Szlovákiai utazások II.

A Szlovákiai utazások című cikksorozat bevezető részében rövid, határmenti látogatásokat tettünk Szlovákiába. Erről ITT olvashatunk. Érdemes azonban olyan közeli úticélokat is választani, ahol több időt, akár egy-két éjszakát is eltölthetünk.

Első állomásunk Pozsony és környéke. Szlovákia fővárosát Rajkától autóval 25-30 perc alatt érjük el. Tulajdonképpen egynapos városlátogatást is tehetünk hajdani koronázó városunkba, de nem érdemes kihagyni az esti belvárosi hangulatot és egy jó sörözést valamelyik pivovárban.

Pozsony belvárosa nem túl nagy kiterjedésű, látnivalóit, beleértve a várat is kellemes sétával kereshetjük fel. Nem nehéz a tájékozódás, egy jó útikönyv, várostérkép vagy az interneten talált leírás alapján könnyen megtalálunk minden nevezetességet. Bár magyar felirattal nem sokszor találkozunk, lépten-nyomon elkísérnek bennünket történelmi és kulturális emlékeink.

A mohácsi csata után a törökök elfoglalták Magyarország középső részét, így Buda helyett Pozsony lett Magyarország fővárosa egészen 1849-ig. A város tehát a politikai élet színterévé változott, országgyűlésein az ország legbefolyásosabb főnemesei vettek részt. Hatalmas palotákat építettek, amelyek többször cseréltek gazdát, köztük a Csákyak, Erdődyek, Pálffyak, Esterházyak, Zichyk vagy a Grassalkovichok. Címereik az épületek homlokzatait díszítik. Ezekben az impozáns palotákban ma többek között az Elnöki palota, a Kormányhivatal, a Szlovák Nemzeti Galéria található.

Az óvárost a Mihály-kapun keresztül érdemes megközelíteni, majd a hangulatos utcákon barangolva érintjük az említett főúri palotákat, a ferencesek és jezsuiták templomát, az Óvárosháza gótikus épületét. Az emléktáblákat olvasva találkozunk olyan helyszínekkel, ahol Mozart, Liszt Ferenc vagy éppen Beethoven adott koncertet, Petőfi körmölte az országgyűlési tudósításokat és Csokonai Vitéz Mihály kiadta a Diétai Magyar Múzsát.

Rövid sétával elérjük a Szent Márton-dómot, 19 koronázás színhelyét. Pozsonyban kizárólag Habsburg uralkodókat koronáztak magyar királlyá, köztük az egyik legjelentősebb Mária Terézia volt. A 19. században neogótikus stílusban átépített érseki katedrális belső tere, kincsei, Szent János-kápolnája és kriptája lenyűgözik a látogatókat.

 

A Dóm belső díszítése (Fotó: a szerző)

Innen a Zsigmond-kapun és a Váralján keresztül egy kellemes sétával jutunk fel a nemrégiben felújított hófehér várhoz, melyet gyönyörű díszkert vesz körül. A teraszokról láthatjuk az Óvárost és a Dunát az öt pozsonyi híddal.

A szlovákiai utazások pozsonyi többnapos látogatásának másik fontos helyszínén Ady Endre versrészlete jut eszünkbe:

„Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?”

A Duna és a Morva összefolyása feletti szirten emelt Dévény vára a Kárpát-medence nyugati kapujának számított, így a magyar történelem folyamán mindig fontos szerepet játszott. A büszke sasfészek többszáz éven keresztül állt a magas sziklaszirten, mígnem Napóleon katonái indokolatlanul felrobbantották. Megmaradt falai ma is lenyűgöző látványt nyújtanak. A felső várba feljutva ha letekintünk, különös látvány a zöld Duna és a barna Morva összefolyása. A folyók túlpartján pedig Ausztria látható.

És aki lelki élményre vágyik, keresse fel a Pozsonytól néhány kilométerre északra található Mária-kegyhelyet, Máriavölgyet (Marianka).

A zarándokhely egykor majdnem olyan híres volt, mint az osztrák Mariazell vagy a lengyel Częstochowa. Ez az első Mária-zarándokhely a történelmi Magyarország egész területén. Híres uralkodók és egyszerű halandók évszázadok óta özönlöttek ide, hogy felkeressék ezt a varázslatos helyet, a csodák színhelyét. Engem Mátraverebély-Szentkútra emlékeztet a völgy nyugalmával, csodatévő forrásával. A nagyobb Mária ünnepeken, különösen október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén zarándokok százai imádkoznak a gótikus templomban és a szabadtéri szentmiséken.

Szlovákia másik nagy jelentőségű ipari és kulturális központját, Kassát Kelet-Szlovákiában kereshetjük fel. Ezt a látogatásunkat is érdemes több napra tervezni, hogy egy kisebb körúttal összekötve ismerkedjünk a várossal.

Szlovákiai utazásunk első részében az Andrássyak nyomába eredünk. Az irányt Rozsnyó felé vesszük, Bánrévénél érdemes átlépni a határt.

Rozsnyó előtt elfordulunk Krasznahorka irányába, és meg is látjuk az Andrássy család ősi fészkét, „Krasznahorka büszke várát”. A hegy tetején álló monumentális építmény azon kevesek közé tartozik, amelyek épségben vészelték át az évszázadok viharait. Egészen 2012-ig, amikor kigyulladt a fából készült tetőszerkezet, és a várban komoly károk keletkeztek. Az újjáépítés közadakozásból megindult, a munkálatok nagy erővel folynak. Jövőre szeretnék a nagyközönség előtt is megnyitni a vármúzeumot.

Közvetlenül a vár alatt, Krasznahorkaváralja határában a főút mellett tábla jelzi a főúri család 20. század elején épült mauzóleumát. A nagy kiterjedésű parkkal körülvett szecessziós épület építtetője gróf Andrássy Dénes volt, aki polgári származású feleségével, Franciskával külföldön élt. Sokat utazgattak, különösen Itália vonzotta a grófi párt. Ravenna nagy hatással volt Dénesre, és amikor Franciska elhunyt, hűsége, szerelme jeléül birtokán megépítette a ravennai Theodorik-mauzóleumhoz hasonló monumentális, belül ragyogó díszítésű temetkezési helyet. 10 évvel élte túl feleségét, aki mellett a mauzóleumban lelt örök nyugodalmat.

 

Andrássy mauzóleum és a park (Fotó: a szerző)

Következő állomásunk közvetlenül Rozsnyó mellett a betléri Andrássy kastély. Csodával határos módon a 2. világháború után, amikor a családnak el kellett hagynia lakhelyét, nem hordták szét a bútorokat, dísztárgyakat. Az államosítás után az eredeti berendezésű épületet múzeummá alakították. Az 1990-es évek felújításának köszönhetően az egykori vadászkastély elnyerte az Európa Nostra-díjat. A gyönyörű angolparkkal körülvett épületet vezetéssel lehet látogatni. Magyar csoportnak anyanyelvet beszélő vezetőt biztosítanak, egyéni látogatók magyar nyelvű vezető füzetet kapnak.

   

Betléri kastély és a park (Fotó: a szerző)

Ottjártunkkor csak mi voltunk magyarok a csoportban, de a vezetőnk igyekezett néhány információt magyarul is elmondani. A végén csak nekünk mutatta meg a krasznahorkai vár nevezetességét, Serédy Zsófia múmiáját. Ugyanis az értékes mumifikálódott test némi ráncfelvarráson ment keresztül, új ruhát, cipőt kapott, és a betléri kastélyban, üvegkoporsóban várja az újjáépített vár megnyitását.

A tartalmas nap után nem a főutat választva, hanem mellékúton haladva Jászó felé, egykori bányatelepüléseket érintve jutunk el Kassára.

Kassa nevét hallva sok minden eszünkbe jut: Márai városa, Rákóczi temetkezési helye, az 1941-es kassai bombázás, Horthy Miklós bevonulása 1938-ban, a kassai magyar színház, vaskohászat… Mindezek azt mutatják, hogy egy nagymúltú, kulturális, történelmi, ipari és politikailag is fontos városba látogatunk.

A történelmi belvárosba érve a látogatót elkapja az a pezsgés, ami ott fogad. Orsó alakú főtere egy hatalmas sétány, amit történelmi épületek öveznek. A város és a tér kiemelkedő épülete a gótikus Szent Erzsébet-dóm, amely Szlovákia legnagyobb temploma, és egyben a nyugati keresztény egyház legkeletebben fekvő székesegyháza is. A különálló Szent Mihály kápolna és az Orbán-torony a dómmal egyedülálló gótikus épületegyüttes. A székesegyház fontos magyar zarándokhelye a Rákóczi-kripta, ahová 1906-ban helyezték örök nyugalomra a szabadsághőst, II. Rákóczi Ferencet. Mellette nyugszik édesanyja, Zrínyi Ilona is.

A középkori városfal Hóhér-bástyájához építették Rákóczi fejedelem törökországi házának másolatát. Számos eredeti elemet is beépítettek, így igazi keleti hangulatot varázsoltak a középkori hangulatú kis térre.

A sok szép műemléktemplom, polgárház sétánk közben megállásra késztet. Az irodalom iránt érdeklődőknek érdemes megkeresni szülőháza közelében Márai Sándor szobrát.

És ha estére megéheznek, megszomjaznak, a hosszan elnyúló főtéren és a szomszédos utcákban akad bőven olyan hely, ahol el lehet tölteni az estét. Különösen nyáron éjfélig nyüzsög a belváros, a hangulat olyan, mintha egy mediterrán településen lennénk. Mindenki a kerthelyiségekben, az utcai kiülős kávéházakban szeretne sörözni, jó társaságban jó zenéket hallgatni.

 

Az Orbán-torony és a Szent Mihály kápolna (Fotó: a szerző)

 

A szlovákiai utazások következő részében meglátogatjuk a felvidéki bánya- és polgárvárosokat.

 

Korompai Mónika

 

Kapcsolódó cikkünk:

Szlovákiai utazások I.