Sorozatunkban virtuálisan körülnézhettek már a Gellértfürdőben, bekukkanthattak az EMKÉ-be, és képet kaphattak a Fővárosi Nagycirkuszról. Most ismét egy legendás hely várja Önöket Budapesten: a 115 éves Mátyás Pince. Jöjjenek velem egy kis időutazásra! Fogadják el ezt a kedves meghívót, ami 115 évvel ezelőtti időpontra szól. A híres és ismert hely nyitott ajtajában széles, vendégnek járó mosollyal vár mindenkit a vendéglős, Baldauf Mátyás és felesége, Tercsi asszony:

A Mátyás Pince megnyitójának meghívója (Fotó: Borostyánkői Mátyás)

„Tisztelt Czím,

Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy folyó hó 30-án,
szombaton, Budapesten, IV. kerület, Eskű tér 6. szám alatt (Duna utcza s Kéményseprő -utcza sarkán) “MÁTYÁS PINCE” Czím alatt egy bor-és
sörházat nyitok meg. A “SHOLTZBITTRICH” (“Schmutziger” )
(Piszkos”) féle sörháznak hosszú évekig üzletvezetője voltam s így
remélem, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján üzletemben
bármely igényeknek megfelelhetek .
Számos látogatást kér teljes tisztelettel:
Baldauf Mátyás”

Idén ünnepli fennállásának 115. évfordulóját Budapest egyik legnagyobb múltú étterme, a Mátyás Pince, melyet Borostyánkői Baldauf Mátyás és felesége, Antunovics Terézia (a vendégeknek mindig csak Tercsi) nyitott meg 1904-ben.

Baldauf Mátyás és felesége, Antunovics Terézia, Tercsi

Milyen volt az élet akkortájt a magyar fővárosban? Budapest akkoriban egy lendületesen fejlődő, igazi világváros volt, mely Európának ezen a részén a maga nemében egyedülállónak számított. Már működött a központi Vásárcsarnok, kész volt a Millenniumi Földalatti Vasút, a földfelszíni közlekedésben a fiákerek és lovaskocsik mellett a villamoshálózat is rendelkezésre állt. A több mint nyolcszázezres lélekszámú nagyváros jómódú polgárai jellemzően a családfő fizetéséből éltek, a férfiak klubokba, kávéházakba, a nők divatszalonokba, cukrászdákba jártak, esténként pedig a színház vonzotta a tömegeket.

A ma az Erzsébet-híd hídfőjénél álló épületek a századfordulón még újak voltak, sokfelé lógott hirdetés az ajtókon, ablakokon: lakás, üzlet, pincehelyiség kiadó. A Baldauf házaspár évi 1500 forintért vette bérbe az Eskü téri (ma Március 15-e téri) bérpalota pincéjét, s nyitotta meg sörházát. Az épület a Dreher sörgyár tulajdonában állt, így földszintjére természetesen sörözőt is terveztek. A megnyitásra az alapító hirdetés útján invitálta meg a vendégeit, ennek szövege máig hűen fennmaradt, mint a cikk elején olvashatták.

Persze nemcsak a nyájasan invitáló hirdetésnek, hanem a kávéházi, kocsmai szóbeszédnek köszönhetően is gyorsan terjedt az új sörház híre. A megnyitás napján a házaspár és négy alkalmazottjuk kilenc hektoliter sört mért ki a húsz asztalt számláló üzemben. Tavaszra a vendégek már a ház előtti teraszra is kitelepedhettek, ahol cigányzene mellett élvezhették a társasági élet örömeit. A szomszédos bérház a háború előestéjére épült föl, pincéjében és földszintjén eleve étteremnek tervezett helyiségekkel. Ezeket a Mátyás Pincéhez csatolták, s immár harmincfőnyi személyzetre volt szükség a vendégsereg kiszolgálásához.

Címeres törzsközönség

Az első időkben szemtanúk beszámolója szerint a törzsvendégek nagyon gyorsan asztaltársaságokat alapítottak, akiknek állandó helyét címerállatokkal ellátott réztáblák jelezték. A legrégebbi, a 78 főből álló “Kolomposok” voltak. A társaságot Simon Károly nyugalmazott százados alapította. A híres kolompot az univerzális sportember és híres karikaturista, Manno Miltiadesz tette le az akkor még egyetlen különszoba asztalára.

Fotó: nol.hu

A legtöbb társaság katonai személyek köré csoportosult, de ott ültek minden délután olyan királypárti politikusok is, mint Szmrecsányi György főispán köre, benne Horthy nagy ellenfele, a volt államtitkár és belügyminiszter Beniczky Ödön, Turi Béla esztergomi kanonok, pápai prelátus, országgyűlési képviselő és Palugyai Móric, belügyi államtitkár.

