Mit el nem mond egy mozdulat, / Ha kezeddel a búcsút inted; / Mit el nem árul mosolyod: / Azt mind kimondja egy tekintet! (Szilágyi Domokos) – Minden mozdulatunk közlés. Ha e testbeszédet megtanuljuk helyesen értelmezni és használni, jobban megértjük embertársainkat, és jobban megértethetjük önmagunkat. Ezzel a témával foglalkozik a viselkedés-lélektan, számos élethelyzetben elemzi a gesztusok jelentését.

testbeszed

A testbeszéd az ember érzelmi állapotának külső látható jele egy olyan gesztuson vagy mozdulaton keresztül, amely akár tudat alatt is elárulja az adott személy pillanatnyi érzelmeit. Például az a személy, aki fél, összefonja a karját, egyfajta bástyát létrehozva maga előtt. A test jelzései és ezeknek a jelentősége a legtöbb embert nem foglalkoztatja, pedig egy beszélgetés folyamán az üzenetek jó része a testbeszéd segítségével jut el a másik félhez. A testbeszéd megértéséhez egyszerre kell hallgatnunk, amit mond az alany, és közben figyelni őt, arcát, gesztusait…

A testbeszéd már az állatvilágban is jelen van, tehát feltehetőleg az emberiséget is igen korai korszaktól fogva nyomon kísérte.

Tudjuk, ha a kutya morog, vicsorog, akkor nem vagyunk rokonszenvesek neki, esetleg meg is támadhat minket. A testbeszéd úttörői a némafilmek színészei voltak, hiszen hang hiányában a színészek teljesítménye attól függött, hogy a testükkel mennyire pontosan voltak képesek kifejezni mondanivalójukat. (Charlie Chaplin)

testbeszed

Tudósok állapították meg, hogy az emberi kommunikáció mintegy 55 százaléka nem csak szavakkal történik. Kereskedelmi megbeszélések és üzleti tárgyalások elemzése bizonyítja, hogy a tárgyalóasztalnál keltett benyomás 60-80 százalékát a testbeszéd határozza meg.

Öt nagyobb területet lehet elkülöníteni a testbeszéden belül, mint vizsgálható területek az emberi testen. Ezek a testtartás, a mimika, a gesztusok, a távolság és a hanglejtés, avagy tónus. A testtartás magába foglalja mind a pillanatnyi testtartást, mind pedig azokat a mozdulatokat, amelyeket a beszélgetés/találkozás/tárgyalás alatt tesz a másik fél. Ilyen pl. a súlypont áthelyezése, vagy éppen az előre-hátra billegés.

A mimika hatókörébe tartozik mindaz, ami az emberi arcon megfigyelhető, pl. a kacsintás, a mosoly és természetesen az akarattal nem befolyásolható elpirulás is… A gesztusokhoz soroljuk a karok mozdulatait, továbbá olyan cselekedeteket, amelyek a téma szempontjából jelentőséggel bírnak, mint például egy ajtó kinyitása.

A távolság körébe a többi embertől tartott távolság értendő. Egy baráthoz példának okáért közelebb állunk meg, mint egy idegenhez. Természetesen ide tartozik a távolság változtatása is, mint például a hátrálás. Végezetül pedig a hanglejtés kategóriájába azok a jelenségek tartoznak, melyek a beszéd során lépnek fel, mint a hangerő vagy a beszéd dallama, a suttogás.

Fontos megjegyezni, hogy más-más népeknél, más-más kultúrákban a testbeszéd jelentősen különbözhet! A testbeszéd közvetíti a kulturális hovatartozást.

Nem verbális alapmagatartásunkat jórészt elsajátítottuk, és számos mozdulatunk, gesztusunk kulturálisan meghatározott.
• A testtartás, mint a testbeszéd lehetséges jelzésének, értelmezésének esetében megfigyelhető, hogy minél nagyobb izommunkát végzünk valamilyen testtartás fenntartásához, az arányosan bizonytalanabb, illetve feszültebb lesz. Az az ember, aki ilyen állapotban van, képtelen lazán járni, ülni, állni, egyszóval a teste nem képes a nyugalmat sugározni. A testi és lelki folyamatok mindig egyensúlyban vannak. Így a test az érzelmek közvetítésében jelen van. Például a mereven ülő emberek feltehetőleg egyfajta lelki görcsben is vannak az adott pillanatban.
a./ Vállvonogatás: tipikus példa arra, hogy az illető nem érti vagy nem tudja, miről beszélnek. Összetett gesztus: széttárt tenyér, felhúzott váll, felvont szemöldök.
b./ Karika formára görbített hüvelykujj+mutatóujj. Európa legtöbb országában a „minden rendben” = OK jelentésű.
c./ „V” jelzés. Churchill népszerűsítette a 2. világháború idején: victory = győzelem.
d./ száj eltakarás – Füllent az illető. Különösen gyermeknél nyomon követhető ösztönös mozdulat.

A testbeszédet hosszú ideig tudatosan nem lehet befolyásolni, nem lehet annyira megosztani a figyelmet, hogy a mondandó tartalmára is ügyeljünk, s a mozdulataink, arcjátékunk se árulja el a véleményünket. Érdemes pozitív, nyílt gesztusokat elsajátítani és használni, hogy kommunikálni tudjunk másokkal, és kiküszöbölhessük a negatív jelzéseket adó gesztusokat. Kellemesebbé teszi az emberekkel való együttlétet, és kiváltja a hallgatóság rokonszenvét is.

 

 

Forrás:

Max A. Eggert: Testbeszéd c. kötete

Cikk a Profession.hu oldalon

 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

A szerző korábbi cikke itt olvasható

 

Hozzászólások