A Hírös Agóra Ifjúsági Otthon, a Montázsmagazin és a Kecskeméti Drámapedagógiai Műhely amatőr versíró pályázatot hirdetett Kecskeméten és környékén élők számára. Az online Nagy Versmondás során elhangzó 6 versből kiválasztottunk egy-egy szót, amelyek a következők voltak: CSEND, ELÜLTETEM, ILLAT, MUZSIKÁLNAK, REMÉNY, SZERETNÉK. A 6 szó – amatőr versíró pályázat eredmény kihirdetése.

versiro palyazat eredmeny

Mi volt a feladat? Olyan vers írása, amelybe a versíró ezt a 6 szót beleszőtte.

Kategóriák:

  • Egyéni 1. : 10-16 évesek ifjúsági
  • Egyéni 2.: 17 éves kortól felnőtt
  • Csoportos, családi: gyermek/ek és szülő/k és/vagy nagyszülő/k közös alkotása

Téma: szabadon választott (pl. évszakok, természet, család, barátok, kirándulási emlékek, iskolai élmények, kedvenc állatok, barátság, szerelem, karanténhelyzet)
Formai követelmény: nem volt
Egy pályázó több, de max. 5 verset küldhetett be.

A zsűri tagjai és díjazás:

A Montázsmagazin szerkesztőségének tagjai:

  • Weninger Nóra, a Montázsmagazin főszerkesztője, magyar-angol szakor tanár
  • Weninger Andrea újságíró, szerkesztő, kommunikációs szakember
  • Weninger Endréné, a Montázsmagazin tulajdonos-szerkesztője, magyar-angol szakos tanár

Kecskeméti Drámapedagógia Műhely tagjai:

  • Farkashalmi Erzsébet magyartanár
  • Kormányosné Makai Eszter magyartanár, kulturális mediátor
  • Kulcsár Marianna magyartanár, szaktanácsadó

A zsűri tagjai közül néhányan elemzik az alkotásokat

Pályázatunkra 57 vers érkezett be 85 alkotó tollából.
Kecskemét mellett Dabas, Helvécia, Kecel, Lajormizse, Méntelek, Tiszakécske amatőr költői küldték be pályamunkáikat. Az amatőr versíró pályázat eredmény közzététele következik.

Díjazás:

*Minden pályázó online Emléklapot kap, melyet email-en továbbítunk.
*A Montázsmagazin a 3 kategória legjobbnak ítélt verseit és annak íróját bemutatja a nyár folyamán. (A Montázsmagazin szerkesztősége a pályázati lapon megadott elérhetőségen keresi meg a versírót.)
*Továbbá könyvjutalmak kerültek kiosztásra.
(A könyvjutalmak 2020. június 26-ig vehetők át előzetes egyeztetés szerint a Hírös Agóra Ifjúsági Otthonban.)

Eredmények és díjak:

A zsűri döntése alapján a Montázsmagazin bemutatja a pályázatra beküldött verset és annak íróját, továbbá könyvjutalmat kaptak:

I. Egyéni 10-16 éves korosztály:
1. Juhász Hédi: Vakremény c. verse / Kecskemét
2. Juhász Hanna: Hiányod c. verse / Kecskemét
3. Nagy Kira Viktória: A mezőn c. verse / Lajosmizse
4. Brindza Laura Dorina: Erdő c. verse / Lajosmizse

II. Egyéni 17 éves kortól, felnőtt kategória:
1. Fitó Ica: Esti merengés c. verse / Kecel
2. MT Imola: Istenrendelésre c. verse / Kecskemét
3. Bábel Antónia: Tavasz c. verse / Dabas
4. Füleki Barbara: Szeretnék ember lenni / Kecskemét
5. Szabó Henrietta: Egy haditudatosító szemszögéből / Kecskemét

III. Családi, csoportos kategória:
Kiemelt díjazott:
Nagy Dóra és családja: Focista palánta c. verse / Kecskemét
Díjazottak:
– Jakus Janka és családja: Csend-illat c. verse / Méntelek
– Németh Levente és családja: Ha én szellő / Kecskemét
– Merész Imre és családja: Tücsök zenéje c. verse / Kecskemét

Gratulálunk az alkotóknak!

versiro palyazat eredmenye

A zsűri általános véleménye, összegzése:

Az egyéni, 10-16 évesek pályázatára 16 vers érkezett. 12 lány és 4 fiú munkáját értékelte a közösen összeállított szempontok alapján a háromtagú zsűri: Kulcsár Marianna, Kormányosné Makai Eszter és Farkashalmi Erzsébet.

A megadott szavakat (csend, elültetem, illat, muzsikálnak, remény, szeretnék) mindenkinek sikerült beépítenie a költeményébe, így munkájuk a pályázati kiírásnak megfelelt.

Több versíró indított tájleírással, s ebből a pillanatnyi hangulatábrázolásból jutott el a vers üzenetéig. Ehhez a korosztályhoz közel áll a természet, így érthető, hogy a napszakok, az erdő, mező, kert, virágok uralták a gondolatokat. Az „idősebbeket” a negatív érzelem: csalódás, fájdalom, borongós hangulat érintette meg, így általuk elégikus hangú költemények születettek a pályázatra.

Az ifjú költők különböző hosszúságú költeményen keresztül igyekeztek átadni nekünk, olvasóknak, a gondolataikat. Találkoztunk olyan alkotással, mely írója 4 sorban fogalmazta meg, mennyire hiányzik az édesapja („Szeretnék nálad lenni és veled focizni a réten”), ugyanakkor egy másik versíró 7 versszakon keresztül érzékeltette velünk a szeretett személy hiányát („Hiányod azóta is önzőn a lelkembe tipor”).

A vers fontos kellékei a ritmus és a rímek. Az ifjú költőpalánták a páros rímeket kedvelték, s erre a képletre építették a verssorokat: alatt – tapadt; csendben – engem; halkan – dalban …

Sokszor az egyéni stílusjegyek árulkodnak arról, hogy ki az adott mű költője – versíróink is igyekeztek egyéniségüket „belopni” az alkotásukba, s eredményként ilyen nagyszerű kifejezések születtek: kereket oldott a Nap; bájos, intenzív és átható; súlytalan lelkem tollpiheként szálló; elültetem benned a gyávát…tulipán királylány…

A költői eszközök azon kívül, hogy láthatóvá, szemléletesebbé teszik a költő érzéseit, gondolatait, a vers üzenetének közvetítői is. Legtöbben a jelzős szerkezettel éltek pl. fáradt testem, remegő kezét, összetört szívébe, de találkoztunk megszemélyesítéssel: nyugalom elringat, metaforával: a barátság virág, a leggyakoribb jelző az illatos volt, mely kapcsolódott virághoz, kerthez, jácinthoz,mezőhöz, szélhez, erdőhöz…

A központozást ez a korosztály még nem alkalmazza: nem ismeri, milyen szerepe lehet a gondolatjelnek, kettőspontnak, pontosvesszőnek, zárójelnek… Javasoljuk, hogy neves költők verseit olvasva erre is figyeljenek a versírók. A mesterektől lehet igazán megtanulni a ki nem mondott gondolatok átadását, tettenérését az eltitkolt érzelmeknek, a múlt emlékeinek felidézését, a jövő ígéreteinek leleplezését.

Gratulálunk a versíró pályázat résztvevőinek!

A zsűri általános véleménye, összegzése: Egyéni 17 éves kortól felnőtt kategória

Köszönjük a beküldött pályaműveket! 23 vers érkezett megmérettetésre ebben a kategóriában kecskeméti és Kecskemét közeli települések tollforgatóitól. Az érdekes feladat az volt, hogy a József Attila verseiből kiragadott 6 szó, amelyet megadtunk, hogyan kel új életre egy másik költeményben. Hogyan tudja felhasználni a vers írója a saját művének építőköveként. Tehát ezeknek mindenképpen szerepelniük kellett a pályázati műben.

Az elbírálás során megnéztük a zsűritagokkal, hogy mennyire felelnek meg a műfaji sajátosságoknak a beadott pályaművek. A vers műfaja egy kivételével mindegyiknél azonosítható volt, az egyik prózában íródott. A formai követelményeknek igyekeztek a pályázók eleget tenni. A versszakokra való tagolás volt jellemző, de találtunk összefüggő, versszakok nélküli művet is.

A tartalmat nagymértékben befolyásolták a megadott szavak: CSEND, ELÜLTETEM, ILLAT, MUZSIKÁLNAK, REMÉNY, SZERETNÉK. Ennek megfelelően a legtöbb vers a természetről született. Igyekeztünk kiválasztani közülük azokat, amelyek többletgondolatot tartalmaztak, nem csupán leírták a „látott” tájat. Egyedi gondolatokat kerestünk a versben, valamint a szemléletesség eszközeit, amelyek színessé teszik. Így a metaforát, hasonlatot, jelzős szerkezeteket, szokatlan szókapcsolatokat kiemelten pontoztuk. Ezzel együtt a választékos szóhasználatot előnyben részesítettük.

Kerestük a versekben a ritmust, ebből keveset találtunk. A rímek használatára viszont minden pályázó figyelt, és több-kevesebb sikerrel alkalmazta is őket a sorok végén. Ezeknek pontosságát és igazi összecsengését értékeltük jónak.

A művek közül ötöt választottunk ki jutalmazandónak. Némi csiszolgatás után több másik vers is szóba jöhetett volna. A következők szerepelnek az első öt helyezett között:

• Fitó Ica: Esti merengés
• MT Imola: …Istenrendelésre!
• Bábel Antónia: Tavasz
• Füleki Barbara: Szeretnék ember lenni
• Szabó Henrietta: Egy haditudósító szemszögéből

Minden pályázónak szeretettel gratulálunk, és további verselést kívánunk!  (a Montázsmagazin munkatársai)

versiro palyazat eredmeny

A munka végeztével vidáman “lovacskáznak” a zsűritagok a kecskeméti Ifjúsági Otthon udvarán

A zsűri általános véleménye, összegzése: Családi, csoportos kategória

A csoportos versíró pályázatra 16 mű érkezett, egy-egy költemény általánosságban 2-3 költő munkája.
Hasonlóan az egyéni pályamunkákhoz, a csoportos versek is tájleírással kezdődtek. Már a költemények címe is azt jelezte, hogy a természetbe vágynak a versírók, ott találják meg a nyugalmat, békét, ott teljesedik ki a családi idill (Csend-illat, Évszakok, Tücsök zenéje, Ha én szellő lehetnék, Csend borul a tájra, Szeretnék egy tanyát).

A lírai hangulatú táj azonban fokozatosan átvezetett egy olyan magasztos életvitelbe, ahol az emberek boldogulásáért való tenni akarás, illetve a veszélyhelyzet elmúlásának reménye szólal meg (A remény, Vírusos világ, Focista palánta karanténban).

A versek szerkezeti felépítéséből és a különböző stílusjegyekből jól követhető volt, hogy a mű több szerző alkotása. Generációk ragadtak tollat, és egymást kiegészítve, talán egymásnak is üzenve szedték rigmusba gondolataikat: „Gyermekeim! Szeretnék nektek egy jobb jövőt adni!” Így erősítette a születendő vers a családtagok közti együttműködést, szeretetet: „Emlékezzetek: szeretni mindig kell, és egymás kezét fogni!”.

„…Csak mi vagyunk, a szűk család.
Apa, anya, gyerekek, nincs világ!”
„Kiderül, hogy semmink nincs,
csak a remény.
A szeretet szekerén.”

A szemléletesség eszközeinek gazdagabb tárházát fedezhettük fel a csoportos versírók alkotásaiban: szerepet kapott a hangzósság (nazális hangok és L hang), aktivitásra buzdító igék (kimegyek, elültetem, meglocsolom, megszagolom), metafora (bánat zsoldosai), alliteráció (vírusos világ), jelzős szerkezetek (gyönyörű vasárnap, lágy szellő, csodás látvány),szinesztézia (sötét félelem)…

Úgy érezzük, a pályázat meghirdetése sikeres volt, sok ifjú versíró tette próbára költői tehetségét. Reméljük, a líra iránti elkötelezettség további versfaragásra ösztönzi a pályázókat, jeles poétáink verseinek olvasásával pedig gazdagodik tartalmi és formai eszköztáruk.

A Kecskeméti Drámapedagógiai Műhely tagjai

Kecskemét, 2020. június 16.

 

 

Hozzászólások