ÉRDEKES ÉVFORDULÓK – Az első ilyen cikk a LEGO játék történetét dolgozta fel. A következőben a Theodóra ásványvíz jubileumáról olvashattak. 50 éves a HONISMERET c. folyóirat, adta tudtul az előző cikk. Most az oktatás történetében merülünk el. 240 éves a műszaki tudományok fellegvára, a Budapesti Műszaki Egyetem.

„Míg élsz, mindig tanulnod kell!” – /Seneca/

Budapesten a Duna mentén sétálva feltűnik a Budapesti Műszaki Egyetem méltóságteljes épülete. Az intézménynek híres múltja van. Európában nagy presztízzsel rendelkezik a mérnökképzés területén. Az idén ünnepel.

muszaki egyetem

1782-2022
A hazai technikai szakoktatás, egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. Ekkor már feltétlenül szükség volt mérnökökre a kormány gazdaságpolitikájában fontos szerepet játszó országos földfelmérési munkálatokhoz, illetve a közutak rossz állapotának, a folyók szabályozatlanságának megszüntetéséhez, valamint a hatalmas méretű mocsarak lecsapolásához egyaránt.

1782.
A budai tudományegyetem bölcsészeti karán alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. (12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben). A fő oktatott tárgy az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították.

A rendelet emellett Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, azaz a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve.

Az Ipartanoda 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit, és vette fel Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. A képzés az első, előkészítő év után három osztályra vált szét (technikai, kereskedelmi és gazdászati). A törekvések középpontjába ugyanakkor az önálló magyar műegyetem felállításának terve került. Erre tettek javaslatot a hallgatók is, akik az időközben kitört 1848-as forradalom és szabadságharc idején 12 pontban fogalmazták meg követeléseiket.

1856 – Az ismét felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum alapítása. Technikai és közgazdasági osztály működött, elkülönítették a gépészek, az általános mérnökök és a vegyészek képzését.

Tanévnyitó a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában (fotó: Facebook)

1871 – Ferenc József jóváhagyta a József Műegyetem új szervezeti szabályzatát. Ez volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte. Az 1871-ben felállított három szakosztály az egyetemes (1882-ig), a mérnöki és a gépészmérnöki volt (az építészi és vegyész szakosztály az 1873/74-es tanévben kezdte meg működését, 1914-ben pedig posztgraduális jelleggel közgazdasági osztályt hoztak létre).

A Műegyetem 1901-ben megkapta a doktori cím adományozásának jogát, amellyel először 1902-ben élt (az első műszaki doktor Zielinski Szilárd volt, aki később az út- és vasútépítéstan professzora lett). Tiszteletbeli doktori címeket is adományozhattak, erre először 1909-ben került sor. Az 1909/1910-es tanévben alakultak meg az egyetem ma is működő patinás kulturális és sportegyesületei. Pl. a szimfonikus zenekar (1896) vagy a Műegyetemi Atlétikai és Futball Club (1897). 1925-ben pedig világviszonylatban is elsőként szervezték meg egyetemünkön az orvosi rendelőintézetet.

1934 – Létrejött a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye. A József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában.

Tanévnyitó

1980-as évek: A kor követelményeivel, illetve a gazdaság támasztotta igénnyel lépést tartva az 1980-as évek végétől több új – a mérnöki tudományokat más tudomány-területekkel ötvöző – szak indult be. 1984-től angol nyelvű oktatás is folyik (ez 1988-ban orosz nyelvű robottechnikai képzéssel, 1991-ben francia, 1992-ben német nyelvű képzéssel egészült ki). 1991 őszén indult a doktoranduszképzés, 1993 szeptemberében kezdődött meg a kreditrendszer bevezetése, 1997-ben elindult a költségtérítéses képzés.

2000. január 1: A kari struktúrában bekövetkezett változás az intézmény elnevezésében is megmutatkozott. Ekkortól lett egyetemünk új neve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Kormányzati jelvényei: A Műszaki Egyetem kormányzati jelvényei a rektori és dékáni láncok, valamint a jogar. A láncokat Habsburg József herceg 1909-ben adományozta az intézménynek. A jelvények a választott rektor és dékánok hatalmát szimbolizálták az egyetem kormányzására. Az egyetemi jogar (pedum) Czettler Jenő leköszönő rektor ajándékaként 1936-ban tette teljessé a kormányzati jelvények sorát. A más egyetemeken a doktori avatáskor történő eskünél használt jogarok mintájára készült el.

      

Képzeljék el, mennyi világraszóló felfedezésnek, a tudomány-történetben jelentős kísérletnek voltak tanúi ezek a falak! Mennyi legendás professzor rajzolt, írt anno a táblákra, s milyen rangot jelentett az itt szerzett diploma!

Néhány híres professzor a Budapesti Műszaki Egyetemről:

Bánki Donát
Dr. Biró Péter
Dr. Boross Zoltán
Dr. Michelberger Pál
Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza
Dr. Pungor Ernő
Dr. Sváb János
Dr. Wartha Vince
Dr. Zipernowsky Károly

BME filmek, prezentációk ezen a linken nézhetők meg.

Forrás:
Wikipédia

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Sorozatunk előző cikke:

50 éves a Honismeret című folyóirat

 

Hozzászólások