Szenczi Molnár Albert – kettős évfordulója (Szenc, 1574 aug. 30 – Kolozsvár, 1634.) – Iskolás éveink alatt gyakran forgattunk szótárakat, és birkóztunk a szépséges magyar nyelv korántsem könnyű nyelvtanával. Vajon eszünkbe jutott-e, milyen gigászi munka egy szótár szerkesztése, összeállítása, és vajon név szerint ismerhető-e egy lényeges munka szerzője? Ezek egyike SZENCZI MOLNÁR ALBERT, akinek kettős évfordulója van az idén.

Szenczi Molnár Albert kettős évfordulója

Szenczi Molnár Albert (Wikipédia)

Szenczi Molnár Albert dédapja Székelyföldről származott, és Hunyadi Mátyás katonájaként Nápoly ostrománál harcolt, majd Pozsony vármegyében telepedett meg. Fiát a foglalkozása után Molitorisnak, azaz Molnárnak nevezték, és ezt a nevet viselte unokája, azaz Szenczi Molnár Albert apja is, aki Szenc mezővárosban élő faragómolnár volt. Albert születésekor az apa még jómódnak örvendett, később azonban elszegényedett, 1603-ban bekövetkezett halála után a család nyomorban élt.

Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Munkásságának egyik nagy elismerése, hogy arról dicsérettel emlékezett meg Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja.

Életének javát külföldön élte le (Wittenberg, Strassburg, Heidelberg, Altdorf, Marburg és Oppenheim). Olyan európai hírű tudósokat tudhatott barátainak, mint Johannes Kepler és Martin Opitz. Műveinek többsége külföldön született, tevékenységét mégis hazája javára fejtette ki. Barátait idézve egyik levelében ezt írta:

„Azt mondják ugyanis mind és erősítik, hogy egyetlen szótár kibocsátásával, amit a deákság egész Magyarországon szomjúhozik, többet csinálhatok mind az egész hazának, mintha egyik helységében több évig tanítom az ifjúságot avagy az egyházközséget. ” – Szenczi Molnár Albert levele Georg Remhez –

     Szenczi Molnár Albert kettős évfordulója          Szenczi Molnár Albert kettős évfordulója

        Zsoltároskönyv (Wikipédia)                                    Szenczi-fordítás (Wikipédia)

(Szenczi Molnár Albert zsoltároskönyvének címlapja, 1607
A hit asztala. Az áldozattól az istentiszteletig.
Officina Nova, Budapest, 1990, 118. oldal.
Fotó: Schiller Alfréd
Ráday Könyvtár, Budapest)

Három területen alkotott említésre méltót:

1. SZÓTÁRA

Műve az első betűrendes magyar szótár, előtte csak tematikus szójegyzékek léteztek. Dasypodius latin–német szótárából indult ki, ezt összehasonlította több másik szótárral. Kiegészítette a szótárat saját jegyzeteivel. Az 1621-es kiadás latin–magyar részében mintegy háromszáz irodalomelméleti, retorikai és poétikai szakkifejezés található. A második kiadásban a latin–magyar rész latin–görög–magyarrá bővült, illetve számos közmondást illesztett be Baranyai Decsi János gyűjteményéből.

A harmadik kiadás tovább növekedett terjedelemben, és egyre több szinonimát tartalmazott. Szenczi Molnár Albert szótára átdolgozásokkal a 19. század közepéig használatban volt. Sok irodalmi, tudományos műszónak nála olvassuk első magyar nyelvű meghatározását.

2. NYELVTANA

Szenczi Molnár Albert nyelvtana kora tudományos színvonalának javát képviseli. Célja az volt, hogy idegenek számára lehetővé tegye a magyar nyelv elsajátítását, ezért a teljes nyelvtani rendszerezésre törekedett. A hangtan, alaktan mellett a mondattant is tárgyalja, és rendszerbe foglalja a magyar nyelv helyesírási és stilisztikai sajátosságait.

3. ZSOLTÁRFORDÍTÁSAI

A zsoltárok képi világában megjelennek Szenczi személyes tapasztalatai és érzései, a fordító láthatóan azonosul a szorongattatását panaszoló zsoltárköltővel. Ugyanakkor a hátteret a korabeli magyar mezőgazdaság és természet képei adják – olykor a szöveghűség rovására is. A református énekeskönyv mind a mai napig a Szenczi Molnár Albert által fordított százötven zsoltárral kezdődik.

Maga az énekeskönyv tartalmazza, hogy Szenczi nem egész száz nap alatt fordította le a zsoltárokat, és munkája végeztével ezt írta naplójába: „Laus viventi Deo – Dicsőség az élő Istennek!” A református zsinat 1937-ben határozott, a teljes énekanyag áttekintése és felülvizsgálata 1943 és 1948 között történt meg. Az eredeti Szenczi-féle fordításokon csak annyit és ott változtattak, ahol a ritmikus dallamok és az énekbeli hangsúlyozás megkövetelte.

Szenczi Molnár Albert kettős évfordulója

Régi Szenczi Biblia (Pixabay)

Ezeken a területeken kívül bibliakiadásai is jelentősek. Már 1607-ben lefordította a heidelbergi kátét, amely nem sokkal később kötelező tananyaggá vált a dunántúli iskolákban és a gyulafehérvári református kollégiumban.

„Írtam a szótárat, adtam a grammatikát.
Általam értekezel magyarul, Kálvin; makulátlan
Biblia fénylik az én munkám nyoma gyanánt.
Tiszta bizonyságot tettem, mit megszaporíthat
az, ha kinyomják több művem a holtom után.”

Részlet Szenczi Molnár Albertnek a Johann Heinrich Bisterfeld által írt sírfeliratából Tóth István fordításában.

Szenczi Molnár Albert kettős évfordulója

Szenczi Molnár Albert sírja (Mapio.net)

Ha a Házsongárdi temetőben járunk, gondoljunk rá tisztelettel. Sokoldalú, klasszikus műveltségű református lelkész, nyelvtudós, műfordító, zsoltárköltő, egyházi író nyugszik a hantok alatt.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkünk