Talán évszázadok óta nem jelent meg az emberiség történetében olyan innováció, ami akkora változást, felfordulást és nem kis mértékben bizonytalanságot hozott volna, mint a mesterséges intelligencia.

Ehhez mérhető kaliberű változás lehetett őseink számára a tűz felfedezése és megszelídítése, vagy a 15. században Gutenberg révén a nyomtatás feltalálása. A ma zajló változást azonban sokkal inkább lehetne a villamosenergia megjelenéséhez, a 19. században az ipari forradalomhoz, vagy három évtizeddel ezelőtt az internet megjelenéséhez hasonlítani.

Vajon elveheti a mesterséges intelligencia az írók munkáját? (És miért nem?)

Az AI mindenhol ott van

A mesterséges intelligenciáról az évtized elején kezdtek először beszélni, majd nem sokkal később mindenki a ChatGPT nevű újdonságot tesztelte, vicces, majd komolyabb dolgokkal. Innentől mára már eljutottunk oda, hogy ez a technológia behálózza szinte minden területét az életünknek.

Az első terület, ahol megjelent, az hasonlóan az internet elterjedéséhez, az online szórakozás világa volt. Ahogy az első online kaszinó is már 1993-ban debütált a világhálón, úgy az AI által nyújtott lehetőségek is elsősorban ezen a területen jelentek meg. Az ilyen platformokon játszott játékok mögött ma már ott van egy algoritmus, ami figyeli a játékosok szokásait, elemzi azokat, és igyekszik az ízlésüknek leginkább megfelelő játékokat kínálni.

Azonban ott van ma már az otthonodban a smart home koncepciónak köszönhetően, megtalálható az újabb gépkocsikban, sőt a fejlettebb városok a napi forgalom elemzésére és szabályozására is használják.

Ennek megfelelően mondhatni, magától értetődő, hogy az AI a kultúrában, azon belül az irodalomban is megjelent.

Tim Boucher használja, Stephen King ellenzi

Ahogy minden területnek, így az AI irodalmi felhasználásának is megvolt/megvan a maga vadnyugati korszaka. Amikor néhányan úgy gondolják, a kor szellemében tudnak kiemelkedni. Így, nem kevés példa akadt rá, hogy különböző irodalmi pályázatokon írók, vagy inkább “írók” AI által generált szövegekkel jelentek meg.

Emellett egy bosnyák fiatalember az AI kor hajnalán elkezdett angol nyelven különböző témájú, alapvetően IT-jellegű könyveket íratni. Ezekből ma már komoly jövedelme van.

A kezdeti kapkodás után mára az irodalomban kialakult két tábor: azoké, akik bevallottan használják és kísérleteznek a mesterséges intelligenciával és a másik, akik ezt semmi szín alatt nem tennék, az emberi kreativitásra esküsznek. Illetve, érdemes hozzátenni, nyilván vannak azok is, akik használják, de nem ismerik be.

Az AI pártján álló írók táborába tartozik Tim Boucher kanadai író, aki eddig több mint 120 ilyen könyvet adott ki. Állítása szerint ezt kísérletező jelleggel tette. Sean Michaels a Do You Remember Being Born? című könyvében szintén igénybe vette a technológia segítségét.

Kissé visszafogottabban nyúlt a témához, de ezt a tábort erősíti Ajay Chowdhury krimiíró is, aki saját bevallása szerint az ötleteléshez és a stilisztikai finomításokhoz használ AI-t.

Az ellentábor egyöntetű véleménye, hogy a mesterséges intelligencia szerzői jogi aggályokat vet fel, emellett elvesz az irodalom értékéből is. Stephen King, korunk egyik legnagyobb írója azt mondta, kíváncsi, érdekli, mit hoz az AI, de egyben szkeptikus is, szerinte az emberi tudás, fantázia nem helyettesíthető gépi megoldásokkal.

Nem lenne meglepő, ha a mester egyik soron következő regényében valamilyen formában megjelenne a mesterséges intelligencia, mint legyőzendő elem. Hasonló kísérlete már volt a Mobil című könyvében, ahol a túlzott mobilhasználat okozott tragédiát az emberiség számára.

Margaret Atwood, A szolgálólány meséje szerzője többször is nyilatkozott a témában. Az ő álláspontja, hogy egy veszélyes újdonságról van szó. Jonathan Franzen szerint pedig az AI nem képes olyan hiteles emberi történetet alkotni, aminek irodalmi értéke is lenne.

Vannak néhányan, akik inkább semleges álláspontra helyezkednek. Ilyen Kazuo Ishiguro, aki szerint a mesterséges intelligencia hozadéka az irodalomban hasonló lehet, mint a zenében az elektronikus zene, vagyis új műfajokat hozhat létre.

A használat előnyei és kockázatai

Nyilvánvalóan az olvasók között is vannak mindhárom tábor képviselői közül néhányan. Az AI még mindig kialakulóban van, a felhasználás és annak etikai és egyéb megfontolásai is formálódnak, de már most lehet látni bizonyos előnyöket és hátrányokat.

A többség az utóbbiakból sorol fel többet, ezért most fordítsunk a történeten, jöjjön néhány pozitívum.

Az egyik pozitívnak tekinthető elem az, amit sokan kihangsúlyoztak már az olyan dilemmák kapcsán, hogy az AI elveszi-e az emberek munkáját. Ez a “ki ural kit” dilemmája, a lényege pedig, hogy az irányítás az író kezében maradjon. A technológiát kizárólag segédeszközként használja, ötletelésre, dilemmák tisztázására.

Aki már kísérletezett például a ChatGPT-vel, megtapasztalhatta, hogy az algoritmus a finom kis javaslataival igyekszik irányba állítani a kérdezőt. Ezért fontos a gyeplőt a kézben tartani.

A másik pozitív elem nem annyira az alkotásról és az írásról, mint az olvasás jövőjéről szól. Az AI alapú algoritmusok az olvasó ízlésvilágának, preferált műfajainak ismeretében ugyanis sikeresebben javasolnak olyan olvasnivalót, ami leköti az embert, ezáltal pedig hatással lehet az olvasási kultúra megőrzésére.

Jöjjön akkor az árnyoldal. Azok, akik már jártasabbak az AI használatában, könnyen azonosítani tudják egyes weboldalakon az ilyen módon íródott cikkeket, azok struktúrája, hangneme alapján. Tehát arról van szó, hogy ha az írók túlságosan is a mesterséges intelligenciára támaszkodnak, egy idő után egymáshoz nagyban hasonlító művek készülnek.

Elég csak belegondolni a fent említett írók munkásságába. Mennyire változatos, egymástól eltérő, sokszor megdöbbentő fordulatokkal dolgozik például King. Ez az emberi kiszámíthatatlanság pedig egy olyan tényező, amit egy prediktív modell sem tud előrejelezni.

Ami pedig az egyik legkomolyabb kockázati tényező, az az AI-tól való túlzott függés kockázata. Ha a szerzők hozzászoknak, hogy az alkotói fázis egyes részeit ilyen módon végzik, az algoritmusok által kínált megoldások rabjai lehetnek. Kényelmesebbé válik megkérdezni a “robotot” egy-egy dilemma kapcsán, mint saját kutatást végezni.

Összegezve, az irodalom és az AI kapcsolata egy izgalmas terület, rengeteg kihívással. A meccs még javában zajlik, az irodalom kedvelői nyilvánvalóan az emberi kreativitásnak szurkolnak.

 

SZPONZORÁLT TARTALOM