A Vass István-Pál – VIP és Antalffy Yvette-Hildegard – AYH  házaspár közös haiku-kalligráfia kiállítása május 15-től két hónapig  az OORI-Galériában.

 

yvette_s_pista

 

2011 szeptemberében egy reggel arra ébredtem, hogy a gondolataimat haikukba szintetizálom ezentúl. Tizenhét szótag, 5-7-5 szótagos sorokban. Ezzel az ötletemmel „megfertőztem” a férjemet is. Így egymást inspirálva, mindennap született egy-egy haiku. Majd kísérletképen, néhány virtuális-ecsetvonással szimbólumokat festettem a haikuinkhoz. A kísérlet tetszést aratott a baráti körben. A férjemé fekete alapon fehér ecsetvonásokkal, az enyémek pedig fehér alapon feketével.

(Anagrammáinkat is elkészítettem: Vass István-Pál – VIP és Antalffy Yvette-Hildegard – AYH.) Közel hatvan illusztrált mű született egy hónap leforgása alatt. Ebből és a későbbiekből adunk át most válogatást.

 

KÖZÖS KIÁLLÍTÁS VIP-AYH-feketén-fehéren1

A haikuról
A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelv irodalmában megjelent. Három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak). Egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás. (Az összecsengő sorvégek sokszor csak a fordítók leleményei.) A haikut ugyanakkor nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van.
A haiku azonban nemcsak versforma, hanem műfaj is. Haiku formában íródnak a szenrjú-k (tréfás alkalmi versek), vagy a dzsiszei-k (halál előtti búcsúversek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku műfaj alá.

A kalligráfiáról
„Van egy kanji, elsők között tanuljuk, ha japánul tanulunk. Ez az írásjegy a jin, nin, hito (dzsin, nin, hito) olvasatokkal rendelkező ember (人). Nézzük meg történetét.

Amikor először tanultam leírni ezt a kanjit, a mesterem egy nagyon szép történetet mesélt arról, hogy mit ábrázol maga az írásjegy. Én mindig úgy képzeltem a nyugati fejemmel, hogy az ember írásjegye egy embert ábrázol, ahogy két lábon áll. A mesterem viszont úgy tanította, hogy a két szár két embert ábrázol, ahogy támogatják egymást mindenben, lévén az emberben ez egy értékes tulajdonság. Az emberek képesek egymás segítésére. Éppen ezért van az, ha leírjuk ezt az írásjegyet, akkor a két szárának egyforma erősnek kell lennie. Érdekes, nem? Ezzel a gondolattal egy teljesen más érzés- és gondolatvilágba tekinthetünk be, mint amilyen elképzelés mondjuk az enyém volt. Az ember kanjija így egyben a közösséget, az együtt való munkálkodást is magában hordozhatja.” (Gáncs Nikolasz – japán kalligráfus)

 

Magamról
39 éve élek a férjemmel házasságban. Két felnőtt fiam van. Budán, a XII. kerületben lakom. Műszaki, kommunikációs és újságíró végzettséggel, vagy inkább „kezdettséggel” rendelkezem. Korábban alapvetően műszaki területen dolgoztam. Voltam villamosgép-szerkesztő, számítógépes nyomdai előkészítő, és dolgoztam az egészségügyi informatika területén is. Közel hat éve sorstársi önkéntesként egyik segítője vagyok az OORI (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet) Ergoterápiáján működő kreatív klubnak, és az ott működő OORI Galéria kiállító művészeivel bemutató interjúkat készítek.

Egy éve A-Z élet dolgai – haiku-kalligráfiák A-tól Z-ig címmel volt már egy önálló kiállításom ugyanitt.

OORI-Galéria – Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, a főépület -aulája – Budapest XII. kerület, Szanatórium utca 19.

IMG_3227

Antalffy Yvette-Hildegard

 

Hozzászólások