A polgáribb összetételű “Rokon” asztaltársaság címerállata egy majom volt, ők ugyanis a kapatosan távozó vendégek testtartásában találták meg Darwin elméletének bizonyítékát. Elnökük Lafranko József terézvárosi kéményseprő-mester volt, a tagok között ült Thury Lajos festőművész, Kállay Imre tűzoltó-főparancsnok és Perényi József irodalomtörténész paptanár.

A “Jó estét” társaság alapszabálya volt, hogy aki az első korty előtt nem kíván jó estét a többieknek, fizethette az egész kört. A “Van hely” csoportnak volt a legtöbb tagja, kilencvenkettőből tizenöten-húszan minden estélyüket ott töltötték. Nevüket a háziasszonynak, Tercsikének köszönhették, aki vendéget sosem küldött el, a legnagyobb zsúfoltságban is azzal invitált be mindenkit: – Van hely, kérem, csak tessék!

Baldauf Mátyás a feleségével és kilenc gyermekével (Fotó: Borostyánkői Mátyás)

És volt is, ha másképp nem, hát több sorban ültek körül egyetlen asztalt. Sok törzsvendég egyébként saját kupát, korsót tartott a vendéglőben. Egy korabeli újságíró szerint “valóságos kis gyűjteménye van a Mátyás Pincének ezekből a régi söröskorsókból, amelyek közt nem ritkaság a literes űrmértékű sem.”

Az üzletben ekkortájt évente átlag három-négyezer hektoliter sör és három-négyszáz hektoliter bor fogyott. Az egész város tudta, hogy “a Matyinál” kapható Budapesten a legjobb sör. Mindemellett az első időkben komoly konyha nem volt, de egyszerű ételeiket (például füstölt csülköt és nyelvet, zónapörköltet, virslit és sajtokat) városszerte dicsérték, köztük a kor nagy irodalmi személyiségei: Szabó Dezső, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond és Karinthy Frigyes.

Baldauf Mátyást szakértelme, felesége lebilincselő kedvessége, a kiszolgálás pontossága és figyelmessége, a jó konyha és sörének szinte fogalommá vált minősége nevét külföldön is ismertté tette. Az első világháború katonai szolgálatba állította Mátyást. Felesége, 9 gyermekük ( 6 saját + 3 örökbe fogadott) nevelése mellett a megnehezült viszonyok ellenére is sikerrel vezette az üzletet. Az alapítás 25. évfordulójára megnagyobbítva üzletét (Jubileumi terem) ünnepli 1929. január 30-án a jubileumot. Baldauf Mátyás ekkor már sajátjának mondhatja a házat, ahol 50 főnyi személyzettel, de ugyanazzal a lelkesedéssel dolgozik feleségével együtt, mint a megnyitás napján. A jubileumot eredeti módon ünnepli meg. A 25 év előtti étlappal és árakkal egy napra visszavarázsolta a régi, boldog békeidőt.

Az Eskü téri bejárat a büszke tulajdonossal, Baldauf Mátyással (Fotó: Borostyánkői Mátyás)

RÁKOS VIDÉKE c. lap
„Igen tisztelt vendégeinknek, jóakaróinknak, barátainknak hálás köszönetet mondunk szíves támogatásukért, amellyel negyedszázadon át megtiszteltek és Isten segítségével lehetővé tették, hogy a Mátyás Pince fennállásának huszonöt éves fordulóját megérhessem.
Kérjük, tartsanak meg kegyes pártfogásukban, s ígérem, hogy a megnagyobbított és külön helyiségekkel bővült Mátyás pince ezentúl is második otthonuk marad, és méltó lesz kitüntető bizalmukra.
Budapest, 1929. január 30.
Mély tisztelettel Baldauf Mátyás és neje
IV. Eskü-tér 6—7. vendéglős”

Oly nagy sikere és visszhangja volt ennek az ötletnek, hogy a Mátyás Pince forgalma emelkedett, s nemcsak a hazai lapok, hanem a külföldi sajtó is méltatta, sőt, néhány amerikai lapban is megemlékeztek róla. Az alapító tulajdonos további átalakításokat is tervezett, és ennek eredményeként a Mátyás név többé nem őt magát, hanem a magyarok nagy királyát jelölte – a jubileumi étlapra is az ő képe került rá. Az ötletgazdák Dávid Károly építész és Haranghy Jenő festőművész voltak, s ez teljes arculatváltást is jelentett: a régi bútorok helyére faragott reneszánsz és “ómagyar” stílusú asztalok, székek és szekrények, a falakra Haranghy freskói kerültek, az ablaktáblákat színes mozaiküveg váltotta föl.

