Miről szól ez a könyv? Szerelemről, szeretetről, hűségről, boldogságról. Másképpen bolondságról: az életről. Egy kisfiú meséje a családjáról.

Az anya szenvedélyes, barna hajú és zöldszemű nő, aki mindenkit magáz – kivéve a csillagokat. Lételeme a tánc. Imádja a sima és a fordított hazugságokat. Utálja az unalmat. Nincs időérzéke: csak itt és most van. Bár ő a könyv központi alakja, múltjáról semmit sem tudunk – csak férje naplójának egy odavetett megjegyzése utal arra, hogy talán gyermekkori traumákat hordozhat magában.

A férje korábban legyekre vadászott szigonnyal (jogász volt), majd garázsokat nyitogatott, amellyel megalapozta családja jólétét. Georges a neve, ő az egyetlen a regényben, akinek ismerjük a nevét. Feleségét minden nap más-más keresztnéven szólítja, ez a közös rituáléjuk része. Írogat.

A kisfiú boldog szabálytalanságban éli otthoni életét. Az iskolában megszégyenítések érik. Humortalan tanítónője szerint, ha nem változtat viselkedésén, nem tanul rendesen, akkor egész életében lemarad a vonatról. A tanítónője ugyanis nem tudja megérteni, hogy a kisfiú már egy olyan vonaton utazik, amelyre ő soha fel nem szállhat. Szülei ki is veszik az iskolából és otthon tanítgatják a világ felfedezésére. Ha rosszalkodik, apja azzal fenyegeti, hogy bekapcsolja a tévét – de ezt csak ritkán teszi, mert nem rossz ember.

A családdal él együtt Mihaszna Kisasszony, egy afrikai madár, aki nem szereti a dámajátékot. Gyakran megjelenik az apa barátja, Piszok szenátor, aki köpködőst játszik a kisfiúval.

Fontos szerepe van még egy hagyományos gramofonnak, amelyen csak egyetlen bakelit lemezt szabad lejátszani: Nina Simone dalát Mr. Bojangles-ről, aki elveszítette a kutyáját és azóta bárokban táncol, hátha visszakaphatja – de csak sört kap. Anya és apa mindig erre a számra táncol, akár órákig, naponta. Az anya azért táncol, hogy visszacsalogathassa Mr. Bojangles-t.

A 155 oldalas könyvből ennyi az első 60 oldal zanzásítva. A többi már gyorsabban megy: szerelem, szeretet, hűség, boldogság – és csak tánc és tánc mindhalálig.

Igen, van a könyvben elmúlás is. De az sem tudja eltakarni a napsütést, a vidám pasztellszíneket. Mert ezt a könyvet nem érteni, hanem érezni és élvezni kell. Akár egy impresszionista képet. Vagy a táncot. Az életet.

(Fordította: Tótfalusi Ágnes, Magvető, Budapest, 2017.)

Nina Simone: Mr. Bojangles

 

Szöveg

 

Porkoláb Lajos

 

Hozzászólások