Itáliában, Umbriában született 1381 körül. A neve „gyöngy”-öt jelent, és idősödő szülei számára ő valóban egy gyöngyszem lett. Szerény, csendes, istenfélő leányka volt. Szülei kénytelenek voltak korán férjhez adni. A fiatalember vad és erőszakos volt, de a törékeny termetű Rita angyali szelídséggel tűrte férjének szeszélyeit. Soha nem panaszkodott, és mindenben engedelmeskedett neki. Egyetlen feltétele volt csupán, hogy eljárhasson templomba. Szelídségével és jóságával még férje rossz természetét is sikerült legyőznie és Istenhez vezetnie őt.

De a sors nagyon megpróbálta Ritát. Előbb idős szüleit veszítette el, aztán a férje is meghalt egy szerencsétlen verekedésben. Fájt neki a halála, hiszen a férje már nagyon szerette őt. A fiai meg akarták bosszulni apjuk halálát, és Rita fájdalmas szívvel azért imádkozott, hogy ez ne sikerüljön nekik. Hamarosan mindkét gyermeke meghalt. Ekkor, hogy magára maradt, régi vágyát szerette volna valóra váltani, hogy apáca legyen. Özvegy lévén nem akarták befogadni őt, de kitartását végül siker koronázta.

Türelmes, engedelmes és jámbor volt, kedves azokhoz is, akik bántották őt. Nem kímélte magát, igen sokat dolgozott, sokat böjtölt és imádkozott. Betegsége, a böjtölések, a sok munka fölemésztették erejét, és élete utolsó éveit ágyban töltötte. 66 éves korában, 1447. május 22-én szólította magához az Úr. Ritát már életében szentként tisztelték, nagyon sok csoda fűződik alakjához.

„Umbria gyöngyét”, Ritát 1900. május 24-én avatták szentté. A hagyomány szerint Szent Rita az egészen kilátástalannak tűnő helyzetekben is képes segíteni, ha kitartóan imádkoznak hozzá.

 

Weninger Endréné

Hozzászólások