KÖNYVESPOLC : Egy anya – Néha olyan könyvet is kell olvasni, ami több a szórakozásnál. Olyat, ami szembesít a forrongó világ problémáival, kicsit felkavar, elgondolkodtat. Most ilyen könyv kerül a közös KÖNYVESPOLC-ra. Ha film lenne, kiírnák: FELNŐTT TARTALOM.
Könyvborító – Fotó: Libri
Vera Politkovszkaja: Egy anya című regényéről olvashatnak. Vera Politkovszkaja nem hivatásos író, sőt, egyáltalán nem az, zenei végzettsége van. Mégis írásban próbálja oldani fájdalmát: édesanyját, Anna Politkovszkaját meggyilkolták. 2006-ban több lövéssel végeztek vele. Sajnos nem fikció, hanem valóság! Politikai gyilkosság történt Moszkvában.
Anna Politkovszkaja, az egyik fontos orosz ellenzéki lap, a Novaja Gazeta újságírója egészen a haláláig írta tudósításait a második csecsenföldi háborúról, az Oroszországot behálózó korrupcióról, bűnökről és azok elhallgatásáról. Miután 2006. október 7-én Moszkva belvárosában meggyilkolták, arca a szólásszabadság jelképévé vált. Lánya, Vera – aki a jelen könyv szerzője – akkor huszonhat éves volt, és a bátyjával, Iljával együtt sokáig küzdött azért, hogy kiderüljön az igazság.
Bár voltak titkos segítői, Vera közvetlen közelről tapasztalta meg az orosz igazságszolgáltatás gépezetének akadozását és megbízhatatlanságát, az egymásnak ellentmondó információkat, a képtelen feltételezéseket. Legfőképpen azért harcolt, hogy ne felejtsék el az édesanyja üzenetét: „Legyetek bátrak, és mindig nevezzétek nevükön a dolgokat, a diktátorokat is.”
Anna Politkovszkaja arcképe – Wikipédia
Részlet az Egy anya című könyvből:
„Anyám mindig kényelmetlen ember volt, nemcsak az orosz hatóságok, de az egyszerű emberek számára is. Minden szépítés nélkül írta meg az igazat a katonákról, a banditákról és a háború húsdarálójába került civilekről. Fájdalomról, vérről, halálról, megcsonkított testekről és derékba tört sorsokról írt.”
Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, a Politkovszkaja név újra vörös posztó lett, ezért Vera végül kénytelen volt egy titkos helyre költözni a családjával. Jelenleg is titkos emigrációban él. Azért írta meg ezt a könyvet, hogy Vera lánya – az unoka, akit a nagymama már nem ismerhetett meg, – és az egész világ emlékezzen annak a bátor nőnek az egyedi történetére, aki mindig kifejezte, hogy nem ért egyet Vlagyimir Putyin politikájával. Volt bátorsága az olvasók elé tárni, hogyan sértik meg az emberi jogokat a hatóságok lépten-nyomon Oroszországban.
Az újságírónő már jóval korábban zavarhatta az orosz rendszert, hiszen a 2004-es beszláni túszdráma helyszínére utazva Navalnijhoz hasonlóan megmérgezték, így kórházba került, nem érte el úti célját, de akkor életben maradt.
Élete szenvedélyes harc az igazságért. A regényből megismerhetjük életét fiatalkorától haláláig. A lánya igyekszik a történetmesélésben objektív maradni, talán azért is, mert nem szeretné veszélybe sodorni a megmaradt családot. Néhány régi fotó azért van a könyvben a családról.
Részlet a Wikipédia szócikkéből:
Anna Sztyepanovna Politkovszkaja (oroszul: А́нна Степа́новна Политко́вская, New York, 1958. augusztus 30. – Moszkva, 2006. október 7.) oroszországi újságíró. A Novaja gazeta kiadvány sajtótitkára, közéleti szereplő, jogvédő és író volt. Különös figyelmet szentelt az első csecsen háborúnak és a második csecsen háborúnak. 2006. október 7-én agyonlőtték annak a háznak a liftjében, ahol lakott.
Politkovszkaja többször is ellátogatott háborús övezetekbe. A 2000 januárjában Csecsenföldön, a hadi cselekményekről készített riportsorozatáért „Oroszország arany tolla” díjban részesült. Ezenkívül az orosz újságíró szövetségtől „Jó cselekedet – jó szív” díjat, valamint „Arany gong – 2000” díjat kapott. Politkovszkaja szerzője számos dokumentumkötetnek, melyek a csecsenföldi helyzettel foglalkoznak: Utazás a pokolban, Csecsenföldi napló (2000) A második csecsen háború (2002), Csecsenföld: Oroszország szégyene.
Utolsó cikkének címe a Novaja gazetában Szövetség bosszúból, amely azokról a csecsen osztagokról szól, amelyek az oroszok oldalán harcoltak. Több könyvét lefordították idegen nyelvekre, és megjelentek külföldön. A Putyin Oroszországa és az Oroszország Putyin nélkül kötetei Nagy-Britanniában jelentek meg. 2004 júniusában interjút készített Ramzan Kadirovval, aki akkor a csecsen elnök helyettese volt. Kadirov az interjú során goromba volt Politkovszkajáva,l és fenyegetően viselkedett.
Tüntetés az újságíró mellett – Fotó: euronews
Anna Sztyepanovna Politkovszkaja jogvédő tevékenysége
Az újságírás mellett Politkovszkaja jogvédőként is tevékenykedett. Segített az elesett katonák szüleinek jogaik érvényesítésében a bíróságon. Korrupcióellenes vizsgálatot vezetett a Honvédelmi Minisztériumban, a Csecsenföldi Egyesített Erők Parancsnokságán, segítette a 2002. október 23–26. közötti moszkvai túszdráma áldozatait. 2001 szeptemberében egy publicisztikájában, amely Eltűnő emberek címmel jelent meg, a rendőrség munkatársait, akiket a csecsen belügyminisztériumhoz vezényeltek, békés polgári személyek ellen elkövetett gyilkosságokkal vádolta meg.
A megvádolt személyek egyikét 11 évre ítélték. 2003-ban Ramzan Kadirovot és alárendeltjeit emberrablással és más bűncselekménnyel vádolta. 2004 szeptemberében a Novaja gazetában Ingusföld elnökéről, Murat Magometovics Zjazikovval jelentetett meg kritikus cikkeket. A Novaja gazeta főszerkesztője, Dmitrij Muratov azt mondta, hogy Politkovszkaja a halála napján egy anyagot akart leadni a csecsen hatóságok által alkalmazott gyakorlatról. Muratov elmondása szerint a készülő cikkben Kadirov biztonsági szolgálatát vádolta volna azzal, hogy embereket kínoznak.
Meggyilkolása
2006. október 7-én lőtték le a liftben, abban a házban, ahol lakott, Moszkva központjában. A rendőrök egy pisztolyt találtak mellette és 4 töltényhüvelyt. Az első információk bérgyilkosságra utaltak, mivel négy lövést adtak le, köztük egy kontroll-lövést a fejére. Anna Politkovszkáját Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin születésnapján ölték meg.
Sírhelye: Moszkva, Trojekurovszkoje temető
A regény nem tér ki a továbbiakban olvasható tényekre. Az olvasó igazságérzetét bántaná, ha nem derülne fény a gyilkosokra, a cselszövésekre. Az internet segítségével sikerült feltárni, mi a folytatása a gyilkosságnak. Itt olvashatják.
Az ügyben csak 2014-ben indult tárgyalás. 2015-ben született ítélet. Politkovszkaja megölésével főként csecseneket vádoltak meg. Feltételezhető volt, hogy a gyilkosságra utasítást kapó csecsenek nem számoltak azzal, hogy a hatalom – bűnrészességének tagadása érdekében – majd börtönbe veti őket. Öt vádlottat találtak bűnösnek, köztük Szergej Hadzsikurbanovot, volt rendőrt, akit a gyilkossághoz nyújtott logisztikai támogatás miatt találtak bűnösnek.
A volt moszkvai rendőrtiszt azonban jelentkezett az orosz védelmi minisztérium toborzására az Ukrajna ellen indított háborúban, és a szerződés szerint teljesítette a féléves küldetést, amely után elnöki kegyelemben részesült.. .A gyilkos lövést leadó Rusztam Mahmudov életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A csecsen elítéltek: Lom-Ali Gajtukajev csecsen bűnbanda-főnök és három unokatestvér, Rusztam, Dzsabrail és Ibragim Mahmudov. Gajtukajev és Rusztam Mahmudov életfogytiglanit kapott, a többieket 12 és 20 év közötti büntetésre ítélték. Később, bűnrészesség címén, Dmitrij Pavljucsenkov volt rendőrt 11 évre ítélték. Gajtukajev 2017-ben meghalt a börtönben.
„Oroszország ésszel érthetetlen, rőffel mérhetetlen.”(Gogol: Holt lelkek)
Moszkva – Fotó:Pixabay
Egy anya elvesztése óriási veszteség az életben, hiánya és a maga után hagyott űr fájdalma egy életen végigkísér. Vera Politkovszkaja a gyászfolyamat részeként tárta elénk a krimihez hasonló izgalmakkal teli történetet. Stílusa kellemes, az „élet-írta” történet fordulatos. Szeretettel ajánlom.
“Biztos vagyok benne, ha a különféle nemzetek anyái mind találkoznának, nem lenne több háború.” /– E. M. Forster
A könyv az ATHENAEUM Kiadó munkája.
Farkas Ferencné Pásztor Ilona
