Szinkronicitás, avagy gém a kéményen. Létformámmá lett a szemlélődés. Naponta többször is kinézek a déli tájolású ablakomon, és van, hogy gyönyörű felhőjárásokat, derült időben csíkhúzókat, Holdat, fákat és madarakat fotózok.
Van egy hatalmas on-line gyűjteményem, amelyet mára már tematizálva gyarapítok.
kY/belátás az ablakomból, Felhők, Hold, Madarak
….
Szinkronicitás, avagy gém a kéményen
Novemberi kora esti szürkület volt. Egy, itt még soha nem látott madár pihent meg hosszú percekre/negyedórára/félórára a szemközti ház kéményén. Kivárta, míg a fényképezőgépemet előszedem, és kiállok az erkélyre, hogy elkapjam ezt a hosszúra nyúlt pillanatot. A mozdulatlanságot látva, már-már azt gondoltam, hogy a szembe-szomszéd madárijesztőnek tette a kéményére. Találgattuk az ismerőseimmel a fb-on, miféle madár ő, majd kiderült, hogy egy gém, szürkegém.
Gém a kéményen – Egy alapvetően vizimadár mit keres Bel-Budán? Tán úton van északról délre…?
A szinkronicitás jegyében azt gondolom, hogy ennek a mai gémnek a kémény tetején van számomra még más üzenete is. Ahogy a fehérsólyomnak, a feketerigónak vagy a sárgarigónak – „leánykori nevén” AranyMálinkónak – is volt.Vannak madarakról szóló történeteim, haikuim. Vagy itt a népdal pávája a vármegye ház tetejére való leszállással.
Ady Endre 1907-ben, a Vér és arany címú kötetében jelentette meg a „Felszállott a páva” című versét, mely már maga is „változat magyar népdalra” –, a népi szöveg döbbenetes erejű, forradalmi továbbgondolása.
Ady Endre: Fölszállott a páva
»Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.«
Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.
Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.
Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.
Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.
Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.
Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.
Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.
»Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.«
Molnár C. Pál Menyasszony variációi
Képek forrása: Álmok útján, Menyasszony
…..
Szinkronisztikus jelenségek amatőr kutatójának is vallom magam a „serendipity”-ségen túl.
Serendipity
… avagy véletlenül érdekes és értékes dolgokra bukkanok …
… sokszor egészen másra találok rá, mint ami után kutatok …
Szinkronicitás
A szinkronicitás szót a pszichológia tudományában először Carl Gustav Jung kezdte használni az 1920-as években. A szinkronicitás szótári definíciója pszichológiai értelemben ‘eredetileg egymással kapcsolatban nem álló események előfordulása és a meggyőződés, hogy ez az együttes előfordulás nem puszta véletlen’. Egyszerűen fogalmazva a szinkronicitás egy rejtélyes esemény, amikor két vagy több dolog történik egyszerre, egymással összefüggésben, bár normál esetben ez lehetetlennek tűnne.
Jung úgy gondolta, hogy a szinkronicitás a spirituális ébredés kulcsfontosságú eleme. Ez vezeti ki az egyént az egocentrikus gondolkodásból, ez irányítja a gondolkodást a felismerés felé, hogy szorosan kapcsolódunk másokhoz.
JUNG A SZINKRONICITÁST „JELENTŐSÉGTELJES VÉLETLENNEK” NEVEZTE, EGY REJTÉLYES ÖSSZHANGNAK OLYAN ESEMÉNYEK KÖZÖTT, AMELYEK ELVILEG NEM FÜGGNEK ÖSSZE.
Ezek azok az események, amik elbűvölő kis mosollyal zúzzák ripityára az összes addigi elképzelésedet a „valóságról”. Személyes tapasztalatom szerint nincs semmiféle szer vagy más dolog, ami úgy fel tudna dobni, mint egy szinkronicitás élmény. Amikor megtörténik, tudod, hogy igaz. Ott, akkor, úgy. És nagyszerű! Drámaibb esetekben már a lélegzeted is elakad. Majd szétrobban a fejed, extázisba kerülsz, döbbenetes élmény. Mintha sziporkázna minden.
