1945. augusztus 6-án az amerikai légierő a világtörténelemben először atombombát dobott le az egyik Japán városra. Hirosima lett a célpont.  A bomba addig elképzelhetetlennek tartott pusztítást okozott. Az első atomtámadást augusztus 9-én egy újabb követte, amelynek áldozata ezúttal Nagasaki városa volt. Azóta is folyik a vita arról, hogy valóban indokoltak voltak-e ezek a támadások.

 

Az atomfizikában 1938-ban német tudósok értek el áttörést, amikor felfedezték a maghasadást követő láncreakció során felszabaduló óriási energiát. Tudjuk, hogy ezt követően a náci tudósok foglalkozni kezdtek az atombomba kifejlesztésével. Máig sem tudjuk pontosan, hogy meddig jutottak el ebben a programban. Mindenesetre ez indította a világhírű magyar tudóst, Szilárd Leót, hogy Albert Einstein támogatásával levéllel forduljon Roosevelt amerikai elnökhöz, melyben javasolta az atomenergia felhasználását hadászati célokra. Ez kezdeményezte a híres Manhattan tervet, ami 1942-ben kapott új lendületet.

A terv katonai vezetője Groves tábornok lett, míg a tudományos munkát Robert Oppenheimer irányította. Az USA kormánya óriási összegeket fektetett a projectbe, kutatási központot létesített Új-Mexikóban, Los Alamosban egy sivatagi területen. A programban az atomfizika legjelesebb tudósai vettek részt, az olasz Enrico Fermi, a magyar Teller Ede, valamint a Németországból elmenekült, zsidó származású Klaus Fuchs (róla később kiderült, hogy Sztálin beépített embere, akinek jelentős szerepe volt az atomtitok elárulásában).

 

hirosima2

Albert Einstein és Szilárd Leó

Miközben a program egyre közelebb jutott a megvalósuláshoz, úgy a Japán elleni háború is a végéhez közeledett. Az amerikai hadsereg MacArthur tábornok vezetésével visszafoglalta a Fülöp-szigeteket, Indo-Kínát, és a Csendes-óceáni szigetek megszállása lehetővé tette a japán városok bombázását. 1944-ben hadrendbe állították a B-29-es szuperbombázókat, és megkezdték a japán nagyvárosok gyújtóbombákkal történő terrorbombázását. Az 1945. március 9-10-én végrehajtott bombázásnak Tokióban legalább százezer áldozata volt, elsősorban polgári lakosok. Miután a amerikai hadsereg elfoglalta Okinawát és Iwo Jima szigetét, napirendre került Japán közvetlen megtámadása. Itt jött számításba az új fegyver bevetése.

1945 májusában az európai háború véget ért, és Németország feltétel nélkül kapitulált. Így az atombomba előállításának eredeti célja már értelmét vesztette. Nem kellett attól tartani, hogy a nácik előbb tudják bevetni. Felmerült azonban az a kérdés, hogy szerepe lehet Japán gyors térdre kényszerítésében. Ismeretes, hogy a japán kormány akkor még nem fogadta el a feltétel nélküli megadást.

 

hirosima3

Tudósok tanulmányozzák a kísérleti robbantások hatását

1945. július 16-án Los Alamosban végrehajtották a Trinity tesztet, az első atombomba felrobbantását. A bomba pusztító ereje a kísérletben részt vevő tudósokat is megdöbbentette, akik csak ekkor jöttek rá, hogy mit szabadítottak a világra. Ez arra ösztönözte Szilárd Leót, hogy megpróbálja rávenni az új amerikai elnököt, Trumant, hogy ne engedélyezze a bomba bevetését.

Ugyanakkor az amerikai vezérkar felméréseket végzett, hogy milyen áldozatokkal járhat Japán szárazföldi inváziója. A becslések 400-800 ezer amerikai halottal számoltak. A tábornokok úgy gondolták, hogy szükséges lenne az új fegyver bevetése, amely elrettentő erővel hatna Japánra. A légierőn belül ki is alakítottak egy speciális csoportot Tibbets ezredes vezetésével a küldetés végrehajtására. A katonai vezetők megkezdték a lehetséges célpontok kijelölését is. Hirosima lett az első számú célpont, a 350 ezer lakosú város ipari és katonai központ is volt. Nagasaki eredetileg nem szerepelt a kiszemelt célpontok között.

 

hirosima08

Harry S. Truman amerikai elnök

Truman közben döntött, és kiadta a parancsot az atomtámadásra. Az akció szupertitkos volt, a Little Boy nevű urániumbombát az Indianapolis nevű cirkáló szállította Tinian szigetére. Az akció titkosságára jellemző, hogy a hajót visszatérő útján megtorpedózta egy japán tengeralattjáró, de a legénység megmentésére a parancsnokság sokáig nem küldött mentőhajót, így a tengerészek nagy része a cápák áldozata lett.

