„Keresek egy csodát, egy titkot…” – Ady emlékezete

Ady emlékezete – 147 évvel ezelőtt, 1877. november 22-én született a költőgéniusz, Ady Endre. – „Imádom a fényt, a lángot, meleget. Keresek egy csodát, egy titkot. Egy álmot… Keleti vérem ez a lomha. Szomjúhozóan issza Nyugatot.” – írja Ady Endre Egy párizsi hajnalon c. versében.

A csoda, a titok maga a költő, a személyiségében rejlik, s mint ilyen, elválaszthatatlan a verseitől. A géniuszt az életmű hitelesíti. Induljunk hát el a csoda útján, lebbentsük föl a fátylat néhány titokról!

A költő 1877. november 22-én született Érmindszenten. Szülőfaluja ma Románia része. Akármilyen hihetetlen, a község neve ma (románul) Ady Endre, Adyfalva – Nagykárolytól délkeletre fekszik.

Családja eredetét hét évszázadra vezette vissza. A költő a honfoglaló Ond vezér unokájának mondta magát, tudatosan vállalva az ősi értékeket, azonosulva a magyarságával, melyeket korszerűvé akart tenni, így képviselve a magyarságot, a haladást, a nemzeti jelleget és a modern, új irányzatokat.

ÍME AZ EGYIK TITOK , AMIT NEKÜNK, MAI MAGYAROKNAK IS KÖVETNÜNK KELL!

Teljes nevén: Diósadi Ady András Endre
Elszegényedett nemesi családban született, hat ujjal és feltűnően nagy, rövidlátó szemekkel. Apja, Ady Lőrinc kisparaszti gazdálkodó, anyja, Pásztor Mária református lelkipásztorok leszármazottja volt. Nővére, Ilona egyéves kora előtt meghalt, öccse, Ady Lajos magyar-latin szakos tanár lett, az Ady-életrajz egyik írója.

Iskolái:

Nagykárolyi Katolikus Gimnázium, Zilahi Református Gimnázium – a család klerikális kettős arculatát mutatja.
Debrecen – Jogi Akadémia, ám jobban érdekelte az újságírás, versírás.
Tudásra nemcsak a könyvekből tett szert, hanem újságíróktól, hétköznapi emberektől szerezte, akikkel kávéházakban beszélgetett.
Írói álneve: IDA

Évszámok tükrében

1899 – Debrecen c. folyóirat első kötet: Versek
1900 – Nagyvárad gazdag kulturális élet Szabadság c. folyóirat
1901 – Nagyváradi Napló
1903 – Még egyszer verseskötet

Áttörés életében: Megismerkedett Diósyné Brüll Adéllal, Nagyváradról elszármazott férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt. Feltűnő szépség: kékes haj, kék cipő, kék harisnya.
Lédának két leánytestvére volt: Berta és Margit, akik Auschwitzban haltak meg 1944-ben.

LÉDA ÉS PÁRIZS

LÉDA lett a múzsája. 1903-tól 1912-ig tartott a kapcsolat, amelyből 1907-ben egy leánygyermek halva született.
Újra és újra szerelemre lobbantak, majd szakítottak. Ez ismétlődött. Viharos, ellentmondásokkal teli volt ez a szerelem.
1904-1911 között hétszer járt Ady Párizsban.

PÁRIZS: A modern európai szellemiség központja, változásokat hozott szellemi, eszmei nézetrendszerében. Haladás, fejlődés, valódi polgári értékek, színvonalas szellemi élet, magas szintű kultúra, művészet.

1906 – Új versek – elismerés – heves tiltakozás a kritikusok részéről
1908 – Vér és arany – kiforrott modern költészet, amivel az irodalom középpontjába került. Igazi siker, a kritikusok elismerése övezte.

A NYUGAT című folyóirat

A modern magyar irodalom legfontosabb fóruma 1908. január elsején indult. Már az első számban megjelentek Ady versei, esszéi, később nem csak szerkesztője, de szimbóluma is lett.

1911-től levelezett Boncza Bertával. 1914-ben találkoztak, 1915-ben feleségül vette. Berta, akit a költő Csinszkának nevezett, Tabéry Gézához, első szerelméhez írt levelében maga is csodának nevezte Adyt. Híres beceneve egy pajkos–szerelmes becézgetés eredménye:

– Azt gondolom, hogy Csinszkát is ismeri mindenki, aki élete utolsó négy évében Ady felesége volt. Csinszka 17 évvel volt fiatalabb a költőnél, és híres beceneve egy pajkos-szerelmes becézgetés eredménye: Ő volt az, aki Adyt Csacsinszky-nak kezdte hívni, ami lerövidült Csinszky-re, majd Ady erre válaszul nevezte el feleségét Csinszkának. Képzeljétek, Ady halála után Csinszka Ady egyik legjobb barátjával, Babits Mihállyal került szerelmi kalandba, majd Márffy Ödön festőművész felesége lett. Ő maga is költőnő volt egyébként.

– Csinszka és Léda érthető módon gyűlölték egymást. Ady temetésén Csinszka vak féltékenységében lerúgta a sírról a Léda által hozott koszorút! Évekkel később, amikor Léda temetésére Csinszka illendőségből elment, az általa vitt koszorút Léda férje távolíttatta el a sírról. A két nő között egyébként 22 év korkülönbség volt, mégis ugyanabban az évben, 1934-ben haltak meg. Léda 61 éves volt, Csinszka viszont csupán 40. Léda egy bőrbetegségben szenvedett, ez vitte a sírba, Csinszka viszont agyvérzésben halt meg váratlanul.

– 1919. január 29-én, Ady temetésén óriási tömeg vett részt, és az emberek a hideg ellenére sapka nélkül sétálták végig az utat a Nemzeti Múzeumtól a temetőig. Sírja ma is látogatható a Fiumei úti sírkertben. A sírt teljesen felújították egy Svédországban élő magyar házaspár adományából.

– Ady portréja szerepelt a régi 500 Forintos bankjegyen. A fiatalabbak erre biztosan nem emlékeznek, de ez a pénz a hetvenes-nyolcvanas években nagy összegnek számított. Negyven éve sok embernek egy havi fizetése volt 500 Forint!

ADY LÍRÁJA jelentős újítást hozott a magyar költészetbe. Újításának egyik jelentős eleme a költőszerep előtérbe helyezése, felnagyítása. Olvasatában a költő olyan kiválasztott zseni, aki látnoki képességekkel rendelkezik.

Költészetének másik lényeges eleme az erőteljes képszerűség,
– látomásszerű képek:
„S asztag-városában pirosan / Mordul az égre a láng. (A grófi szérűn)
-szimbolizmus, jelképek:
Ugar = a korabeli Magyarország, Ősz = halál, elmúlás
-szecessziós jelleg: egzotikusság, titokzatosság:
Északfok, titok, idegenség / Lidérces messze fény
-önfeltárulkozás (a személyiség új kultusza):
„ De jaj, nem tudok így maradni, / Szeretném magam megmutatni,/ Hogy látva lássanak

Nyelvi, formai, stilisztikai sajátosságok:
– szóismétlések: „Szállunk a Nyárból, űzve szállunk” (Héja- nász az avaron)
– fokozások: „Útra kelünk”, „Megyünk”, „Szállunk” –a mozgás intenzitása
„A gaz lehúz, altat, befed”
– ellentétek: Ősz – Nyár ,”Elvadult tájon” – Ős, buja földön”
– egyéni szóalkotások: „héja-nász”, „rőzse-dalok”
– kedvenc jelzők: ős, szent, szűzi, vad, buja
– áthajlás: a versmondat végén nem ér véget a gondolat,áthajlik a következő sorba:……………………..
-szinesztézia: különböző érzékszervekkel felfogott ingerek hangulati azonosságán alapuló szóképsűrítés: „…rőzse-dalok: / Füstösek, furcsák, búsak, bíborak…”

Most pedig térjünk vissza az előadás kezdő pontjához, a nyitó idézethez:

„… Keresek egy csodát, egy titkot… Keleti vérem ez a lomha. Szomjúhozóan issza Nyugatot.”
Keleti vér, kiemelkedő személyiség, aki másként gondolkodik a pénzről, a szerelemről, életről, halálról, de a hazájáról is. Nem érzi jól magát a feudális, elmaradott Magyarországon. Verseiből árad a harc, a lázadás a kor helyzete ellen, de mindennek kísérője a haza iránti ragaszkodás.

Mindez tetten érhető A föl-földobott kő című versében is. (A teljesség igénye nélkül). Magyarság-versei közé soroljuk, a hazaszeretet verse.

A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ

Tartalom

– A művelt, világot látott költő hazájához való viszonyát fejezi ki
– E viszony két alkotóeleme:
a KŐ = a súlyosság, a határozottság jelképe
a FÖL-FÖLDOBOTT jelző = a változás, a habozás szimbóluma
– Kettős érzés hatja át a verset:
ha itthon van, visszavágyik Párizsba
ha Párizsban tartózkodik, honvágy gyötri
– Újra és újra elvágyik, de mindig magyarnak érzi magát:
„Tied vagyok én nagy haragomban…”
– Ha a haza kitagadná, ő akkor is visszajönne, minden körülmények között vállalja magyarságát. Ezt erősíti meg az utolsó versszak szóismétlése:
„Százszor földobnál, én visszaszállnék
Százszor is, végül is.”

Forma

– A kettősség, a belső küzdelem (menni-maradni) kifejezésre jut a vers formájában is:
a két hosszú sor = a kő feldobása
a rövid sor = a kő visszaérkezése a földre (gravitációs erő = hazaszeretet)
– versritmus a „kő” vonzáskörében:
magyaros, ütemhangsúlyos 5/5
5/5
4/2
időmértékes – szimultán verselés

A MŰ ÜZENETE – ÖSSZEGZÉS

A kő földet érése a döntését jelképezi.
Érdekes erkölcsi kérdést vet föl ez a költemény:
Melyik hazaszeretet az értékesebb?
A problémákat nem ismerő, azokat észrevenni nem akaró?
A vívódó, latolgató, amelynek jelképe a föl-földobott kő metaforája ?
Úgy gondolom, ez utóbbi, mert ez sokszor áldozatokat is követel az embertől.

Lehet-e ennél időszerűbb üzenete Ady versének? (Ki-ki válaszolja meg magának.)
A magyarságot „szükség”-nek és „érték”-nek vallani a világ számára.
Többek között ezt jelenti számunkra ma Ady, az Ady-szüzsé.

Ady emlékezete – A költő 1877. november 22-én született Érmindszenten.

Egy csillag az égen – Orosz Margit verse
(Ady Endre emlékére)

Felnézek rá,
mint ősére
néz hű fia,
csodának élem
csillagos éjjel
szeme ős, buja
fényében harag,
Verecke útján
Érmindszenttől
Illés szekerén halad.
Suttog és sír az Ősz,
majd Párizsból szalad,
egy csillag az égen
úgy szórja sugarát
sok szép magyar szó:
ős, buja, szent, kacagó,
csoda, titok, élet,
vad szenvedélyek és szeszélyek,
világok pusztulásán át
őrzöm emléked,
te messze Fény, mégis
oly’ közeli Fenség,
életre kelt emlék:
önkínzásunk,
magyarságunk.

 

Orosz Margit

Kapcsolódó cikkünk