A valóság valami olyan titkos rendszerét láthatod meg, ami nem is létezik… létezne… létezhet… mégis ott van! A világ, amiről úgy gondoltad, jól ismered, most nem több, mint egy árnyék, egy rejtett, hatalmas Igazság árnyéka, amit addig soha nem mertél látni.
Forrás
……
Gém a kéményen – Hogy kerül a szinkronicitás egy gém formájában a szemközti ház kéményére?
Míg ezen agyalok, nehány kattintás után megjelenik egy hirdetés a hírfolyamban, hogy a hétvégén a Társasjátékok Ünnepe lesz a Millenárison, melynek egyik főtámogatója a Gémklub Társasjáték Bolt.
…….
De nézzük közelebbről meg magát a Gém madarat:
„A szürke gém részben vonuló madár. Az észak-európai – és részben a közép-európai – állomány télire Afrikába, a Szaharától délre eső vidékre vonul. Viszonylag későn indul, és korán érkezik: Magyarországon február és október között figyelhetjük meg; igaz, az állomány egy része itt tölti a telet.
Alapvetően társas madár, bár egyedül vadászik. Élőhelyén, mocsarak, folyók, tavak partján rokonaihoz hasonlóan halakkal, kétéltűekkel, csigákkal, hüllőkkel, kisemlősökkel, rákokkal táplálkozik. Vadászati stratégiája a gyorsaságra és a kivárásra épül: mozdulatlanul áll a sekélyesben, várva az áldozatot, majd hegyes csőrével lecsap. Olykor úsznia is kell, ami nem okoz neki gondot. Táplálékkeresés közben akár 30 kilométerre is eltávolodhat pihenőhelyétől, és nem ritka, hogy táplálékban gazdag helyeken tömegesen bukkan fel. Előszeretettel dézsmál meg halgazdaságokat és kerti tavacskákat.
Röpte közben feltartott feje, S alakban behajtott nyaka és hátranyújtott lába a gémfélék jellemzője. Ez a tartás a gémfélékre jellemző, és megkülönbözteti őket a gólyáktól, a darvaktól és a kanalasgémektől, melyek előre kinyújtott nyakkal repülnek. Repülése lassú, nehézkes. Jellegzetes hangja az érdes, recsegő „kraank” kiáltás. Fészkelőhelyén olykor csőrét csattogtatva ad hangot.
A szürke gém lassú szárnycsapásokkal repül, és időnként rövid ideig siklik a levegőben. Néha kering a levegőben, ilyenkor komolyabb magasságokat is elérhet, de nem olyan gyakran teszi ezt, mint a gólyák. Tavasszal és esetenként ősszel is jóval magasabbra emelkedik, mint a gémtanya, és ilyenkor pár után kutat, majd a párzást megelőző bemutató során manővereket, illetve zuhanórepülést mutat be. E madarak gyakran fákon gubbasztanak, ám idejük jelentős részét a földön töltik, mozdulatlanul ácsorogva hosszú ideig, gyakran egy lábon egyensúlyozva.
Gém a kéményen – Városi életmód
A szürke gémeknek megvan az a képességük, hogy városi körülményekhez is tudnak alkalmazkodni olyan helyeken, ahol fészkelőhelyet és táplálkozási lehetőséget találnak maguknak. Hollandiában a szürke gémek az utóbbi évek során számos városi életteret birtokba vettek. Az olyan városokban, mint amilyen Amszterdam is, a gémek mindig is jelen voltak, és alkalmazkodtak a modern városi élet körülményeihez.
Ugyanúgy vadásznak, mint máshol, de gyakran felbukkannak utcai vásárok és büfék környékén. Néhány egyed kihasználja, hogy az emberek etetik őket az otthonaiknál kihelyezett etetőkből, vagy kapnak halakat a horgászok, halászok zsákmányából. Kisebb mértékben ugyan, de hasonló viselkedésmód alakult ki Írországban. A díszhalakkal teli kerti tavak csábítóak a gémek számára, és lehetőséget biztosítanak a fiatal egyedek számára, hogy elsajátítsák a könnyű prédák elejtésének módjait.” (forrás: wikipedia)
….