1945. augusztus 6-án szállt fel Tinian szigetéről az Enola Gay nevű B-29-es szuperbombázó, fedélzetén az atombombával, a Little Boy-jal. A gépet a parancsnok, Tibbets ezredes az édesanyjáról nevezte el. A parancsnokon kívül csak a személyzet két másik tagja tudta, hogy egy speciális bombát visznek magukkal, de annak pusztító erejét egyikük sem ismerte. Az Enola Gay-t két másik gép kísérte, és augusztus 6-án nyolc óra körül érték el Hirosimát. Mivel az időjárás megfelelő volt, kibiztosították a bombát és ledobták a városra.

 

**FILE**In this undated handout picture from the U.S.Army Air Force, the ground crew of the Enola Gay B29 bomber which bombed Hiroshima, Japan on Aug. 6, 1945 with the "Little Boy" atomic bomb, stands with pilot Col. Paul W. Tibbets, center, in the Marianas Islands. Tibbets died Thursday, Nov.1, 2007, at his Columbus, Ohio, home. He was 92. (AP Photo/U.S. Army Air Force)

**FILE**In this undated handout picture from the U.S.Army Air Force, the ground crew of the Enola Gay B29 bomber which bombed Hiroshima, Japan on Aug. 6, 1945 with the “Little Boy” atomic bomb, stands with pilot Col. Paul W. Tibbets, center, in the Marianas Islands. Tibbets died Thursday, Nov.1, 2007, at his Columbus, Ohio, home. He was 92. (AP Photo/U.S. Army Air Force)

Az Enola Gay bombázó és legénysége

Az eredmény a gép személyzetét is megdöbbentette Hirosima fölött (fény és lökhatás, gombafelhő), de nem is gondolták, hogy milyen pusztítást okoztak. Becslések szerint azonnal 70.000 ember halt meg, és ugyanennyi megsebesült. A várost gyakorlatilag eltörölték a föld színéről. Nem tudjuk, hogy utólag hányan haltak meg a rádióaktivitás következtében, és milyen károsodást okozott a születendő gyermekeknél. Erről később borzalmas képek születtek.

Azóta is vita folyik arról, hogy szükség volt-e a bomba bevetésére. Mindkét oldalról vannak érvek. Tény, hogy az addigi merev japán politika megváltozott. Már augusztus 15-én, egy héttel a második, Nagasakit elpusztító atomtámadás után a japánok hajlandóak voltak tárgyalni a feltétel nélküli megadásról.

 

hirosima1

A bomba: The Little Boy, azaz Kisfiú

Szeptember 2-án alá is írták az ezt tartalmazó dokumentumot a Missouri nevű amerikai hadihajó fedélzetén. Ennek alapján sokan állítják, hogy az atombomba megrövidítette a háborút, és több ezer amerikai életet mentett meg azzal, hogy nem került sor a japán szigetek inváziójára. Kérdés azonban az, hogy ez volt-e a valódi ok, amely Japán kapitulációjához vezetett. Tudjuk, hogy a japán kormány több tagja már az atomtámadások előtt is reménytelennek tartotta a további ellenállást.

 

hirosima6

Az atomtámadás után –  A várost gyakorlatilag eltörölték a föld színéről.

Van egy másik, sokkal súlyosabb, erkölcsi probléma is. A támadásoknak sok ezer polgári áldozata is volt, nők, gyermekek, idős emberek. Ha ezt a célszerűség elve alapján igazolni próbáljuk, akkor nincs igazán erkölcsi alapunk a másik oldal barbár, kegyetlen tetteinek elítélésére. Gondoljunk arra, hogy milyen borzalommal emlegetjük Varsó, Rotterdam vagy Coventry nácik által történt bombázását. De mi a különbség ezek között, vagy amikor az angol légierő gyújtóbombákkal támadt a nem katonai központ Drezdára, vagy amikor az amerikaiak szőnyegbombázták Tokiót. Mindkét esetben a polgári lakosság moráljának megtörése volt az elsődleges cél. A polgári áldozatok számát azóta is szemérmesen elhallgatják.

 

hirosima07

Hirosima – Barack Obama a Béke Emlékparkban 2015-ben

Hirosima és Nagasaki esetében is azt mondhatjuk el, hogy rideg katonai logika alapján igazolhatók. Olyan logika alapján, amely az emberi életeket, szenvedést nem veszi figyelembe, csak statisztikai adatok érdeklik. Ez viszont a 20. század két szörnyszülött ideológiájának a gondolkodásmódját idézi, a kommunizmusét és a nácizmusét. A régi római mondás jut az eszünkbe, Vae victis, vagyis Jaj a legyőzötteknek! Tehát a győztesnek mindig igaza van, őt semmiért sem vonják felelősségre.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások