nem derült ki, hogy mi volt Matuska indítéka a bűntény elkövetésére. A korabeli hatóságok egy, a helyszínen talált levél alapján kommunista provokációra gyanakodtak. A későbbi szocialista történetírás szerint a merényletet a kormány szervezte meg, hogy jogcíme legyen a statárium bevezetésére, melynek során két Moszkvából érkezett kommunista ügynököt (Sallai, Fürst) kivégeztek. Egyik magyarázat sem állja meg a helyét. Matuska pszichikailag zavart személyiség volt, amit a két korábbi merénylet is igazolt. A tragédia az volt, hogy eredetileg egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia a hídon, de ez késett, így a gyorsvonatot engedték előre. Ezt robbantotta fel Matuska kb. két kg ekrazittal, ami a második és a harmadik kocsi alatt robbant 00 óra 08 perckor.

Büntetését Matuska a váci fegyintézetben töltötte. 1944 végén a szovjet csapatok elérték Vácot, a börtön néhány órára őrizetlenül maradt. Matuska kihasználta a lehetőséget, megszökött, azután nyoma veszett. Utoljára állítólag 1945 elején szülőhelyén, Csantaváron látták.

Várkonyi Zoltán a témából filmet rendezett Merénylet címmel, amelynek főszerepét, az őrült robbantót, Matuskát a zseniális Básti Lajos játszotta. Biatorbágy nagyközség a merényletben elhunytak tiszteletére a viadukt lábánál emléktáblát avatott.

Weninger Endre

2013. szeptember 13.

Hozzászólások