Képmeditáció Csontváry Kosztka Tivadar a Panaszfal bejárata előtt Jeruzsálemben című alkotása előtt.

 

panaszfal

 

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919)
Festői pályája különös módon kezdődik. Huszonhét éves koráig patikussegédként dolgozik, kissé különc, de csendes és szorgalmas emberként ismert. Egy meleg őszi délutánon egy percre leül a Vörös Kereszthez címzett, gácsi patika ajtaja elé pihenni, s szórakozottan lerajzolja egy vénycédula hátára a szemközti ökrös szekeret.

A rajz láttán a patika vezetője így kiált fel:

„Hisz maga festőnek született!”

 

cskt

 

Majd a feje fölött hangot hall:

„Te leszel a világ legnagyobb napút-festője, nagyobb Raffaelnél!”.

Úgy érzi, hogy a „Napútját” követve a mediterrán világban talál majd rá hivatására. Kisvártatva meg is leli a „Fény” születésének helyét, ahol délidőben merőlegesen süt a tűző nap, és a naplementék majdnem mindig narancs-pirosak a sivatagi homokviharok homokszemcséin megtört fénytől. Önéletrajzában írja:

„…elvonultam a Libanon tetejére, s ott cédrusokat festettem.”

„A kairói naplemente tanulmányozása közben ráakadtam a sokat keresett napút színeinek világító fokozatára… amint az új, felfedett színekkel a festménnyel elkészültem, Jeruzsálembe rándultam s ott 67 életnagyságú alakkal megfestettem a vallásdisputát, az imát a panaszfal körül…”

…az imát, amely az idők kezdete óta folyamatos ezen a helyen.

 

Kotel – Panaszfal: I.sz. 70-ben Vespasianus római császár hadvezér fiával, Titus-szal megsemmisítteti Jeruzsálemet, az ókori zsidóság szellemi központját. A második Jeruzsálemi Szentély építtetője Heródes, aki jelentős mértékben átalakítja, megerősíti, s létrehozza e mai napig álló támfalat. A Nyugati fal támasztó fala volt a templomnak, melynek jelentősége és súlya azért nagy a zsidóság történetében, mert ez a fal volt a legközelebb a Szentek Szentélyéhez, ahova a főpap is csak egy évben egyszer lépett be.
A könnyek, a sírás fala, kifejezés az arab kultúrkörből származik. Volt idő, mikor egymás kultúráját tiszteletben tartva éltek Jeruzsálemben egymás mellett zsidók és muzulmánok. Látván a falhoz zarándokló zsidókat, akik ott imádkoztak, elsírták a bánatukat és a falat alkotó kövekre nevüket, kívánságaikat írták, vagy a résekbe üzenő cédulákat helyeztek, a helyet elnevezték Siratófalnak.

 

A panaszfal bejárata előtt Jeruzsálemben című kép nézője a Magányos cédrus látószögéből szemléli a bibliai időket idéző alakokat.

A több ezer évig élő cédrusfa a szilárdság, a megvesztegethetetlenség és halhatatlanság szimbóluma lett és hajdanán a Bölcs Salamon templomának építésénél is felhasználták fáját. A bal felső sarokból benyúló hosszú ága a mindenkori jelenből tör utat magának a kép terébe, melynek levelei között egy apró „fénymadár” ül. Lénye reflektorként világítja meg a falat, és hallani véljük, amint az Énekek énekét dalolja.

 

cédrus

 

A művész tér- és idődimenziókat csúsztat egymásra, így vallások, népek, korok találkozásának szemtanúi vagyunk. A 67 életnagyságú alak közül van, aki az ókor óta imádkozik ezen a szent helyen, de a piros kalapban a XX. század világutazó polgára is jelen van már. Többféle hit közös gyökerére és néhány nemzetség népviseletbe öltözött képviselőjére is ráismerhetünk a sokadalomban. Ki a fal felé fordul, ki pedig mások tekintetét keresi. Az a balról bekíváncsiskodó, piros turbános ősz hajú férfi például a pillanatnyi jelenünkbe is belenövő évezredes cédrus-életfát szemléli. Talán ő a mester inkognitóban? Mellette prófétikus külsejű világtalan ember áll, aki vakságával azt sugallja, hogy ő már bátran rábízta magát az Úrra.

 

 

panaszfal

 

A tömegből egy fiatal nő és egy sárga ruhás fiúcska csodálkozik rá a néző helyén álló cédrusfára, mely keresztényi minőségében már Krisztust jelképezi. A kép jobb alsó sarkában, a kék ruhában mintha Mária a kis Jézussal is a cédrusra tekintene, mint a keresztfa előképére. Talán a názáreti Kút – a forrás – felé tartanak. Mária mélyen a szemlélő szemébe néz, aki a szent asszony hangját is meghallhatja, hiszen mindenkit a nevén szólít. A Gyermek áldóan az Anya fejére helyezi kis kezét.

 

mária kútja

Mária kútja Názáretben

 

A képmeditáció 2009-ben A szív újságban is megjelent.

Antalffy Yvette-Hildegard

 

 

Hozzászólások