Fazekas István ősi fazekas családba született. Bizonyára nem kellett sokat gondolkoznia rajta, hogy milyen szakmát válasszon. Megkértem, hogy meséljen a családjáról és a mesterségéről. 

 

fazekas5

Ifj. Fazekas István

Nádudvari Fazekas családba születtem, és valóban, az agyag szeretete itt mindent meghatároz! Az első emlékeim óvodás koromból vannak, hogy játszok az agyaggal. Mindezek ellenére semmi kényszer nem volt abban, hogy ezt kell tovább csinálnom! Ennek az egésznek csak úgy van értelme, ha szívvel-lélekkel műveli valaki.
A nagypapám mondta mindig, hogy akinek a keze beleragad az agyagba, annak nincs menekvés, az egy életen át „fogva tartja.” Hát én is így jártam! A család 300 éve készíti a ma már nem csak Magyarországon, de a világban is egyedülálló fekete edényeket. A színe mellett a kavicsolt ornamentika teszi igazán egyedülállóvá.

A szülői házban édesapádtól tanultad a mesterség alapjait. Később melyik iskolában mélyítetted ismereteidet?

A mesterséget édesapám szerettette meg velem. Amit erről tudni lehet, mind tőle tanultam. Aztán persze mindenféle iskolákat elvégeztem. Leginkább azért, hogy más technikákat is megtanuljak. Tudjak készíteni mázas dolgokat is. Ezért mentem Mezőtúrra tanulni, az egyik legnagyobb mázas kerámiakészítő központba. Ezek után oktatói végzettséget is szereztem.

 

fazekas7

Komaszilke

A fazekasság több száz éves múltra tekint vissza családotokban. Apáról fiúra öröklődik a “Tűz és föld művészete”. A család lánytagjai örökíthetik-e tovább, vagy ez csak a fiúk kiváltsága?

A Fazekas család első írásos említése 1714-ből származik. Akkor már aktív fazekas volt az egyik ősöm. Eddig lehet dokumentálni mind a család, mind a nádudvari fazekasság történetét. Természetesen ez nem csak a férfiak kiváltsága. Az is igaz, hogy a régi időkben, míg nem lehetett a nehéz fizikai munkákat gépekkel kiváltani,addig ez nem kifejezetten női munka volt. Az agyagbányászás és az égetés is nagyon kemény és megterhelő feladat. Fontos szerep hárult a család női tagjaira. Hiszen a díszítésben mindig elsődleges szerepet játszottak. A nagyszüleim generációjáig a fazekas feleségek és lányaik díszítették a kerámiákat. A mai világban talán könnyebb dolga lehet egy női fazekasnak is.

 

fazekas3

fazekas4

 

 

A családotok 300 éves tevékenysége bemutatóteremben tekinthető meg Nádudvaron. Ki is próbálhatják a látogatók az edénykészítést, a korongozást? Milyen érdekességek várják a bemutatóteremben az oda látogatókat?

A műhely mellett működik két bemutatóház is. Az egyikben a család története és egy néprajzi gyűjtemény látható. A másikban a saját munkáimból van egy kiállítás. Akinek van kedve, az a program végén akár ki is próbálhatja a korongozást. A bemutatóteremben az 1700-as évek közepétől láthatók kerámiák. Végig követve a Fazekas dinasztia több száz éves tevékenységét. A régi tárgyakon keresztül bepillantást nyerünk a dédszüleink mindennapjaiba, és megismerhetjük, mennyire minden a praktikumnak volt alárendelve. Látható itt az aratókorsóktól a csali kancsón át több mint 150 különféle funkciójú edény.

 

fazekas2

Bemutatóház

Ördögi mesterségnek mondod a fazekas mesterséget. Miért?

Igazából az ördögi mesterséget az én dédnagyapámtól jegyezték le. Az alábbi kis anekdota tőle származik.

„Ezt a fazekas mesterséget úgy tartják, hogy ördögi mesterség. Mert az ördög feltalálta a korongot, kitanálta, hogy ezen korsót is lehet csinálni. Megtalálta hozzá az agyagot is, el is készítette. Akkor felült a korongra, felütötte maga elibe az agyagot, elmarkolta, mint mái napig is szoktuk, mindenesetre száraz kézzel. Mindannyiszor, ahányszor maga elibe ütötte a korongra, elmarkolta, mindig a kezibe maradt. Erre fel, kezdett dühösködni, hogy hiszen mán minden megvan hozzá és mégsem akar sikerülni a korsó. Ráhajlott a korongra, amin az agyag vót, mérgiben elkezdett ríni. Elcsordult a könnye, rá az agyagra. Persze a korong szaladt, a nedvessíg által megcsúszott rajta a keze. Így kitanálta, hogy vízzel lehet a korsót megcsinálni. Ezír híjják ördögi mestersígnek, mert a cserépnek víz a lelke, tűz égeti ki belőle.”

A szép agyagedény készítésének alapvető feltétele a jó minőségű agyag. Olvastam erről a hosszadalmas folyamatról. Még ma is így készítitek magatok számára az agyagot?

Az agyag előkészítése mind a mai napig változatlan. Azért alakult itt ki a fekete kerámia, mert az alapanyag, ami Nádudvar határában található, erre a legalkalmasabb. Körülbelül kétéves folyamat az előkészítés. Ezután lehet csak korongozni belőle.
Természetesen az agyagot nyirkos, pinceszerű helyen tároljuk. Ebben sincs semmilyen változás. A fekete kerámia az egyik legősibb kerámiakészítő technológia. Az első darabok 8 ezer évesek. A készítésben igazán változtatni nem lehet. A legnagyobb változás, hogy ma már nem lábbal hajtós korongot használok. Ezen kívül minden úgy készül, mint több száz vagy ezer évvel ezelőtt.

