OSZK 220 – 220 éves az Országos Széchényi Könyvtár – ÉRDEKES ÉVFORDULÓK című sorozatunk eddigi cikkeiben írtunk a LEGO játék történetéről, a Theodóra ásványvíz jubileumáról, az 50 éves Honismeret című folyóiratról, a 240 éves Budapesti Műszaki Egyetemről. Felfedezőkről tájékozódhattunk, Tamási Áronra emlékeztünk, betekintést nyerhettünk a 175 éves Bethesda Kórház életébe, most pedig az Országos Széchényi Könyvtárról olvashatnak érdekességeket.

orszagos szechenyi konyvtar

Az Országos Széchényi Könyvtár 1985 óta a Budavári Palota F épületében látogatható. Méltó helyen.

Létrejöttét egy hazafias érzésű, felvilágosult mágnásnak, gróf Széchényi Ferencnek (1754-1820) köszönhette. Ő az, aki a régi nemzeti könyvkincset országszerte és külföldön nagy anyagi áldozatvállalással felkutatta, és gyűjteménnyé egyesítette, majd nemes gesztussal közhasználatra bocsátotta.

Nemzeti Könyvtárunknak 1802. november 25-én kelt az alapító okmánya, melyet egy nappal később a király is megerősített. Tehát az idén 220 éves. Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteménye és közintézménye a következő évben nyílt meg az olvasók és kutatók számára. A gyűjtemény akkor mintegy 15.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott.

Mi a feladata most ennek a nagy, impozáns épületben létező intézménynek, az Országos Széchényi Könyvtárnak? Kultúraőrző és kultúraközvetítő. Állományának egy része nyomtatott és papíralapú, más része az elektronikus és audiovizuális könyvtár állományába tartozik. Koordinálja más, hasonló, de kisebb intézmények szakmai munkáját, kapcsolatot tart a határon túl lévő könyvtárakkal.

A kutatók „aranybányája”: a forrás értékű alapkutatásoknak és az ezekre épülő tudományos igényű értékelő munkáknak egyik gyűjtőpontja, a magyar vonatkozású humántudományi kutatásoknak kiinduló forrásgyűjteménye. Óvja és folytonosan gyarapítja az állományát. A kiadókat rendelet kötelezi arra, hogy úgynevezett „köteles példányt” adjanak le a kinyomtatott termékekből a könyvtárnak. Jelenleg a könyvtár 13 000 000 egységgel rendelkezik. Meglepő, ugye?

A könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki. A könyvtár rendelkezik a legtöbb régi magyar nyomtatvánnyal az országban, ezek az 1711 előtt megjelent könyvek, melyekből az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 8500 példányt őriznek. A régi nyomtatványok közül 1814 az ősnyomtatványok száma, ezek keletkezési ideje a könyvnyomtatás első évszázadára tehető.

A könyvtárban található a magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye: például közel 600 kiadvány Petőfi Sándor műveiből és több mint 3000 kiadvány Jókai Mór munkáiból. Híres történelmi személyek, mint Kossuth Lajos vagy Madách Imre könyvtárai szintén értékes részei a Széchenyi Könyvtárnak.

Itt őrzik a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát (Decretum Sancti Stephani Regis), valamint 32 corvinát Mátyás király könyvtárából. Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth-, Petőfi-, Ady- és más kéziratot.

Az OSZK-t napijegy vásárlásával vagy beiratkozás után bárki látogathatja, a könyveket azonban csak helyben lehet használni, kölcsönzésre nincs lehetőség.

A könyvtár a papír alapú gyűjteménye mellett elektronikus könyvtárat is fenntart. Plakát és kisnyomtatvány-tár (meghívók, gyászjelentések) valamint térképtár és zeneműtár áll a kutatók rendelkezésére. Itt található az ország legkisebb könyve: Andruskó Károly: A kapa, Szerzői kiad., Zenta, 1974. – Az ország legkisebb könyve (6×7 mm). Megtekinthető az OSZK épületének 7. emeletén, a katalógustérben. – OA 26.461
A legnehezebb, legnagyobb könyv a gyűjteményben 27 kg-ot nyom.

A kapa – Az ország legkisebb könyve (eltörpül egy kulcs mellett)

A könyvtár honlapján több keresőszolgáltatás található, mint pl.: a MEK, NEKTÁR vagy a MOKKA. Az Országos Széchényi Könyvtár nem csupán a nemzeti emlékezet helye, hanem modern kulturális központ is: tudományos konferenciák, ismeretterjesztő előadások, állandó és időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai programok helyszíne.

Ha már könyvtárról szól az írás, tegyük próbára az olvasók emlékezetét! Az alábbiakban néhány jellemző sort olvashatnak egy-egy közismert irodalmi műből. Tippeljenek a szerzőre és a mű címére! Ha elakadnának, a katalógusból (a részlet után) megnyitással segíthetnek megtalálni a helyes megoldást!

„Robinson ott hagyta a parton holmijait, fogott egy puskát, egy pisztolyt és elindult ama hegy irányában. Egy órai fáradságos kapaszkodás után felhágott a hegy tetejére. Itt nagy szomorúságára azt vette észre, hogy a földet, a melyre vetődött, a tenger övezi köröskörűl. Sehol, a meddig szeme látott, a szárazföldnek semmi nyoma.”
Megoldás ITT

„A török ágyúk és a puskák egyszerre megdördülnek. A vár falai megrendülnek, töltések szerteszakadnak az odarobbanó temérdek ágyúgolyótól. Az eget-földet reszkető dörgésbe a dobok, kürtök, trombiták lármája, százezernyi török Allah-üvöltése vegyül.” Megtalálható ITT.

„Jean Valjean pillanatról-pillanatra gyengült. Ereje fogyott. Közeledett a sötét horizonthoz. Lélekzetvétele szakadozottá lett. Néha már hörgött. Fáradtságába került megmozditani a csuklóját, lábai merevekké váltak. S abban a mértékben, ahogy tagjai gyengültek, ahogy ereje fogyott, lelki nagysága megnyilvánult és kiült a homlokára.” Megtalálható ITT.

„A kosár ott állt még most is. A gyermek a kosárban ült és a lúd az udvarban szaladgált, s az eső zuhogott egyre, zuhogott az eszterhaj alá is, patakban folyt ott is az esővíz, de a gyermek szárazon maradt, sértetlenül, mert egy hatalmas, fakó, piros szövetű esernyő volt a kosár fölé borítva.” Helyes megoldás ITT.

„Abban a nevezetes ezerkilencszáz és huszadik évben, vagyis egy esztendőre rá, hogy a románok kézhez vettek minket, székelyeket, az én életemben még külön is igen nagy fordulat állott bé. Akkor is Ábelnek hívtak engem; s ott laktunk Csíkcsicsóban, abban a nagy káposztatermelő faluban.” A megoldás ITT.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Fotók: Farkas Ferenc

 

Kapcsolódó cikkünk

100 éve halt meg Gárdonyi Géza