Gém (Ardeidae) mint szimbólum
A mocsárvidékeken élő gázlómadár, Nap szimbólum. Az egyiptomi benu madarakat általában szürke gémként ábrázolják. Az éberséget, az isteni tudományt jelképezi, vagy negatív értelemben a kíváncsiságot, gyávaságot fejezi ki.
…..
Gémes kút mint vízforrás és manuális távközlési jeladó
A gémeskút a földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő vízkiemelő szerkezet.
Elnevezései
gémeskút – általános és leggyakoribb
csigáskút – a Dunántúl nyugati és déli részén
nyilas kút – Szlavóniában
komponás kút – Erdélyben
puca kút – Eger környékén
„saduf” – arab nyelvű országokban
Története
Eredete Arábiába vezet. A sadúf nevű vízemelő szerkezetet már az ókorban ismerték. A sadúf (arabul شادوف, šādūf) vízemelő eszköz, a gémeskútnak szerkezetében megfelelő egyszerű gép. Ezeket nem csak kutak, hanem folyóvíz mellé is telepítették. Mezopotámiában jelent meg, egy i. e. 2000-re datált, Sarrukín korabeli pecséten is megjelenik. Az ókori Egyiptomban is elterjedt volt. Magyarországra feltehetően a török hódoltság idején került. Ez a kútszerkezet azután egész Közép- és Kelet-Európában mindennapossá vált, pár évtizede az Alföldön még a legelterjedtebb víznyerőeszköznek számított.
Részei
Mérete az emelési magasságtól függ. A gyakran élő fából kialakított, földbe mélyített ágasnak a villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém (Csallóközben sujtó, a Kisalföld északi részén hankalék az elnevezése). A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (más nevei ostor, kútostor, a Dunántúl nagy részén sudár), amelyen az abronccsal erősített favödör függ. Hangarék a neve annak a gémeskút ostorára szerelt kovácsolt vas kulcsnak vagy kupaknak, amelyhez a vödör fülét rögzítik. A vízzel telt vödör súlyának egyensúlyozására a gém másik végére kő vagy fatuskó nehezéket, koloncot erősítenek.
Használata
A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös használatú gémeskutak is. Nagyobb vízfogyasztású helyeken (például legelőkön) iker gémeskutat is készítettek, ahol a szokásosnál nagyobb kútgödörből két gémeskút segítségével merték a vizet. A gémeskút az egész Kárpát-medencében elterjedt, sok helyütt a legutóbbi évtizedekig az egyetlen vízhúzó szerkezet volt.
A legérdekesebb története Eger környékén van, ahol voltak külön „puca” kútfelelősök, ahonnan a szegény embereknek hordták a felelősök a vizet minden nap a falu összes házába.
Jeladás kútgémmel
A gémeskút régen hírközlő szerepet is betöltött. A gém és a kútostor helyzetének állításával látótávolságra jelezték a legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, az étkezés idejét. Az alföldi tanyavilágban hasonló módon tudatták a napszámosokkal, mezei munkásokkal, hogy elérkezett a déli étkezés ideje, menjenek a tanyára. Szintén így üzentek a betyároknak pártolóik.
1. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a vízmerő dézsa a kút állójára van téve. Jelentése: vigyázz, hivatalos ember érkezett (pusztagazda, mezőőr, olvasó bizottság, csendőr).
2. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a kifolyó csatornán áll. Jelentése: hajtsák a jószágokat az itatóhoz.
3. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a káva mellett kívül a földre van letéve. Jelentése: Elkészült az ebéd, jöjjetek ebédelni. (Ezt a jelzést csak ősszel és tavasszal alkalmazták, amikor egész nap legelt a nyáj.
4. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a dézsa a magasban szabadon lóg. Jelentése: Nagy baj, szerencsétlenség történt (jószágkár, emberhalál). Amikor ezt meglátták azonnal siettek a szomszédos legelőkről segítséget nyújtani.
5. A kútostor a dézsával a kútágasba vert szögre van akasztva. Jelentése: a gulyába vagy a ménesbe befogadott idegen jószágot sürgősen el kell tüntetni, mert keresik, vagy megérkezett az olvasó bizottság.
