Több ismert hazai alkotó- és előadóművész komoly előkészítő munkája nyomán megszületett az első gypsy musical, a Somnakaj, melyet a Művészetek Palotája 2014 áprilisában a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

somnakaj1
A produkció a budapesti sikerek után most országos körútra indul. A fővároson túl 9 megyei jogú városba látogat el.

A cselekmény egy létező településen, Alsószentlélek nevű faluban játszódik. A valós elemekből, visszaemlékezésekből építkező történet szerint a nagyrészt magyar lakosságú faluban egyre nagyobb mértékű migráció tapasztalható. Először csak néhány roma család költözik a házakba, végül szinte a teljes lakosság lecserélődik.
A darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el történetét. Sorsának különböző állomásai elevenednek meg a színpadon. Somnakaj – látva több falubeli példáját – elindul szerencsét próbálni, esetünkben felvételizni egy városi főiskolára. Terve ellentétes reakciókat vált ki a falu lakóiból: a helyi doktornő támogatja, apai nagynénje viszont ellenzi. A lány mégis elindul, és példát mutat arra, hogy a gyökerek vállalása mellett is megvalósítható a tanulás általi kitörés.

somnakaj2

A darab új megközelítésben folytatja életútját, színházi elemekkel és zenei betétekkel bővül. Müller Péter Sziámi jelen dramaturgiája hangsúlyt helyez az apa szerepére a darabban, akinek személyes drámája – saját karrierjének feladása – még jobban ráirányítja a figyelmet a Somnakaj életútjában rejlő kérdésekre, miszerint lehet úgy kiteljesedni cigányként, hogy nem kell hozzá feladni a gyökereket és az identitást.

Hegyi Árpád Jutocsa rendezésében a jeleneteket átszövi a humor, miközben drámai konfliktusok jelzik a nemzetiségek és a többségi társadalom egymástól eltérő szokásait, világnézetét. A történet vonalvezetése mentén betekinthetünk a nemzetiségekre jellemző hagyományokba.
A korábbiakban is számos neves előadóművészt felsorakoztató Somnakaj sztárszereposztását ezentúl Papadimitriu Athina, illetve Oláh Gergő tovább gazdagítja.

somnakaj5

Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók és előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét. Az arculatterv fontos eleme a Kossuth-díjas Szentandrássy István roma származású magyar festőművész alkotásainak látványvilága. Így érvényesülhet az a törekvés, hogy a zenés kerettörténet egyszerre foglalja magába a hagyományőrzést és a modern kifejezési formákat.

somnakaj4

Szirtes Edina Mókus és Kovács Antal hangszerelése széles panorámát mutat a cigány folklórtól egészen a közelmúlt zenei hatásait is integráló átdolgozásokig, stílusbeli újításokig. A darabban felcsendül ugyanakkor Szakcsi Lakatos Béla és a Boban Markovic Orcestarból, Marko Markovic dala is.

Író: Müller Péter Sziámi
Zeneszerzők: Kovács Antal, Marco Markovic, Szakcsi Lakatos Béla, Szirtes Edina Mókus, tradicionális roma dalok

Alkotók
Hangszerelő: Szirtes Edina Mókus
Rendezőasszisztens: Libor Laura
Díszlettervező: Árvay György
Koreográfus: Mihályi Gábor, Juhász Zsolt, Deffend Inci
Rendező: Hegyi Árpád Jutocsa

Szereposztás

Somnakaj            Szakács Hajnalka
Gojma, Somnakaj apja        ifj.Kovács Antal
Misi, rockénekes        Oláh Gergő
Doktornő            Falusi Mariann
Zsáró, Gojma testvére        Papadimitriu Athina
Sanyi tata, Somnakaj nagyapja    Balogh Lajos
Béla bácsi            Szakcsi Lakatos Béla
Lajoska, zenész Londonban    Kathy Horváth Lajos
Petőfi, falu félbolond költője    Szilvási István

 

Az előadás honlapja és további információk

Forrás: Somnakaj sajtóközlemény

Hozzászólások