 

fazekas1

 

Az általad készülő edények díszítése sikálással történik. Mit jelent ez?

A nádudvari edényeknek két elengedhetetlen stílusjegye van. Az egyik a fekete szín. A másik a díszítés technikája, amit „síkálásnak” nevezünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyszerű kavicsdarabbal dörzsöljük a felületre a motívumokat. Elsősorban ez nem is díszítésre szolgál. Igazából a felület tömörítésére használatos. A dörzsölés által tömörebb és keményebb lesz az edény. Végeredményben pedig tartósabb. Ezért is nagyon gazdagon díszítettek a nádudvari edények. Még ha nem is mindenhol virágok vannak, de minél nagyobb felületen át kell dörzsölni őket.

A fekete kerámián kívül készítesz tradicionális és mázas edényeket. Melyik áll a szívedhez legközelebb?

Ma már készítek mázas és terrakotta kerámiákat is. A fekete cserép nálam szent és sérthetetlen, de jó néha kalandozni egy picit. Kipróbálni, hogy mást is meg tud csinálni az ember, aztán újult erővel visszatérni a saját útjához! Készítek sütő-főző edényeket, teljes étkészleteket, melyek a mai kor emberének a mindennapjaiba is tökéletesen beilleszthetőek. Használhatóak sütőben, mikrosütőben és mosogatógépben is.

 

fazekas6

 

Mitől lesz fekete a fekete kerámia? Meséld el nekünk a fekete kerámia égetését!

A fekete színt egy speciális égetési eljárás során kapja. Fatüzelésű kemencében égetem őket. Körülbelül 950 fokos hőmérsékleten a kemence minden nyílását be kell tapasztani. Ekkor két dolog fog történni. Egyrészt a termelődött füst beleég az edények felületébe. A másik tényező pedig a nádudvar határában lévő agyagban rejlik. Ennek az agyagnak nagyon magas a vörös vas-oxid tartalma. Ez alakul át ilyenkor fekete vas-oxiddá. Ez a két tényező kell ahhoz, hogy ilyen szép csillogó fekete színt kapjunk.

Mióta vagy fazekasmester?

Az első önálló kiállításomtól számolom, hogy a pályán vagyok. Ez 1993-ban volt, alig 17 évesen. Valóban szerencsés vagyok, hiszen sok szép díjjal jutalmazták munkáimat. Nem nagyon lehet különbséget tenni. Mind másért fontos! Egyben mindegyik hasonló, hisz megerősíti az embert a hitében, hogy érdemes csinálni és tenni tovább a dolgát. Nagyon sok erőt adnak ezek a díjak a további munkához. Azon szerencsés emberek közé tartozom, akiknek a munkájuk a hobbijuk, vagy talán még több, az életük. Ha nem a műhelyben játszom, akkor is biztosan valamiféle szakmával kapcsolatos dolgon töröm a fejem.

 

fazekas12

 

Édesapád is népi iparművész, ahogyan Te is. Számos hagyományos kerámiát készítesz. Szoktál-e újítani, új formákat, új díszítő motívumokat kitalálni?

1996 óta vagyok Népi Iparművész. Természetes dolog a megújulás. Ha én ugyanazt készíteném, mint a nagyapám vagy az édesapám, akkor én hol vagyok ebben a láncolatban? Minden kor és minden alkotó megpróbálja a saját szűrőjén keresztül újra fogalmazni a dolgokat. Ettől olyan sokszínű és évszázadokon keresztül izgalmas. Az ősi gyökerekből elvenni semmit nem szabad, de hozzátenni igenis kötelező. Ha belegondolunk, akkor 200 éve valószínűleg nem volt gyümölcsöstál. A mai lakáskultúránknak pedig szerves részévé vált. Az emberek életmódjának változása a kerámiák változását is hozza magával. Különben feledésbe merülne, ebben biztos vagyok!

Fazekasok részére kiírt pályázatokon több elismerést is kaptál már. 

A fazekas versenyek leginkább kiállítások. A legrangosabbak háromévente kerülnek kiírásra, és néhány kerámiát kell beküldeni. Ezek alapján dönt egy szakmai zsűri, akkor éppen kié volt a legizgalmasabb, és mennyire tükrözi a hagyományokat.

 

fazekas10

 

Az ország több városában bemutatkoztál már kerámiáiddal. Mik a terveid, és hol lesz legközelebb kiállításod?

Valóban elég sok helyen volt már önálló kiállításom határainkon belül és azon túl is. Több mint 80 önálló kiállítást rendezhettem. Néhány a legfontosabbak közül: Hajdúszoboszló, Székesfehérvár, Kecskemét, Köln, Párizs stb. A közelmúltban lévők közül nagyon büszke vagyok a Nyíregyháza-Sóstói múzeumfaluban lévő kiállításomra. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a Milánói Világkiállításon is bemutathattam a munkáimat. Ebben az évben az egyik legnagyobb kihívást jelenti a Debrecenben megrendezésre kerülő anyagom.

 

fazekas11

 

Köszönöm szépen az interjút, és további sikeres alkotómunkát kívánok a Montázsmagazin szerkesztősége nevében is!

 

Almási Zsuzsanna

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

Hozzászólások