Az első március idusa: Julius Caesar Kr. e. 44. március 15-én halt meg.

 

Az ókori Róma egyik leghíresebb alakja az Asterix- rajzfilmekből, valamint a “Róma” sorozatból is ismert Julius Caesar volt. Élete számtalan kalandban bővelkedett. Fiatal korában bujkálnia kellett Sulla diktatúrájának idején, mivel rokona volt a nagy diktátor ellenfelének, Mariusnak.

Katonai tehetségét Gallia meghódítása igazolta, majd egy polgárháborúban sikeresen győzte le az elsőként „Nagy” melléknévvel kitüntetett hadvezért, Pompeius Magnust Kr. e. 48-ban.

Politikai ellenfelei

Politikai ellenfelei gyilkolták meg őt a szenátus üléstermében, ugyanis államférfiként a római állam újjászervezésén dolgozott. Ez sértette a hagyományos arisztokrácia érdekeit. Julius Caesar a köztársasági államforma megváltoztatását tűzte ki célul maga elé, a monarchia egy fajtáját kívánta megvalósítani. Rendszerének kiépítésére nem maradt ideje, így a császárság megalapítójának inkább fogadott fia, Augustus tekinthető.

Érdemei

Kevesen tudják, hogy Julius Caesar korának egyik legműveltebb embere volt. Szónoki képességeit, irodalmi munkásságát még politikai ellenfele, a világtörténelem egyik legnevesebb, legjobb szónoka, Cicero is elismerte. A ma is tanított latin nyelvtan szabályait az ő nyelvhasználatából levonható következtetések alapján állították össze.

 

Nevéhez fűződik a modern – XIII. Gergely pápa által csekély mértékben módosított – naptár előzményének tekinthető Julianus naptár bevezetése, amelyet az ortodox egyház a mai napig használ. E kalendárium szerint minden negyedik év szökőév.

Kr.e. 44. március 15-én tehát az ókor egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb politikusát, íróját tették el láb alól ellenfelei, akik egyébként céljukat nem érték el. Róma a Julius Caesar által megszabott úton fejlődött tovább.

 

Anekdoták Julius Caesarról:

 

  • Feljegyezték róla, hogy a görög szigetvilágban őt foglyul ejtő kalózoknak értésére adta, hogy az érte kért 50 talentumot túl alacsony összegnek tartja. A kalózoknak egyébként megígérte, hogy példásan megbünteti majd őket, de csak nevettek a fenyegetésen. Kiszabadulása után heteken belül keresztre feszíttette elrablóit.
  • Római ellenfeleit sokra becsülte, és nagyvonalúan viselkedett velük. A polgárháború döntő csatája után Pompeius elmenekült, és Egyiptomban keresett menedéket. Ott azonban Caesarnak, a győztes hadvezérnek akartak kedveskedni, ezért megölték riválisát és büszkén vitték elé ellenségének a fejét. Caesar azonban nemhogy örült volna, inkább megkönnyezte Pompeius vesztét, és később kivégeztette a felelősöket.
  • A galliai hadjárat alatt előfordult, hogy katonáinak a marcona, félelmetes hírű germánokkal kellett volna összecsapniuk. A katonák már-már lázadtak, hogy elkerüljék a csatát, amikor Caesar rövid beszédet tartott: „Polgárok, távozhattok.” Katonái annyira megsértődtek a megszólítás miatt, hogy minden további feltétel nélkül követték, bárhová is vezette őket.
  • Caesar a korabeli szaftos pletykáknak is főszereplője volt. A galliai diadalmenetében részt vevő katonák az alábbihoz hasonló rigmusokat kántáltak: Polgárok, vigyázzatok az asszonyaitokra, jön a kopasz betyár.
  • Számos történet és későbbi feldolgozás szól az egyiptomi királynő, Kleopátra iránti szerelméről is, akit trónra segített. Egy közös gyermekük is született, akit később az Egyiptomot elfoglaló Augustus öletett meg.

  • Schramek László

Hozzászólások