A Vízkereszt keresztény ünnep, melyet január 6-án ünnepelünk. A római katolikus egyházban korábban a hozzá közel álló vasárnapon emlékeztek meg róla, Magyarországon azonban ettől az évtől kezdve mindig azon a napon tartjuk, amelyre január 6-a esik.

Piero della Francesca: Krisztus megkeresztelése (1440-50 körül)


A nyugati kereszténység ezen a napon elsősorban a napkeleti bölcsekre emlékezik, akik az újszülött Jézusnak hódoltak. Ezért ma van a névnapja mindhármójuknak: Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak.
A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban történt megkeresztelkedését is ünneplik, s ezért Keresztelő Szent Jánosra is emlékeznek. A katolikus templomokban vizet szentelnek, melyből a hívek vihetnek haza az otthonaikba.
A harmadik biblikus esemény Jézus első csodája a kánai menyegzőn, ahol a vizet borrá változtatta. A magyar vízkereszt szó a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.  


Ezt az ünnepet görögül epifániának nevezik, melynek jelentése: megjelenés. Mindhárom előbb említett csodálatos eseménynél Jézus jelent meg, illetve őt látogatták meg a napkeleti bölcsek.
Január 6. a karácsonyi ünnepkör utolsó, tizenkettedik napja, s egyúttal a farsang kezdete is.

Népszokások

Régebben a szenteltvízzel megitatták otthon az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek,  az emberek pedig magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is megöntözték, hogy áldás legyen a házon.

A három királyok ábrázolása a ravennai Sant’ Apollinare Nuovo templom mozaikján


Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat, és a
bölcsőre is szent vizet hintettek. A házakra a
következő három kezdőbetűt vésték fel: C + M + B. A betűk egy latin
kifejezést rövidítenek: Christus Mansionem Benedicet, jelentése:
Krisztus áldja meg ezt a házat!
Ma sokan úgy tartják, hogy a betűk a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűire vonatkoznak – ez az elképzelés azonban téves. 

Weninger Endréné

2014. január 6.

Hozzászólások