6. A vízmerő dézsa teljesen bele van nyomva a kútba. Jelentése: vigyázz, látogató gazdák érkeztek, ha nem a saját lovadon ülsz, cseréld át a magadéra. Ezt csak a csikósok ismerik.
7. A dézsa nincs a kútostoron, ez pedig fel van téve az ágasra. Jelentése: a kút vize nem iható, mert valaki beleölte magát, vagy jószág fulladt bele.
8. A kútgém felengedetten áll dézsa és kútostor sincs rajta. Jelentése: a kút rossz, beomlott, vagy a vize nem jó. Ne gyere a közelébe sem.
9. A kút koloncára szűr van terítve, a gém vízszintes helyzetben áll. Jelentése: a számadó nem tartózkodik a legelőn, haza vagy a csárdába ment.
10. A vízmerő dézsa a kút állóján van, a kútgém hegyére női kendőt, vagy kötényt kötöttek. Jelentése: rideg nő tartózkodik a pásztorszálláson. Elvégezte a pásztorok ruhájának mosását, foltozását és hajlandó szerelmi szolgáltatásokra is.
11. A vizesdézsa a kútkáva tetején áll, a kútgém hegyére rossz szűr van akasztva. Jelentése: megérkezett az ócskás. Vette a bőrt, hullott szőrt, gyapjút és pipaszárat, rámás tükröt, bicskát, bajuszpedrőt árult.
………
Még néhány gémes analógia a múltamból.
- Gémesi Magdolna volt a neve a gyermekorvosunknak.
- möGÉM (mint szójáték)
- GÉMkapocs, ami azért gém, mert kihajtogatva GÉM alakot is felvehet.
„GÉM” A TÜKÖRBEN „MÉG”
Éppen sálat kerestem a nyakamba… Elsőnek ez akadt a kezem ügyébe:
A gém költöző madár, a családban is lesz költözés hamarosan.
Néhány éve fotóztam itt a környéken:
A kémények témáját már korábban körbejártam
+1 Szinkronicitás
Jövünk autóval a Savoya felől a BAH csomópont felé, és a Navigáló Lotti mondja, hogy térjünk le balra a Barázda utcánál, és az égen is barázdáltak lettek a felhők.
Új barázdát szánt aZ EKE… Michail Solochov könyv címe jut eszünkbe… (amihez anno locsolóversike lett húsvétra a 70-es években… Kisleány locsolhatok-e…?)
Délután pedig Zeke Gyula kávéházakról szóló elődására igyekszünk majd, a Zuglói Vakok és Gyengénlátók Klubnapjára. A gondolatok közti átmenetben Helle Maximillián zongorázott kávéházi hangulatot idézve. …
Zeke Gyula a vakok számára illusztrációként alpakka edényeket és kávéházi tárgyakat is hozott, melyeken kitapintható a kávéház neve-logója is…
De reggel Ha jót akarunk, vedeljük a kávét címmel olvasok cikket a neten….
Az elmúlt hétvégén már a kávé témája – úgymond – a levegőben volt. Szentendre felé a kávépörkölő mellett elhaladva oda-vissza is érezzük a friss pörkölés illatát…
A korábbi madáranalógiákhoz illeszthetően pedig itt egy kis Barázdabillegető madárka.
Így jutunk el a Savoya Parktól Szentendrére, a barázdától a kávépörkölésig, a szürkegémtől a barázdabillegetőig, 3-4 lépésben, ha a Szinronicitás jelenséget Szent Antal-lánc szisztémával dolgozzuk fel, amely bizonyítja, hogy minden mindennel összefügg, és az Egyből ered.
„Az önemlékezésre tett ismételt erőfeszítések a tudatosság magasabb állapotaihoz és az emberiség univerzumban elfoglalt helyének teljesen új megértéséhez vezetnek. Ez a személyes belső küzdelem azért, hogy az ember tanúja legyen saját életének, az a folyamat, amelynek során létrehozza lelkét.” (Robert Earl Burton)
Antalffy Yvette