Baldauf Mátyás azonban már nem élhette meg az átalakítások befejezését, időközben, 1937. október 6-án elhunyt. Az üzletet felesége és két fia, Mátyás és Imre vitte tovább… A két szakember véleményét meghallgatva új korszak kezdődik, mert a Mátyás név a pince nevében már nem az egykori tulajdonos, hanem nagy magyar királyunk emlékét őrzi.

„Trianon elvette országunk határát,
Vesztett háborúnak fizetjük az árát.
Csonka országunknak mégis van egy kincse
Mindenki tudja, ez a Mátyás Pincze.”

/ Egy lelkes rímfaragó Mátyás Pince-rajongó verse/

A 2. világháború alatt az étterem hanyatlott, az árubeszerzés pedig akadozott, nem lehetett megfelelő áron hozzájutni a nyersanyagokhoz. Az ostrom ideje alatt az üzletet zárva tartották, óvóhellyé alakították át. Az étteremben hétszer gyújtottak tüzet, a parketta teljesen felégett. A bútorok, eszközök 80%-a elpusztult. Budapesten a felszabadulás utáni első napon, február 13-án a tulajdonos rendbehozta az üzletet, és mint népi konyha működött. Ebben az időben csak jegyre adtak ételeket. Az üzlet helyreállítása, állóeszközökkel feltöltése majdnem fél évig tartott. Lassan, az ország fejlődésével párhuzamosan fejlődött újra az étterem forgalma.

A Mátyás Pince “második” fénykora 1947. május 18-tól kezdődött meg. Ekkor tartották a sörünnepélyt Budapesten, ezen a versenyen a Mátyás Pince első helyet nyert. Az emlékezetes napon 30,5 hektoliter sört adtak el. Minden vendég 5 korsó sör után kapott egy igazi szaftos virslit. Erre a napra az üzletbe visszaállították a régi étlapot. Az éttermet 1949. december 29-én államosították. Megszűnt az üzlet söröző jellege. Magyaros pince-hangulata alkalmassá tette arra, hogy jellegzetesen magyaros halvendéglővé fejlődjön.

Az étlapon előtérbe kerültek a halételek, de ezek mellett megfértek a régi specialitások is. Ezekre azért volt szükség, hogy a régi törzsvendégeket ne veszítsék el. Az üzlet vendégköre hamarosan megszokta az átalakítást. Elindulhatott a pince, hogy elérje a harmadik fénykorát. A fejlesztések után, ami ezekben az időkben az egész magyar vendéglátóiparra jellemző, az üzlet forgalma 1952-ben elérte a régi értékeket. Ebben az évben az étterem rekonstrukcióját már úgy hajtották végre, hogy Mátyás király korát idéző hangulatot igyekeztek kialakítani. A freskók reneszánsz és ómagyar stílusúak lettek. A reneszánsz stílusú bútorokat teljes mértékben meghagyták. Az épületet magát védetté nyilvánították, ami azért okozott nagy hátrányt, mert nem volt lehetőség az üzlet területi bővítésére, átalakítására. Tovább fejlesztették a magyaros jellegét a felszerelési tárgyak körében is. Az étterem ételválasztékán belül is a magyar konyha
specialitásai kerültek előtérbe.

Az idegenforgalom megindulásával a Mátyás Pince forgalma is erőteljesen megnövekedett. Az 1959-60-as években a forgalom fellendülése olyan nagymértékű volt, hogy szükségessé tette az üzlet konyhájának bővítését. Meg kellett növelni a konyha területét, mert nem lehetett ekkora forgalom mellett a régi, kis konyhában dolgozni. Ekkor kapta az üzlet az első gépi hűtőgépeket. Az étterem értékesítő színvonalának emelésére és fejlesztésére ezek után került sor. Modern felszereléseket (tányérmelegítőket, csiszolt poharakat, szervírozó eszközöket) kapott.

Új felszolgálási rendszert vezettek be az étterembe. Evvel a változtatással nagy sikereket értek el mind a hazai, mind a külföldi vendégek körében. A külföldi vendégek már az üzlet címével indultak el otthonról. Az üzleten az utolsó átalakítást 1964-ben végezték. Az Erzsébet-híd építésekor a Március 15. teret feltöltötték, ekkor egészítették ki az üzletet hall résszel. Az üzlet forgalma 1964-ben túllépte a 10 millió forintot. A kapacitás teljes mértékben ki volt használva. Az üzlet nagy forgalmát a konyha nem bírta el, és szükség lett volna a helység bővítésére, de ezt már nem tudták végrehajtani. Így kénytelenek voltak a konyha modernizálása mellett dönteni. Új, korszerű gépekre cserélték ki a régieket, s emellett a dolgozók ügyességén, leleményességén múlott minden. Ezt az is bizonyítja, hogy 1974-ben túllépték a 24 millió Ft forgalmat. 

1969-70-ben a Képzőművészeti Főiskola hallgatói rekonstruálták a freskókat, falfestményeket Bozó Gyula festőművész vezetésével. A képek témáit szintén Mátyás király életének kiemelkedő eseményeiből vette. Az étterem büszkesége még egy üvegmozaik kép, ami egy 5 Ft-os címletű bélyegen szerepelt. Az ómagyar és reneszánsz stílusú üzlet a külföldi vendéglátóipar körében is nagy elismerést szerzett. Az is népszerűségét mutatta, hogy több üzlet nyílt európai nagyvárosokban, fővárosokban hasonló jelleggel, mint a Mátyás Pince.

Nem utolsósorban a cigányzene hódított a vendégek körében. 1971-ben nyitottak meg egy a Mátyás Pincéhez hasonló üzletet Bécsben. Az üzletben minden év január hó végén megtartották a “Jégtörő Mátyás” napot. Az éves évfordulókat csak törzsvendégek látogathatták. Ezek a napok, évfordulók kellemes, meghitt hangulatban teltek el. Az étteremben többek között még a jugoszláv, az amerikai és a szovjet államfő is megfordult. Rendszeresen odajárt a politikus és művészvilág színe-java, és olykor feleségestől az MSZMP nagyhatalmú elsőtitkára, Kádár János is beült a kedvenc bokszába. Világhírű írók, költők, színészek és zeneszerzők szintén élvezték a kellemes környezetben a jórészt magyaros ízeket kínáló finom ételeket, valamint a nemzetközileg is elismert Déki Lakatos Sándor, majd fia és zenekara muzsikája mellett, – akkoriban ők zenéltek ezen a helyen.

Oly hírességek kóstolták ételeit és élvezték a cigányzenét, mint a walesi herceg, Pacelli bíboros (a későbbi XII. Pius pápa), Tolbuhin marsall, Nixon, Hruscsov, a Kennedy család több tagja, François Mitterrand, vagy a külföldi művészvilág elitje, mint Richard Burton és Elisabeth Taylor, Grace Kelly, Gilbert Bécaud, Elisabeth Schwartzkopf, Ormándi Jenő, Cziffra György, Jehudi Menuhin, Andy Wajda, Alberto Moravia, Liv Ullmann, Alain Delon. Azért a hazai törzsvendégek is szerették ezt a helyet, mint: Kiss Manyi, Gobbi Hilda, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Kodály Zoltán, Székely Mihály, Gyurkovics Mária, Turay Ida, Benkő Gyula és a magyar művészeti élet sok más jelese, tudósok, orvosprofesszorok.

A jelenleg betérők magyar borokat kóstolhatnak, valóban jó ide bejönni, mindenki mosolyog, lesik a vendég óhaját, és villámgyorsan teljesítik a kívánságát. Az étterem fölött található a City Hotel Mátyás***, ahol szeretetettel várják a Mátyás Pince Étterem vendégeit, amennyiben szállásigény merül fel. Minden este 20.00 órától pedig tradicionális folklór táncműsor tekinthető meg Lakatos Vilmos és cigányzenekara szívet melengető cigánymuzsikája kíséretében.

Forrás 

ÉTLAP – részlet- / jelenlegi/

Beatrıx lakomája ~
Beatrix’s Feast
• Beatrixens Festschmaus
Paprikás csirkesaláta
Házi marhahúsleves saját húsával, zöldségekkel és lúdgégetésztával
Roston sült balatoni fogasfilé Kárpáti módra, jázminrizzsel
Somlói galuska
Paprika chicken salad
Home-made beef broth with vegetables and garganelli-shaped hungarian noodles
„Kárpáti style” roasted pike-pearch fillet from Lake Balaton with jasmine rice
Somló sponge cake
(rum-flavoured trifle with walnuts drizzled with chocolate sauce)
Paprika-Hänchen-Salat
Hausgmachte Rindsuppe mit Fleisch, Gemüse und handgerollten Nudeln
Plattensee-Zander vom Grill auf Karpati Art mit sahnige Dill-Krebsragout
Schomlauer Nockerln
(in Rum getränkte Biskuitstücke mit Walnüssen bestreut, mit Schokoladensoße beträufelt

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások