ÉRDEKES ÉVFORDULÓK című sorozatunk első cikke a LEGO játék történetét dolgozta fel. Most hasonló ritka jubileum történetével ismerkedhetnek meg az Olvasók. Erre inni kell! 115 éve palackozzák a Theodóra ásványvizet.

A régi címke (Forrás: Köztérkép)

Hiába nagyobb a tenger, mégis csak a forrás oltja a szomjadat.(Horváth Imre)

A Theodora név jelentése Isten ajándéka, nem hiába hívják így egyik kedvenc ásványvizünket is.

Azt azonban tudják-e, honnan kapta a nevét? Nem másról, mint Theodora bizánci császárnéről, aki a legenda szerint nagyon szerette a hűs, frissítő ízű vizet. A császárné egykori kedvence pedig ma már sokunk választása.

Mint minden másnak, ennek is van története, múltja.

Az ásványvíz hasznosításának legmaradandóbb emlékeit a római kor sírkövei, oltárkövei és egyéb építményeinek maradványai is őrzik. A Káli-medencében Kékkút község területén is több sírkő, oszlop és oszlopfő került elő. A legjelentősebb a „villa rustica” maradványa. A római birodalom felbomlása után csak igen későn, a XVIII. században figyeltek fel ismét a természetes forrásokra.

Kékkút életében a nagy változás 1907-ben következett be, amikor az Anna-forrás palackozása megindult. Sokat lendített az ásványvíz életében az 1921-ben egy kis mélységű kút, a „Theodóra-forrás” létesítése… Ma már több fúrt kútból nyerik a nagy mennyiségű ásványvíz palackozásához szükséges ásványvizet.

A Káli-medence központi részéhez tartozó 6 község egyike Kékkút. Az erdélyi „borvizes” gyakorlathoz hasonlóan minden bizonnyal itt is előfordult, hogy vizes pokróccal letakart hordókban, szekéren szállították a környék településeire, ahol ilyen jellegű ásványvízhez a lakosság nem jutott hozzá. A kitűnő ízű víz híre eljuthatott Pápára is, ahol a Lang Mayer és Fia cég Kékkút községtől bérbe vette a savanyú forrást, amelyre palackozót épített. 1907-ben már meg is kezdte az ásványvíz forgalmazását, miután a Belügyminisztériumtól a 77211/VII. b. sz. alatt az engedélyt megkapta.

Fotó: Pixabay

Korabeli adatok szerint az ízléses, szép címkével ellátott 1 és 0,5 l-es palackba töltött ásványvíz mennyisége 1907 szeptemberéig mintegy 60 000 üveget tett ki. Minden bizonnyal már az ásványvizű kút elkészülte után felkérték Réczey Miklós építészmérnököt a palackozásra kerülő ásványvíz címkéjének és számolócédulájának grafikai tervezésére. A címke közepén a tulajdonképpeni grafika egy csobogókutat ábrázol körmedencében több vízköpővel, ezekből fehéren csillogó és pezsgő víz zuhan alá. A kúton két alak, az egyik egy üvegszerű edényből vizet önt, a másik pedig kínálja a vizet.

1909-től már új tulajdonosa volt a cégnek Tolnay Lajos, tapolcai bádogos mester személyében, aki meghagyta az „Anna ásványvíz” nevet. Újsághirdetést és plakátot is készített az üzlet fellendítése érdekében. Az egyre inkább kedvelt kékkúti vizet az 1912. évi párizsi és londoni egészségügyi kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Az ásványvíz palackozója 1921-ben Tokaji József lett aki, Emszt Kálmán főgeológus-vegyésszel elemzést végeztetett. Ő volt az, aki először Theodora néven illette az ásványvizet, melynek jelentése: Istennő, Isten ajándéka.

theodora

Forrásház (Köztérkép)

Nézzük, mi kerül a pohárba:

Theodora Kékkúti /vegyi elemzése/

• Kalcium: 280,0 mg/l
• Magnézium: 57,0 mg/l
• Hidrogén-karbonát: 1110,0 mg/l
• Kálium: 12,9 mg/l
• Nátrium: 37,0 mg/l
• Fluorid: 1,02 mg/l
• Összes oldott ásványianyag-tartalom: 1600,0 mg/l

Theodora Kereki /vegyi elemzése/

• Kalcium: 144,0 mg/l
• Magnézium: 34,4 mg/l
• Szulfát: 144,0 mg/l
• Kálium: 10,0 mg/l
• Fluorid: 1,4 mg/l
• Nátrium 32,0 mg/l
• Hidrogén-karbonát: 487,0 mg/l
• Összes oldott ásványianyag-tartalom: 904,0 mg/l

1985-ben bevezették a műanyag-palackos töltést és a papír szalagcímkét. Majdnem minden változatán szerepel a Theodora név és az ásványvíz legfőbb alkotója. Exportáltak Hongkongba, az NSzK-ba, a Szovjetunióba és Olaszországba. 1990-ben már 65 ezer hl–re emelkedett a palackozott ásványvíz mennyisége. A megnövekedett ásványvíztermelés és -fogyasztás kielégítésére már 1989-től több kutat létesítettek.

theodora

Az új címke (theodora.hu)

A korszerű vízgazdálkodást szolgálják a megfigyelő kutak és a kutak állapotának állandó ellenőrzése. Annak ellenére, hogy az igen csekély ásványianyag tartalmú, az ivóvíz minőségét alig meghaladó palackozott vizek elárasztották a piacot, a Theodora Kékkúti és 2003-tól a Káli-medence Kereki dűlőből származó Theodora Kereki ásványvíz még mindig tekintélyes helyet foglal el, és közkedveltsége nem csökkent az ásványvízpiacon. Míg az előbbinek 1490 mg/l, addig a Kerekinek 904 mg/l az összes oldott ásványianyag tartalma (2004).

Amikor ásványvizet iszunk, el sem tudjuk képzelni, milyen kincset tartunk a poharunkban!

Képzeljük akkor el, hogy a természet egy kis nyugodt szigetén vagyunk, és a messzi múltban, évezredekkel ezelőtt, egy vízcseppet látunk lehullani. Ez a parányi vízcsepp, melyben az egész világ rejlik, elindul hosszú útján. Magában rejti a természet apró csodáit, a nyugalmat, a tisztaságot és egyben a természet, az élet lüktetését is.

A Földet alkotó kőzetek mélyébe beszivárog, azokon átszűrődve, hosszabb-rövidebb időt tölt el ott, hogy tovább gazdagodjon a kőzetekben rejlő ásványok apró részecskéivel. A természet állandó körforgását követve, több ezer év után, ismét a felszínre érkezik, amelyben az ember is segítségére siet, de vigyázva, hogy érintetlenül, olyan tisztán és gazdagon kerüljön a poharunkba, ahogyan azt a természet megalkotta. Az ásványvíz a föld alatti, szennyeződésektől mentes vízrétegekből származik, kitermelését szigorú előírások szabályozzák. Fogyasszuk bátran!

theodora

Fotó forrása: Pixabay

Önök szeretik az üdítő, hűvös ásványvizet? Töltsenek most ki egy pohárral!
Váljék egészségükre!

Olvasásra ajánljuk:

Dobos I. 1999: A „Kékkúti ásványvíz” kutatástörténete. Kézirat, 1-43.
P. Miklós T 1997: Kékkút kincse. Kékkút és a kékkúti ásványvíz kitermelésének története.

Theodóra természetes ásványvizek

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

A szerző sorozatának első cikke