Pálos Tiborként születik 1915. április 1-jén Gyergyóremetén. Versekkel indul, még mindig eredeti családnevével; később veszi fel a Cseres nevet. Sokáig újságíró, idővel az egyre termékenyebb és egyre színvonalasabb publicisták közt tartják számon. Igazi területévé azonban mindinkább a széppróza válik.

 

cseres_felkep

Cseres Tibor

Legjobban a második világháború ábrázolása érdekli. A Hideg napokkal, amelyet Kovács András filmre visz, végképp berobban az irodalmi életbe. Több más elbeszélése, regénye is születik még ennek világáról. Élménye volt ugyanis az az időszak, és ennek hiteles, morális ábrázolásában lelte meg igazi írói énjét. Mondhatjuk: stílust teremtett.

 

cseres_borito1

 

„A prózaírót a kísérletezés jellemzi – vallotta az Erki Edit készítette interjúban. – (…) A kísérlet szenvedélye (…) küzdelem is. S számomra még a kész, vagyis késznek látszó kézirat fölött sem ér véget a küzdelem. Sok kétely esik a megformálásra. (…)” – Itt hangzik el az a lényeges mondata, amelyet e centenáriumon akár szállóigévé is tehetünk: „A stílus az író okosságának tükre.” Hozzáteszi: igenis akadnak a kísérlet közben tűzbe kerülő kéziratai is. És persze nem maradhat el a kitűnő stílusmester csattanója/paradoxona sem: „Bátorságomat azon a két-három regényemen szeretném bizonyítani, amelyet megkíméltem a tűztől, hogy további kísérleteknek vessem alá őket.”

 

bertha_bulcsu

Bertha Bulcsu

Egy másik interjú egy nála jóval fiatalabb írótársnak, Bertha Bulcsunak köszönhető. Cseres „műhelyébe” látogatva, „genius loci” iránt is érdeklődött: „Mi hát a szülőföld? A táj, a nyelv, az emberek vagy a házak formája?” Mire az író: „Minden… Székelyföld és Gyergyó… Mindez annyira a szüleimen keresztül szűrődött meg, hogy (…) 1922-ben mi is átjöttünk anyámmal Magyarországra. Apám jó helyet kaphatott volna Dunántúlon, de anyám minél közelebb akart maradni Gyergyóhoz… Fizikailag is közel akart lenni… És az esztena, az is a szülőföld…” Etimológusnak díszére váló értelmezést kapunk, ha a riporter-íróval megkérdezzük: „Ez földrajzi név?” Cseres precíz magyarázata: „Nem… Az esztena az a hely, ahol a juhlegelő s a pásztor szállása van. Kijártam az esztenára, a boronaházban töltöttem az éjszakát. Átfújt a házon a szél, bent belső füstök, a rengeteg sajt és a juhbőrök szaga…”

 

cseres_hideg napok_film

Kovács András filmet készített a regényből

Cseres Tibor közvetlenül a rendszerváltás előtt a Magyar Írók Szövetségének elnöke lett, nagyjából annyi idősen, mint amennyit – 70-72 évet – jósolt magának. 1993-ban hunyt el, 78 esztendős korában. Elveihez mindvégig hű maradt: sajátos stílusa valóban az ő személyes okosságát tükrözte. Okos stílus és míves, kulturált szépírói nyelv jellemezte. Centenáriumán ezért is emlékezzünk rá: természetesen kézbe véve a könyvespolcunkon avagy a könyvtárban elérhető munkáit. És akkor bizonyára igazolva látjuk egykori kritikusának, Földes Annának ma is érvényes megállapítását: „Cseres Tibor (…) nemcsak állásfoglalásában, de elbeszélő stílusában is következetesen ragaszkodik (…) az érzékenykedés nélküli tárgyilagossághoz. És éppen ezzel a tárgyilagossággal kényszeríti olvasóit a szenvedélyes állásfoglalásra. (…)

 

Holczer J. Pompiliusz

Hozzászólások