Ebben a cikkben azoknak kedvezek, akik nem csak a városokban szeretnének barangolni, hanem keresik a hegyi túraútvonalakat. Ilyeneket Szlovákiában nem nehéz találni, hiszen az ország legnagyobb területe magasabb-alacsonyabb hegyvidék.

hegy

Számtalan lehetőség várja a természetkedvelőket, akár csak egy kiadós sétára, de extrém hegyi sportok űzésére is. Én olyan túraélményeimet osztom meg az olvasókkal, amelyek átlagos kondícióval, magyarországi turista gyakorlattal végigjárhatók.

Az egyik legnépszerűbb hegység az Alacsony-Tátra.

Az előző cikkemben megemlítettem Besztercebányával kapcsolatban, hogy a város e hegység kapuja. Korábbi, decemberben megjelent Téli utazások: síelések, adventi séták című írásomban bemutattam egy, a magyarok által nagyon kedvelt síközpontot, Donovalyt. Az üdülőhely nem csak télen, hanem tavasztól őszig is kellemes élményt nyújt, hosszabb-rövidebb túraútvonalakban válogathatnak a kirándulók. Megkönnyíti a hegymászást az is, hogy felvonó is működik, így a legnehezebb szakaszt kényelmesen, a panorámában gyönyörködve lehet megtenni.

Az Alacsony-Tátra vonulatai Donovaly környékén (Fotó: Szerző)

Télen a másik kedvelt síterep a Chopok északi és déli oldala. Ide a nyári időszakban időnként tömegek látogatnak el, köszönhetően a hatalmas ingyenes parkolónak, valamint több felvonónak. Tiszta időben érdemes felmászni a Chopok sziklacsúcsára, ahonnan páratlan kilátás nyílik az egész Felvidék területére, a Selmeci- és Körmöci-hegységre, a Fátrára és nem utolsó sorban a Magas-Tátra csipkézett hegyláncára.

Aki az Alacsony-Tátrába kirándul, ne hagyja ki az UNESCO Világörökség listáján szereplő hegyi falut, Vlkolinecet. A parkolóból kisebb sétával közelíthetjük meg a települést, aminek az az érdekessége, hogy nem egy skanzenbe érkezünk, hiszen a fából ácsolt, jellegzetes szlovák hegyi házakban ma is laknak. Persze, ahogy nálunk is tapasztaljuk, sok városi család választja második otthonának a falut.

Vlkolinec (Fotó: Szerző)

Aki az előző cikkemben szereplő Szepesség felé veszi az útját, és a túrázás, különösen a szurdokok, folyóvizek adta izgalmas helyszínek kedvelői, azoknak bátran ajánlhatom az egyik olyan szlovákiai helyszínt, amely a magyarok által is igen kedvelt nyári célpont. A Szlovák Paradicsom varázslatos vidékére látogatunk. Sokan nem szállodákat, panziókat keresnek, hanem a turistaélményt sátorozással fokozzák. Mi is ezt tettük, és Podlesok campingjéből indultunk felfedezni a szurdokvölgyeket.

Napfelkelte a Campingben (Fotó: Szerző)

A másik túraközpont Cingov, ahonnan szintén sokan indulnak el, különösen a Hernád-áttörést meghódítani. A Szlovák Paradicsomban túrázni különleges élményt jelent. Ezeket a túraútvonalakat is be lehet járni átlagos kondícióval, mégis óvatosságra inteném a túrázókat. Mindenekelőtt érdemes a bokát jól fogó, vastagabb talpú, vízálló túracipőt beszerezni. Azt is gondolja át mindenki, hogy mennyire van tériszonya.

Akik a Rám-szakadékot megjárták, és izgalmas élménynek tartották, azok valóban a paradicsomban érezhetik magukat. Különböző hosszúságú vaslétrákon, lánccal biztosított útszakaszokon, fapallókon, sziklába vert vastappancsokon tudjuk egyirányba bejárni a hosszabb, rövidebb szurdokvölgyeket.

