Idén is megrendezi az immár hagyománnyá vált éves tobozszüretét a Folly. Ezúttal advent harmadik hétvégéjén, 2021. december 11-én vezetett túrák során fogják leszedni az öthektáros arborétum szüretelésre váró atlasz- és himalájai cédrusai, valamint az óriástobozú fenyői tobozait. Egyes, több mint tízméteres fák esetében speciális eszközökkel, alpintechnikával.

A tobozok szüretelése minden évben egyedülálló élmény a Follyban, hiszen előfordul, hogy az arborétum fenyői több mint tízméteres magasságokba nyúlnak, ezért bizonyos esetekben csak speciális eszközökkel, alpintechnikával szüretelhetők le.

Idén kicsit később értek be a tobozok, mint az elmúlt években, ezért november helyett december 11-én, advent harmadik hétvégéjén lesz a tobozszüret.

A Folly kertészei vezetett arborétumi túrán mesélnek majd a kert és fáinak történetéről. A séták során a tobozok érettségétől függően atlasz- és himalájai cédrus, valamint a Pinus coulteri, azaz az óriástobozú fenyő tobozai kerülnek leszüretelésre.

A túrák kiindulópontja a Nádasház mellett álló több mint 60 éves atlaszcédrus lesz, amelyet még Folly Réka édesapja, Folly Gyula ültetett.

Az atlaszcédrus tobozai könnyen felismerhetőek a tojásdad alakjukról. A himalájai cédrus tobozai is hasonló formájúak, de az atlaszcédrusénál nagyobbak. Az óriástobozú fenyők 10-15 méter magasak, érett tobozaik pedig 30–40 cm hosszúak és 20-30 cm szélesek is lehetnek. A Follyban található egyik példány már 80 éves, a negyedik generációs tulajdonos, Folly Réka nagypapája ültette, a másik fa 60 éves, és még az édesapa, Folly Gyula ültette.

tobozszüret

A tobozok kizárólag magfogás céljából kerülnek leszüretelésre, nem vihetők el. De a szüret napján a Folly ajándéktobozokkal kedveskedik a látogatóknak, akik erdei fenyő, feketefenyő, himalájai selyemfenyő, mexikói selyemfenyő és ciprus tobozok közül választhatnak majd.

Az érdeklődőket egy külön erre a napra összeállított speciális belépőjeggyel várják, amely a felnőtt belépő mellett tartalmaz egy 3 fogásos menüt a Folly éttermében, valamint egy saját nevelésű ciprus magoncot is. A speciális jegy árairól a Folly honlapján és Facebook oldalán tájékozódhatnak.

Program: 2021. 12. 11. szombat (rossz idő esetén pótnap: 12. 18. szombat)

• 11:00 óra: 1. vezetett túra és tobozszüret
• 14:00 óra: 2. vezetett túra és tobozszüret
A túrát vezetik: Imre Zsuzsanna pedagógus, az arborétum kertésze és Szegedy Barnabás biológus, az arborétum kertésze
Gyülekező a Nádasház előtt a túrák kezdési időpontjában.
*A túrán való részvételnek a belépőjegy megváltásán felül külön költsége nincs

Tobozszüret
Pinus coulteri – óriástobozú fenyő

A Pinus coulteri, vagyis az óriástobozú fenyő a világ legnagyobb tömegű tobozt nevelő fenyője. 25 méter magasra is nőhet az amerikai bokorerdőkben. Rozsdabarna kérge pikkelyes, mélyen repedezett. Merev, szürkészöld tűlevelei 20–30 cm hosszúak. Virágzatai tavasz végén-nyár elején nyílnak. A tobozok a másod-, harmadévre fejlődnek ki, és nemegyszer a három kilogrammot is elérik. Az érett toboz 30–40 cm hosszú és 20-30 cm széles. Magjai egykor indián törzsek fő táplálékául szolgáltak, gyantája pedig gyógyító összetevőket tartalmaz. Angolul özvegycsinálónak, azaz widowmakernek nevezik.

Cedrus atlantica – atlaszcédrus

A Folly család mindig is szívügyének tekintette a cédrusok magyarországi meghonosítását. A 110 évvel ezelőtt még Európa-szerte ritkaságnak számító ciprus- és cédruscsemetéket az alapító Dr. Folly Gyula orvos hozatta és telepítette a Balaton északi partjára. Az ország első cédruserdejét (22,1 ha) Agostyánban Folly arborétumi magból Kiss Miklós és Barabtis Elemér 1955-ben telepítette.

A magyarországi, erdő jellegű (17,5 – 24,5 ha) Cedrus atlantica állományok (Neszmély, Agostyán, Gödöllő) mind a Folly arborétumi magból származnak. Az atlaszcédrus örökzöld fa, Észak-Afrikában honos, 40 m magas, széles fává fejlődik. Koronája fiatalon kúpos, az idős példányoké laposan szétterül. Felálló tobozai éretlenül zöldek, éretten pedig fénylő barnák. Lassan nő, szélvédett, meleg helyen fejlődik a legszebben.

Fája arról is ismert, hogy illatos olaj itatja át, amely rendkívül ellenállóvá teszi a korhadással, pusztulással szemben. Ezt felismerve Egyiptomban a múmiák koporsóit készítették a fájából, majd később a föníciaiak a hajóikat építették belőle. Egy legenda szerint ebből készült Jézus keresztje is. A művészetben a cédrus fája az örök élet és a paradicsomi lét szimbólumaként terjedt el.

Cedrus deodara – himalájai cédrus

A himalájai cédrus (Cedrus deodara) természetes élőhelye a Himalája nyugati és középső vonulatain, Kelet-Afganisztántól az indiai Garhwal megyéig (Delhi délköréig) terjed. Emellett még Nepál nyugati részén, a Kurnauli-völgyben fordul elő. Eredeti termőhelyén magassága elérheti az 50 métert, Európában mintegy feleekkorára cseperedik. Koronája a fiatalon is lecsüngő ágvégekkel festői, széles, kúpos; idősebb korában ernyősödő. Fiatal hajtásai fagyérzékenyek. A szárazságot jól tűri, de gyors növekedéséhez öntözni kell. Világos helyen érzi jól magát, és évente akár 40 centimétert is nőhet.

 

Forrás: salt.hu

Hasonló cikkünk:

Aranyat nyert a Folly 2019-es Rajnai Rizlingje

 

Hozzászólások