Vasvári Pál (1826–1849) a magyar szabadságharc egyik legfiatalabb, mégis legmarkánsabb alakja volt: történész, tanár, forradalmár és honvédtiszt. Születésének 200. évfordulóján emlékezünk rá. Már gimnazistaként kitűnt rendkívüli műveltségével és hazafias gondolkodásával. A márciusi ifjak egyik szellemi motorjaként részt vett a Pilvax körében zajló előkészületekben, és ott volt 1848. március 15-én a forradalmi események irányítói között. A páratlan küldetéstudattal rendelkező fiatalember a párizsi és bécsi események után kulcsszerepet játszott az Irinyi József-féle 12 pont véglegesítésében és a március 15-i pesti forradalom megszervezésében. Vasvári március 15-én több helyen is beszéddel lelkesítette a tömeget, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a polgárság a következő napokban megőrizte nyugalmát, és a forradalom vérontás nélkül zajlott le.

200 évvel ezelőtt született Vasvári Pál

Barabás Miklós festménye Vasvári Pálról (Wikipédia)

Eredeti neve: Fejér Pál. A családja Vasvár környékéről származott, és ő ezzel a névvel akarta kifejezni kötődését a dunántúli gyökerekhez. A 19. században gyakori volt, hogy értelmiségiek származási helyükre utaló nevet választottak. Ifjabb éveiben Sali Bánk álnév alatt elbeszéléseket írt a szépirodalmi lapokba. A Kisfaludy Társaság 1845-ben meghirdetett vígeposzpályázatára írta „A szerelmes bajnok” című művét, hexameteres versformában. Forrásnak Károly Róbert egy oklevelét használta fel.

A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség, majd a honvédség tisztje lett. 1849 nyarán a Székelyföldön teljesített szolgálatot, ahol a román felkelők elleni harcokban esett el mindössze 23 évesen. Halála körülményei máig nem tisztázottak, de alakja legendává vált. 1849 júliusában Vasvári Pált és önkénteseit a Gyalui-havasokban táborozó román felkelők ellen küldték, akik Havasnagyfalu közelében, a Funtinel nevű fennsíkon kelepcét állítottak.

A magyarok besétáltak a csapdába, és a július 13-án vívott ütközetben 400 honvéddal együtt a szabadcsapat vezére is életét vesztette. Vasvári holtteste – egy másik nagy „márciusi ifjú”, Petőfi Sándor földi maradványaihoz hasonlóan – soha nem került elő, hősi emléke azonban mindmáig fennmaradt. Vasvári Pál a magyar történelem egyik legszebb, legtragikusabb ívű hőse: olyan fiatalember, aki nemcsak hitt a szabadságban, hanem cselekedett is érte. Nem a kard, hanem az értelem embereként indult, mégis a harcmezőn fejezte be életét — mert számára a haza ügye nem elméleti kérdés volt, hanem személyes kötelesség.

200 évvel ezelőtt született Vasvári Pál

Vasvári Pál Múzeum, Tiszavasvár (Wikipédia)

Szellemi frissessége, bátorsága és következetessége ma is példát ad. Rövid élete arra tanít, hogy a történelem nagy pillanatai gyakran a fiatalok tiszta lelkesedéséből születnek. Vasvári nemcsak a márciusi ifjak társa volt, hanem a magyar szabadságeszmény egyik legfényesebb alakja, akinek emléke minden évfordulón arra emlékeztet: a szabadságért mindig érdemes kiállni. Korai halála következtében Vasvári Pálnak élete során mindössze egyetlen arcképe készült, ennek létrejöttét is csak a Teleki Blanka-féle leánynevelő-intézet növendékei rajongásának köszönhetjük. Vasvári az ő kérésüknek eleget téve ült modellt 1848 tavaszán Barabás Miklósnak.

Vasvári Pál már nagyon fiatalon szellemi és politikai szerepre készül. A névválasztás része volt annak a tudatos önképnek, amelyet a márciusi ifjak körében is képviselt: művelt, hazafias, modern gondolkodó, aki a magyar szabadság ügyének élharcosa.

Múltunk bizonyos eseményei még a legizgalmasabb filmek történéseit is felülmúlják. Magyarország évezredes története bővelkedik a hősi halottakban, sorsdöntő csatákban. Tiszavasváriban szülőháza sajnos nem maradt fenn, de a településen működő Vasvári Pál Múzeum és a Vasvári Pál Polgári Egyesület is gondoskodik emlékének ápolásáról.

200 évvel ezelőtt született Vasvári Pál

Vasvári Pál emléktábla, Budapest (Wikipédia)

 

„A bátorság a legfontosabb az erények közül, mert a bátorság nélkül nem gyakorolható egyetlen más erény sem.” (Paulo Coelho)

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink