November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik, melynek jelentése kilenc. Eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

november

Őszbe csavarodott a természet feje,
Dérré vált a harmat, hull a fák levele,
Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,
És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.
Megpihen legszélén az égi határnak
S int az öregeknek: „benneteket várlak!”
Megrezdűl a feje sok öregnek erre:
Egymásután mégis mennek a nyughelyre.

Arany János: Toldi estéje (részlet)

November első két-három napja a halottak kultuszát szolgálja. Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, név szerint nem emlékezik meg. Halottaink szeretete elsőrendűen az élet iskolája. Igaz, nem az élet mechanikus folyamatainak, amelyeknek a nagy természet engedelmeskedik, hanem annak a másiknak, mely teremtő ellentmondásként épp a tél küszöbén kezd új munkába fokozott kedvvel és lelkesedéssel.

november

A november elsejei Mindszentet Kr. u. 835 óta, a másodikán tartott Halottak napját pedig 998 óta tartja meg az Egyház. A hozzátartozók szeretteik sírjain gyertyákat gyújtottak, hogy a szegény fázós lelkek ezek fényénél melengethessék magukat. A gyertyát azért is kellett a sírokon meggyújtani, hogy az ezen a napon sírjaikból kiszabadult lelkecskék újra visszataláljanak a sötétben a maguk sírjába, s ne nyugtalanítsák aztán tovább az élőket.

Ilyenkor persze illett a sírokat is rendbe hozni, hogy az elhunytak szívesen maradjanak otthonukban. Sőt némely – főként szláv – vidékeken élelmet is helyeztek a sírokra, nehogy a lelkek bármiben is hiányt szenvedjenek és „hazajárjanak”. Ezen a napon hosszan szólnak a harangok, hogy a harangszóval elfeledjék a szellemek siránkozását. Itt érhető tetten az emberiségnek egész halálfélelme, amely a mágikus koroknak egyik leghatalmasabb szellemi mozgatóereje volt.

A hónapot illő módon őszi lombszín ruhájú, repülő ifjú jelképezte, fején bogyós olajág-koszorúval (a mediterráneumban november az olajbogyószüret kezdete). Az alak baljában a hónap terményeivel, répa- és káposztafélékkel teli tálat tart. Jobbjában pedig a Nyilas jelét, hiszen november 23-a a Nyilas „védjegyű” csillagászati hónap kezdete. November egy másik antik eredetű jelképe, a nyilazó vagy nőrabló kentaur a Nyilast személyesíti meg.

Mezőgazdasági munkák szerint ökrökkel szántó, vető, olajbogyót szüretelő, ló hajtotta olajpréssel dolgozó paraszt, disznókat makkoltató pásztor volt a helyi éghajlattól függően november jelképe. A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap első dekádjának legjelentősebb szentje után Szent András hava volt.

November
Népi mondóka

Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.

Márton, Erzsébet, Katalin… Novemberben nagyon sok napra van időjárási megfigyelés. Lesz hó? Locsog vagy kopog? Hogy is van a népi jövendölés?

Mindenszentek napja (november 1.): Ha szép, tiszta időjárású, azzal havas, hideg telet jósol, az esővel pedig enyhébbet.

Márton napja (november 11.): Ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. S ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön. „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. A Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.

Erzsébet napja (november 19.): Ha ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.

Katalin napja (november 25.): A mondás szerint „Katalin kopog, karácsony locsog”.

András napja (november 30.): Ha a napján leszelt, besózott, a 12 hóról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd.

Ebben a hónapban eleink az elkövetkező évszak időjárására a nyers bükkfáról levágott forgácsból következtettek: ha száraz volt, enyhe időt vártak, ha viszont nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek. Az angolok nem a bükkfa forgácsát, hanem a makkját használták előrejelzésre. Ha a Mindenszentek napján megvizsgált makkot száraznak találták, kemény hidegre számítottak. Ám ha a makk nedves és matt színű volt, csapadékos, de viszonylag enyhe telet vártak. Ez utóbbit prognosztizálták a novemberi kemény fagyokból is. A zivatarnak viszont nagyon megörültek, mert termékeny évet jelzett előre.

És most? 2020-ban:
A Süssfelnap hosszútávú előrejelzése szerint Novemberben már jó eséllyel elkezdődnek a fagyos éjszakák, és jönnek a mínuszok.

Hogy pontos előrejelzést kapjunk novemberre, ahhoz még túl korán van, de az adatok és az eddigi átlag összevetése alapján láthatjuk, hogy mire számíthatunk.

Ha azonban teszünk egy sétát a novemberi piacon, lehet, hogy elmúlik a borús hangulatunk: gazdag a kínálat gyümölcsökből, zöldségekből. Napsütötte színével csalogat a sütőtök, zöld káposzta-halmok várják, hogy a savanyításuk bekövetkezzen, sokféle alma kerekded formája hívogatja az embereket. Odébb a birsalma, birskörte illatozik. A gombák kerekded kalapja integet egy pultról.

november

Aki még nem töltötte fel a télre a készleteit, pénztárcától és ízléstől függően vitaminokban gazdag termékekkel lepheti meg a családját, – ami nem lényegtelen ebben a járványos időben… Van, ahol már leszüreteltek, van, ahol már forr az idei must. Aszalják a szilvát, sütik a gesztenyét. A kiskertekben betakarították már a termést.

Hosszabbak az esték, több idő marad a családi beszélgetésekre, baráti találkozóra, olvasásra. Éljünk a lehetőséggel!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

A szerző szeptemberről szóló írása ITT olvasható.

 

Hozzászólások