A világnapok és nemzetközi akciónapok olyan évenként ismétlődő, globális vagy számos országra kiterjedő ünnepek és figyelemfelhívó napok, amelyeket különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan: pl. az ENSZ tematikus figyelemfelhívó napjai, szakmák napjai és egyéb egynapos, nemzetközi jelentőségű események. A világnap azért indult útjára, hogy felhívja a figyelmet valami hasznos, nemzetközileg fontos dologra. Ezek rögzített dátumok, pl. Rákellenes világnap – február 4., Földünkért világnap – október 21.

A Föld napja – április 22.

Minden országban léteznek törvényben rögzített nemzeti emléknapok is, amelyek valamely tragikus vagy örömteli történelmi eseményre való emlékezésre szolgálnak, de nem munkaszüneti napok.

„Az ember kötődik. Tájakhoz, ősökhöz, anyanyelvhez, tárgyakhoz, emlékekhez, hagyományhoz. Ez a kötődés át- meg átszövi érzelmi életünket, meghatározza értelmi fejlődésünket.” (Száraz Miklós György)

Kölcsey Ferenc (Franz Eybl litográfiája)

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. A nap megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművészhez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel.

Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. Azóta rendre évente megünnepeljük ezt a napot.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. Ezernyi tudós, művész, író és költő munkája bizonyítja, mennyi mindent nyújthat egy apró ország Európa szívében. A haza a nyelv, a hagyomány és közösség…

Kölcsey neve már közismert minden magyar kisiskolás előtt is, s a Himnuszt meghallva már ők is elkomolyodva, tisztelettel állnak fel. Hogyan lehetséges, hogy ezek a dallamok megérintik a lélek magányos labirintus-útjait, mélységeket, melyekről nem is tudjuk, hogy létezik bennünk? Erkel Ferenc zenéje „összeölelkezik” a szöveggel, s minden magyar szívébe belopja magát. Kölcsey munkássága a Himnuszon kívül is sokszínű: írt prózákat, olvashatók országgyűlési beszédei, archívumok őrzik leveleit. Naplói fontos kordokumentumok. A maga idejében költeményei, kritikái, elbeszélései, történeti s esztétikai cikkei és beszédei folyóiratokban, évkönyvekben és hírlapokban jelentek meg. Maradtak utána kiadatlan versek, kéziratok. Találkozhattunk már a Parainesis emelkedett gondolataival is.

A Gerendai Antal tervezte hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna. A Himnusz írójának nyughelye halála óta a szatmárcsekei temető volt. A mostani síremlék viszont csak 1938 óta áll itt a Kölcsey Társaságnak köszönhetően. A Kölcsey Társaság a költő halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a földi maradványait, és a fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra. Három kis diófa koporsó van a boltozatos betonkriptában: Kölcsey Ádámé, Kölcsey Ádámnéé és a költőé. Kölcsey Ferenc koporsójában légmentesen lezárt üvegben helyezték el az exhumálás körülményeit tartalmazó kutyabőr iratot is. Kölcsey Ferenc síremlékét a temető legmagasabb helyére építették. A költő nyughelyét jelző talapzatot egy hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott emlékmű veszi körül.

Szatmárcseke, Református temető – A költő síremléke

E napon szó esik még a hungarikumokról is, amik a magyarság csúcsteljesítményét jelölő fogalmak. Ezek olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értékeket jeleznek, amelyek a magyarságra jellemző tulajdonságok: egyediség, különlegesség és minőség. Ezek listája már 70 tételt tartalmaz, s csak emlékeztetőül említünk meg párat: pálinka, tokaji bor, makói hagyma, szegedi fűszerpaprika. E napon kell megemlékeznünk a magyar kultúra szellemi hungarikumairól is, pl.: táncház, busójárás, solymászat, cimbalom.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. (Zene, tánc, fotó, film, stb…) Az ünnep célja, hogy megnöveljék az emberek érdeklődését hazájuk értékei iránt. Hazánk, lakhelyünk, otthonunk mind tudatalatti kincseink, melyet szeretünk, óvunk. Európában élünk, de először is magyarok vagyunk, aztán európaiak!

Szívleljük meg az aforizmát:

Miképpen a hazának ártani nem szabad, azonképpen annak nem használni, mikor lehetne, nagy vétek. (Bod Péter)

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások