Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) volt a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt.

dureronarckep

 

Azon képei, melyeket gyermek- és fiatalkorában készített, páratlan rajztehetségről árulkodnak. Tizenhárom évesen készítette a bécsi Albertinában látható önarcképét, mely páratlan megfigyelőképességéről tanúskodik.

A Wolgemut-műhelyben bizonyosan részt vett a híres Schedel-világkrónika elkészítésében, hiszen a kiadó keresztapja, Anton Koberger volt. Ekkor ismerkedett meg a német késő gótika legnevesebb metszetkészítőinek munkáival, hatásukat tükrözik az ebben a korszakban készült rajzai. Első vándorútján Baselben és Strassburgban illusztrációkat készített néhány kiadványhoz, például 1494-ben Sebastian Brant Bolondok hajója című művéhez és Terentius komédiáihoz.

1494 nyarán készült első akvarelljeinek fő témája a táj. Leghíresebb közülük a Taposómalom és a Szent János-temető. Újdonságuk abban rejlik, hogy a táj nem a kompozíció háttereként szerepel, hanem a természet megfigyeléséből kiindulva valóságos emberi lényekkel élénkíti.

adadameva

Első itáliai útján szerzett benyomásai meghatározták egész további művészetét. Már a Wolgemut-műhelyben látott itáliai metszeteket, le is másolt egy Mantegna-metszetet, olasz kártyákról készített másolatokat. Itáliában Bellinivel való kapcsolata révén ismerte meg többek között Leonardo da Vinci műveit. Megigézték a mozgásban ábrázolt aktok és a mitológiai jelenetek. Sokat foglalkozott a perspektívával és a szépség szabályaival.

1500 körül kezdték egyre inkább foglalkoztatni a művészetelméleti problémák. Megismerte az ókori elméleti írókat, köztük Vitruviust. Megpróbálta meghatározni a szép emberi test arányait, kereste törvényszerűségeit, egy sor tanulmányt készített. Ezek eredményeit összegzi az Ádám és Éva című metszet, amely teljesen szakít a gótikus formanyelvvel.

durerrozsafuzer

Rózsafüzérünnep

 

1498-ban jelent meg a tizenöt fametszetből álló Apokalipszis. Egyszerre adta ki latinul és németül is, egy személyben végezte szerkesztését, kivitelezését és kiadását. A régi technikával szemben a művész vonalazott felülettel érzékeltette a fény- és árnyékhatást. A mű óriási sikert aratott, hiszen a kor számára azokban a zavaros időkben a világ végéről szóló jóslat valóságosnak tűnt. Még két hasonló nagyságú metszetsorozatot készített, a Mária élete és a Nagy Passió sorozatokat.

Témavilága abból a felfogásából származik, mely szerint a művészet egyik legfőbb küldetése a bibliai történetek és a szentek életének megjelenítése. Többnyire Krisztus szenvedését, Mária és a szentek életét ábrázolja.

Miksa császár egy történelmi és családtörténeti krónikában akarta megörökíteni maga és családja dicsőségét. Dürer és műhelye részt vett a Diadalkapu elkészítésében, amelyben 192 darab fametszet egy óriási diadalívvé áll össze. A metszetek a császár és családja történetének epizódjait ábrázolják.
Egész életében foglalkoztatta az arckép. A császárról készített fametszet volt az első tagja annak az arcképsorozatnak, amely nagy jelentőségű személyekről készült. Készített rézmetszetet többek között Rotterdami Erasmusról, Bölcs Frigyesről, Willibald Pirckheimerről.

 

durer apokalipszis

Az Apokalipszis négy lovasa

 

Utolsó éveinek legnagyobb művészi eseménye németalföldi utazása volt. Mély benyomást tettek rá a 15. század mesterei és a kortárs festők művei. A Szent Jeromos című festmény az első, amelyen saját újításai a németalföldi művészet hatásaival ötvöződnek. A csodásan árnyalt, pompás színezésű képen nagy realizmussal és mély lélekelemzéssel hihetetlen formagazdagságot hoz létre.

Élete vége felé elméleti műveinek kiadásával foglalkozott. Ezek a művek új gondolataikkal nagy hatással voltak a kortársakra.

1528. április 6-án érte a halál. Felesége szüleinek kriptájában helyezték örök nyugalomra a nürnbergi Szent János-temetőben. Willibald Pirckheimer a halotti búcsúztatóban azt mondta, hogy a halál mindenét elvette, kivéve a dicsőséget, ami fennmarad, amíg csak a Föld létezik.

durersir

A sírfelirat szövege: “Mindaz, ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van eltemetve.”

 

Forrás: Wikipédia

 

Hozzászólások