Létrák, láncok (Fotó: Szerző)

Úgy lehet megtervezni az útvonalat, hogy egy körtúrával visszatérhetünk a kiindulási pontunkra. Számomra életem egyik legnagyobb élménye volt ez a kirándulás, de olyan tériszonyom volt, hogy azt hittem, nem tudom végigjárni az utat. Különösen a Hernád-áttörés jelentett nagy kihívást. Itt nincsenek szintkülönbségek, de a falba erősített vastálcákon, láncokba kapaszkodva, sokszor szembejövő forgalommal kellett egyensúlyozni úgy, hogy alattunk nagy mélységben hömpölygött a Hernád. Ha pedig túléltük az izgalmakat, érdemes a Tamásfalvi-kilátóból felülről megtekinteni a Szlovák Paradicsom sűrű szurdokvölgyeit.

Alattunk a Hernád (Fotó: Szerző)

Szlovákiai túrázásaink helyszíneinek csúcspontja a Magas-Tátra. A világ legkisebb területű magashegységében mindenki megtalálja a saját erőnlétének megfelelő túraútvonalakat. A hegy lábánál fekvő klimatikus gyógyhelyek sétányaitól kezdve a legextrémebb csúcstámadások vasalt, alpinista gyakorlatot igénylő útjaiig.

A leghosszabb kiépített túraösvény a Magistrale, magyarul Felső út. Ezt az 1873-ban Tátrafüreden megalakult Kárpát Egyesület építette ki. A Magas-Tátra feltárását, a turistajelzések elhelyezését, a klimatikus gyógyhelyek felépítését mind-mind az említett egyesületnek köszönheti a hegység. Dél felől érkezve szinte átmenet nélkül törnek az égbe élesen csipkézett gránitcsúcsai, kelet felé pedig egyre lekopottabb, tagolt mészkőszirtjei.

A Magas-Tátra gránitcsúcsai a gleccservölgyekkel (Fotó: Szerző)

A turistáknak nem kell mindig körtúrákat tervezniük, hiszen a hegy lábánál közlekedő tátrai villamosvasút nagy segítséget nyújt a visszatérésre.

Egyik legnépszerűbb, közepes kondícióval végigjárható útvonal Tátralomnicról (Tatranska Lomnica) indul. Lanovkával megyünk fel a Lomnici-csúcsra, onnan pedig az említett Magistrale útvonalon túrázunk Ótátrafüredig (Stary Smokovec) érintve a Tarpataki-vízesést (Hrebienok). Itt érdemes megpihenni a hatalmas köveken, figyelni a zubogó vizet. Ha már elfáradtunk, akkor a közelben fogaskerekű vasútra szállhatunk, ami levisz Ótátrafüredre.

Tarpataki-vízesés (Fotó: Szerző)

A Magas-Tátra másik gyöngyszeme a Csorba-tó (Strbské Pleso). Ha csak a 2 km hosszú sétaútvonalon járunk, akkor is csodákban van részünk. A lustábbak libegővel érhetnek el olyan magasságot, ahonnan gyönyörködhetnek a tóban és a környező hegyekben. Itt is a Magistrale sziklákból jól kiépített turistaösvényén juthatunk el a Poprádi-tóhoz. A tavat körbejárva érintjük a Szimbolikus temetőt. 1936-tól kezdve táblák jelzik azoknak a hegymászóknak az emlékét, akik hegyi balestben vesztették életüket.

A merészebbek tovább haladhatnak a Magistralén, hosszú szerpentineken emelkedhetnek fel az Oszterva-nyeregbe, ahonnan egy másik völgybe ereszkedhetnek le. Ez a túra azonban már nagyobb erőnlétet, tapasztalatot igényel.

Tátrai barangolásunkat Petőfi szavaival zárom. Bár az Alföld című versében elképzelte a zordon hegyeket, és szembeállította szeretett alföldi tájával, egy évvel később azonban maga is járt arra és így írt az Útirajzokban:

„…ott feküdt még a Tátra egész pompájában, mint valami alvó szép leány, ki álmában lehányta takaróját, mely bájait leplezte. Gyönyörittasan szemlélte egy darabig…, mert aztán fölriadt – tán a kocsizörgésre – s mintegy elszégyenülve burkolta magát köd-paplanába …a Tátra … a szép leány.”

hegy

Csorba-tó (Fotó: Szerző)

 

 

Korompai Mónika

 

Kapcsolódó cikkeink:

Szlovákiai utazások I.

Szlovákiai utazások II. 

Szlovákiai utazások III. – Bányavárosok és a Szepesség